A következő címkéjű bejegyzések mutatása: amikor a lányok.... Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: amikor a lányok.... Összes bejegyzés megjelenítése

2024. május 20.

Zsírégetés féláron

TAVASZI EROTIKUSOK - 2. évad - erotikus novellák (18+)

Erotikus buborékok

/EROTIC BUBBLES/

- 13 erotikus történet -


Zsírégetés féláron

–  Itt lehet levetkőzni – tessékelte be őket a fehér köpenyt viselő asszisztensnő –, majd szólok, ha be lehet jönni.
Az eredetileg konyhaként funkcionáló apró helyiség 2 műbőrrel bevont pad és néhány fogas segítségével szűkös öltözővé avanzsált. Az egyik kampón már ruhadarabok lógtak, a konyhapulton egy tálcányi pohár csillogott, egyenként szalvétára borítva, a sarokban a hagyományos hűtőt üvegajtósra cserélték, és alaposan megtömték ásványvizes palackokkal.
Zsuzsa lassan vetkőzött, egy ruhadarabbal lemaradva követte a másik páciens mozgását.
– A melltartót is? – csodálkozott, amikor amaz a nő kikapcsolta a sajátját.
– Nem kötelező, de Karcsi úgy szereti – csillogtatta meg bennfentes ismereteit a másik nő, akin bőven akadt égetnivaló zsír. – És feltétlenül inni kell egy pohár vizet, hogy legyen mit kiizzadni, de bubisat nem szabad, csakis menteset – folytatta a kioktatást akkor is, ha az utóbbi félmondat semmiféle plusz információt sem hordozott: a hűtőben egyetlen palack bubis víz sem tartózkodott.
Zsuzsa magán hagyta a melltartót, ha nem muszáj levenni. Egy perc múlva már sajnálta a szégyellősaségét,  amikor egy újabb páciens érkezett – egy 20 év körüli lány –, aki a farmerruha alatt nem viselt melltartót, de még bugyit sem, s máris meztelenül várakozott a korábban érkezőkkel együtt.
Halvány ánizsos-vaníliás illat.

*

Zsuzsa a levélszekrényében kikandikáló szórólapon talált rá a "Károly Zsírégető Stúdió" hirdetésére, s ami máris kivételes eset: az A/6-os lapot nem dobta ki olvasatlanul, ahogy az más kiadványokkal történni szokott. 
– Egy próbát megér! – gondolta, miközben végigolvasta a reklámot. Jót mosolygott rajta, és először szándékosnak és humornak tartotta, hogy a szórólap szövegírója a féláras zsírégetés fele árát úgy számolta ki, hogy az a felénél többre jött ki. Aztán: szigorúan 60 perces egy kúra, ám ha valaki kevesii, akkor 90 percet fizet, de akkor is 60 percig tart a kezelés. – Hahaha! – nevetgélt Zsuzsa. Továbbá: előfordulhat, hogy párhuzamosan zajlik több zsírégetés, de ez nem jelenti a 60 perces "félár" arányos csökkenését. – Mit veszíthetek?
A hirdetést megmutatta néhány ismerősének és kolléganőjének, s mivel valamennyien próbáltak már ilyesmit, vagy tervezik a közeljövőben, ráadásul a legnegatívabb vélemény is semleges volt – "nem is árt, nem is használ" – felhívta a megadott telefonszámot. Előjegyzésbe vették, és néhány napon belül időpont-ajánlatot kapott.
Így került Károly zsírégető öltözővé alakított konyhájába, és így várakozhatott egy teljesen és egy majdnem meztelen nő társaságában.
A többiek példáját követve ivott egy pohár vizet, de a melltartó szempontjából kitartott, inkább következetesen  különcködött, nem vetette le. Lopva végigmérte a hasonló korú – 40-es – nő testét, rosszindulattal szemlélve akadt rajta égetnivaló. A 20 év körüli lány már fejtörést okozott, hiszen az a "babaháj", ami itt-ott esetleg nagyítóval felfedezhető rajta, nem indokolja, hogy zsírégetéssel szabaduljon meg tőle.
Amikor nyílt az öltözővel szemközti helyiség, a lakás egykori legnagyobb szobájának ajtaja, ahol jelenleg a zsírégetés történik, kilépett rajta és az öltözőbe sietett egy fiatal, tökéletesen csupasz lány – súlyos, szőkés-barnaságán és tetovált szemöldökén kívül egyetlen szőrpihe vagy piercing sem zavarta meg az összképet, sőt a kezében szorongatott rücskös vibrátor is teste tartozékának tűnt, ugyanolyan színével –, nyitva hagyva a KEZELŐ ajtaját, sietve öltözött, közben odavetette a várakozóknak:
– Hárman bemehetnek.
Zsuzsa, aki legközelebb állt az ajtóhoz, bekukkantott, hátha kijön még legalább 2 páciens, ám csodálkozva látta, hogy ez a csajszi egyedül élvezhette a zsírégető szakember teljes figyelmét. Ami mostantól háromfelé fog forgácsolódni.
Az asszisztensnő a testsúlyt és magasságot egyszerre mutató készüléknél várta őket, s miután egymásután fel- és leléptek, mindhármuknál megmérte a mell- és derékbőséget, majd megállapította a karok és a combok kerületét. Az így összegyűjtött, adatokat fejből (!) felsorolta, egyúttal az egyik laptophoz ülve hibátlanul beírta. Mind a 18 számot!
– El lehet helyezkedni a kezelőasztalon – mondta közben.
Négy ilyen, a fogorvosi szék és a masszázságy keverékeként jellemezhető alkalmatosság állt, műanyag lepellel letakarva a helyiségben, ezek közül másztak fel háromra.
"Miért nem jöhettünk be egyszerre a vibrátoros csajszival?" – bizsergett egy újabb talány Zsuzsa agyában. A vibrátor szerepére rá sem kérdezett magában, annyira egyértelműnek tűnt: "ott" is lehet zsír...
Károly, a zsírégetőmester csak ekkor pillantott fel a laptop tanulmányozásából, és ő is adott egy többesszámú utasítást:
– Vegyük le a melltartót!
Az asszisztensnő a kezét nyújtotta Zsuzsa felé a felesleges ruhadarabért, aztán egy kerekes, csupa-polc, asztalszerű építményről leemelt egy szalvétányi méretű textilt, s azt a 20 éves lány szeméremdombjára terítette. Ha így helyettesíti a hiányzó bugyit, miért nem tette lejjebb egy kicsit, hogy ne látsszon ki a "lényeg"? – Újabb megválaszolatlan kérdés Zsuzsa fejében, ám erre is sejtette a kézenfekvő magyarázatot: "Karcsi úgy szereti".
Károly a legközelebbi kezelőpulton pihegő pácienshez lépett, ahhoz a nőhöz, aki csak Karcsiként beszél róla. Futólag végigsimogatta a zsírpárnákkal bőven ellátott, ám azok arányos eloszlása tekintetében szerencsésnek mondható nő testét, kivételesen sokáig időzve az oldalra omló melleknél és a has alatti hurkáknál. Közben mindenféle hangokat hallatott, amelyeket a Karib-tenger partjának trópusi madárvilága rögtön megirigyelne, s csak hébe-hóba szólta el magát:
– Másfél centi... Hoppá, milyen nőies!... Emitt egy centi...Sziluett-korrekció... – A két mellet többször a helyére emelte, megnyomkodta, a két bimbót egymáshoz húzta, mintha azt próbálgatná, hogy milyen lehet ezzel a nővel a kebelszex, aztán érdeklődéssel figyelte az ismétlődő visszatérést. – Bűn volna kisebbre vágyni!
A nő lelkesen sóhajtozott – mintha máris megérte volna a terápiáért leszurkolt összeg , s amikor az asszisztensnő odalépett bugyit igazítani – hogy feszüljön a dombokon és bevágjon a résen –, ő egyszerűen megemelte a fenekét és lehúzta az akadálynak tekintett bugyiját, nehogy hátráltassa a vizsgálatot. Már előre lehunyta a szemét a várható gyönyörűségtől, és egyre zajosabb sóhajokkal kísérte a zsírégetőmester közelhajolását és tapogatását.
Zsuzsa úgy vélte, hogy nő a puncija belsejében is érzi a forró szuszogást. Nem lehet rossz!
– Így remek, ahogy van! – nyilatkoztatta ki végül Károly, átadva a büszkeségből olvadó pácienst az asszisztensnőnek.
A nő felnyögött, mint aki éppen most ért fel a csúcsra, és még akkor is hangosan zihált, amikor az asszisztensnő avatott kezekkel különféle krémeket és olajokat kent a testére, attól függően megválogatva ezeket a szereket, hogy a karibi paradicsom madarai az imént ott és amott éppen milyen hangot adtak ki magukból.
A Károly Zsírégető Stúdió névadója eddigre már a 20 éves lány fölé hajolva visszafogottan  nevetett valamin, amit a lány súgott neki. Ugyanaz a vizsgálat következett, mint az előző páciensnél, csak a madárhangok változtak valamelyest, és gyakoribbá vált az apró, amúgy semmit sem számító textil alá nyúlkálás. A csajszika minden alkalommal mosolygott, amikor dundi ujjak rajzolgatták körbe a punciját, akkor kuncogott.
A legelső páciens a kenőcsök után fóliát kapott a dereka köré, aztán a combjaira is. Az asszisztensnő egy utolsó pillantással felmérte, kimaradhatott-e valami füttyös terület, aztán Zsuzsához lépett. Úgy helyezkedett, hogy a páciens véletlenül se láthassa Károly és a 20 éves leányzó évődésbe és ujjazós pettingbe hajló akcióját.
– A doktor úr nem vizsgál meg előbb? – kérdezte Zsuzsa csodálkozva. Kicsit oldalra fordította a fejét, de a reflexszerűen odaugró asszisztensnő fehér köpenye abban a pillanatban eltakart mindent, ami a szomszéd kezelőasztalnál folyt.
– Előbb-utóbb... de. Első alkalommal meg kell nézni, jelentkezik-e valamilyen allergia, bőrpír, egyéb reakció, és megbeszéljük, hogy mit akarunk elérni...
Zsuzsa testén egyre-másra szaporodtak az apró kenőcs-foltok, az egyik hideg volt, a másik egyből meg is száradt, a harmadik eukaliptusz-illattal árasztotta el a helyiséget... De nem foglalkozott tovább a kenceficékkel, inkább új kérdéseket fogalmazott meg magában: Ha Károly ennyire szeret a fiatal lányokkal incselkedni, akkor miért nem egyesével fogadja őket? Ahogy az a csajszi is egyedül élvezte a kezelést, a vibrátoros, aki megelőzte a mostani három pácienst. Lehet, hogy Károlynak a pénz (a féláras kezelés díja) és a fiatal lánytestek között kell dönteni, hiszen jobban jár, ha 3 embertől kasszíroz, ezért hol a pénzt választja, hol valamelyik viháncoló csajszikát tapogatja? Ezért volt már a telefonos érdeklődésnél is a legfontosabb szempont, hogy hány éves a páciens? Mert akkor lehet úgy ütemezni, hogy 1 pipi után 3 tyúk, megint egy pipike...
Miután sikeresen végiggondolta a dolgot, melle vonalában megjelent Károly elgondolkodó arca.
– Hát nem lesz sok dolgunk – mondta a zsírégető, egyetlen pillantással felmérve Zsuzsa testét. és már majdnem úgy tűnt, hogy részéről befejezettnek tekinti a mai kezelést, amikor mégis lehajolt, közelről nézegette a mellbimbók magasságát, és találomra megvizsgált néhány bekent foltot. Elégedetten mormogott, és eddig hozzá sem ért a pácienshez. – Húzzuk le a bugyit! – A megszokott többest használta, bár csak egyetlen bugyit kellett egyetlen személynek, a tulajdonosának lehúzni.
Zsuzsa egy darabig nem láthatta a zsírégetőmester fejét, de a bőrén érezte a szuszogását. – A puncimat szagolgatja? – Fura érzés borzongatta ettől a szokatlan és intim közelségtől, a szimatolást sokkal izgalmasabbnak találta, mintha Károly benyomta volna az ujját.
– Sajnos nem lesz sok dolgunk – ismételte meg a női zsírpárnak avatott szakértője, majd felületesen megérintette a mellbimbókat, ujjbeggyel finoman megnyomkodta a páciens derekát, majd valamivel keményebben a lába-közti domborulatokat, és máris átadta a helyét a kenegetésre kész asszisztensének.
Zsuzsa akaratlanul is felsóhajtott, és szinte féltékenyen hallgatta, ahogy 2 méterrel arrébb – az addigra fóliába csavart 20 éves lány és Károly – sugdolóznak és önfeledten kuncognak.
– Irigylem a barátodat! – Ennyit és a lány nevetős válaszát ki lehetett hámozni a beszélgetésükből:
– Ne tedd!
Szóval Károly a fiatal lányokkal tegeződik. Vajon ez az intim kapcsolatot jelzi? Akiket megdug, azokat tegezi?
Zsuzsa csak a derekára kapott többrétegű fóliát, s ahogy sikerült átlesni a többiekre, megállapította, hogy azoknak ennél jóval több jutott. Az első páciensnek a derekán kívül a combja is be lett tekerve, a 20 éves lánynak meg alig maradt ki valamije a jóból, még a két lábán is fólia csillogott. Mi lehet az oka?
– Kimehetnék pisilni? – szólalt meg a 20 éves lány.
– Segítek leszállni – ajánlkozott azonnal Károly, a zsírégető, ahelyett, hogy az asszisztensére bízta volna ezt a feladatot.
Zsuzsa meghökkent, amikor észrevette, hogy a Károly karjára támaszkodó lánynak egészen fent, a combtöve kimaradt a tekercselésből, miközben a térdét beborították, aminek – égetnivaló zsír hiányában – nem sok értelme van, és azt is furcsának találta, hogy a lányt a férfi kíséri ki pisilni. – "Ha egyáltalán pisilés lesz belőle, s nem dugás!"
Az asszisztensnő monoton zenét kapcsolt, a reméltnél jóval hangosabbra, Zsuzsa pedig további kérdésekre lelt: El akar altatni minket, hogy ne tudjuk, mikor jönnek vissza a pisilésből? Vagy nem akarja, hogy meghalljuk a dugás beszűrődő zajait?

*

Utánozhatatlanul kellemes volt kiszabadulni a fólia levegőtlen szorításából, felért egy orgazmus-közeli állapottal.
– Arra lehet lezuhanyozni – mutatott az asszisztensnő egy laza balkanyart. – Utána méretkezés, és következő időpontot egyeztetünk. Kinek adhatok számlát a kezelésről?

*

Zsuzsa hazafelé úton felsorolta magában a megválaszolatlan kérdéseit, és eljátszott a gondolattal, mit is mondana valamelyik kolléganőjének, ha kíváncsiskodna Károly zsírégető programjáról.
Valami ilyesmit:
– Károly nem orvos, de valami fogalma lehet a zsírégetésről, mert nagyon szakszerűen meg tud nyomkodni. Keveset beszél, de pontosan megérzi, hogy mit szeretnél hallani, és éppen azt mondja. És éppen úgy veselkedik veled – testre-szabottan –, ahogy azt előre elképzeled. Ja, és most féláron akció van! Hogy-hogy használt-e? Első kezelés után még nem tudhatom, majd kérdezd meg a tizediknél!

2024. április 29.

ZséPé és a zsepi

TAVASZI EROTIKUSOK - 1. évad - erotikus novellák

Erotikus buborékok

/EROTIC BUBBLES/

- 13 erotikus történet -


ZséPé és a zsepi

Az ingzsebe mindig rejteget 4-5  papírzsepit, amiről a lányok is tudnak, és ha sürgősen ki akarták köpni a spermát, önkiszolgáló módon nyúlnak is oda azonnal.
– Igazolvány, kulcs, napszemcsi, zsepi... – sorolta magának indulás előtt, majd sietett a vonathoz.
Rövidebb távolságokra mindig ezt a közlekedési módot választja, mert szeret az emberek között zötykölődve új ismeretségeket szerezni, vagy csak bámulni ki az ablakon. Az autózást unalmasnak találja, ám két ennél fontosabb ok is a hanyagolására készteti: Tapasztalatai szerint – melyeket évek óta gyűjtöget – amikor kocsival érkezik a talira, a csajok megrekednek ennél a kézenfekvő megoldásnál, és nem veszik elő a találékonyságukat, pedig az autó, még a hátsó ülés is, kényelmetlen, ráadásul az üvegen mindenki beláthat. A másik, talán még ennél is fontosabb szempont: az autót később a csajok felismerhetik, a furmányosabbak a rendszám alapján lenyomozhatják, és máris megdől, legalábbis meginog a nagy titok, hogy hol is lakik valójában.
Zs.P. nem azért jár 50 kilométeres körzetben csajozni, hogy aztán a csajok spontán módon meglátogassák. Hogy miért? Mert fél a csajoktól!
Zs.P. nem szeretné, ha valamelyik új vagy régi ismerőse becsöngetne, bőrönddel a kézben, vagy akár felugrana 2 doboz sörrel:
– Erre jártam, gondoltam, lehűtjük magunkat, miután a kefélésben kimelegedtünk! – Legriasztóbb álmában se jöjjön elő ez a mondat!
Azt sem szeretné, ha reggel foglalt volna a fürdőszoba, vagy kinyitná a szemét, és egy elmosódott szempillafestéktől és kócos hajtól felismerhetetlen nőt pillantana meg az ágyában, aki később felvenné a még egyetlen vasalt inget, és egész nap abban flangálna, amikor már rég haza kellett volna mennie.
Nem! Zs.P. inkább házhoz megy, és fenntartja magának a bármikor elköszönés opcióját.
Éppen elég gondot okoz az a néhány régi csaj régebbről, aki helybéli, s akikkel hiába szakított, néha mégis eszükbe jut. Meg sem tudná saccolni, hányszor hallotta már ezt a visszatérő mondatot:
– Gondoltam, felugrok, megtudni, mi van veled! – És az ajtót már nem lehet becsukni, mert az egyik magassarkú már belül van, mint a farkas egyik mellső lába a kismalacos mesében. Aztán még az ajtóban lekerül a bugyi, előkerül Zs.P. farka, úgyhogy már csakis belül lehet folytatni.
Vagy – ami tegnap történt –, ami miatt Zs.P.-ben megfogalmazódott a kérdés: Mire jó egyáltalán a magassarkú? Két utcányira (vagy stílusosan: 2 saroknyira) tört ki egy magas sarok, aminek a gazdája, Zsani nem a legközelebbi cipőbolt felé vette az irányt, hanem eszébe jutott az a kedves ismerőse, akivel 18 hónapja 2-3-szor jókat kamatyoltak, ezért féllábon ácsorogva becsöngetett Zs.P.-hez. Aztán a maradék magassarkút le sem rúgta magáról, csak bánatosan leguggolt a férfi elé, majd 2 percnyi szopás után vidáman megkérdezte:
– Bemegyünk a hálóba? – És besántikált, és úgy emelte a plafon felé a lábait, hogy az egyiken rajta maradt a magassarkú.
Gyors menet volt, és Zs.P. erősen gyanakodott, hogy megtervezett akcióban volt része, és esetleg a cipősarok sem véletlenül tört ki, mert Zsani – ezermesterek szerelőládájánál is termetesebb – ridiküljéből 2 doboz hűtött sör került elő. Ezt még meg kellett inni, fel sem öltöztek hozzá, majd taxit akartak hívni, de a csajnak új ötlete támadt:
– Vedd kézbe a telefont! Akkor kezdheted a hívást, amikor intek. Fogadjunk, ZséPé, hogy azt fogod mondani a taxisnak, hogy elég, ha egy óra múlva jön? Menjünk ki az erkélyre, ott akarlak lecummantani!
Zsani hamarosan szünetet tartott és annyira megemelkedett, hogy – megmaradva az erkély zárt korlátjának takarásában – fel tudott nyúlni Zs.P. ingzsebéig, ám ügyelt rá, hogy ne legyen még szükség a papírzsebkendőre, hanem ezúttal a férfi javasolja a hálószobai folytatást.
Egy órával később Zsani még megkockáztatta, hogy el lehetne küldeni a rövid dudaszóval jelző taxit,  de Zs.P. hajthatatlan maradt.
A lány kapkodva öltözködött.
– Láttam két cipőboltot is a közelben, majd holnap megmutatom, milyet választottam...A cipőbolt az egyetlen hely, ahová a férjem semennyiért sem kísérne el... Na, addig is puszi a farkadra!
Zs.P. ekkor két döntést hozott: El fog utazni, holnap semmiképpen sem akarja látni az új cipőt, még akkor sem, ha ezzel lemond egy igazán kellemes szopásról.. – Hát cipőmániás vagyok én? – És azonnal felhívja azt a csajt, Nikit, akit már nagyon régen nem látott, és nagyon régen nem dugott meg. Egy perc múlva, túlesve az "ezer éve" csodálkozáson, már tudta is, hogy Niki a vonatnál fogja várni.

*

Niki egészen kezdő volt, amikor összejöttek, de minden újdonságra fogékonyan fogadta magába Zs.P.  kezdeményezéseit, és egyszer sem panaszkodott, hogy mindig a fűbe vagy a hideg földre kell feküdnie, máskor meg térdelnie. Egyszer még arra is engedte magát rábeszélni, hogy elkíséri Zs.P.-t egy "igazi fiús buliba", ahol rajta kívül esetleg még 2-3 lány jut 8 pasira.
– Ezért készülj fel rá, hogy mások is meg akarnak dugni...! – figyelmeztette Zs.P.
– Te nem bánod? – fordult szembe Niki ártatlan tekintettel.
– Nem.
– Akkor én sem.
Aztán mégsem jött el a megbeszélt időben a megbeszélt helyre, és Zs.P. kénytelen volt pár perc leforgása alatt Niki helyett új csajt felhajtani. Nem találkoztak többé, és talán mindketten elfelejtették az egész közös kalandot.
Zs.P. emlékeiben nem sok maradt meg belőle. Nem is értette, miért éppen Nikit választotta hirtelenjében  de jól választott, mert egyből "igen"-t kapott. – Remélte, hogy már nem a csupasz földre kell majd fektetnie, mégiscsak eltelt már annyi idő, mialatt biztosan mással is kefélt, és biztosan van valami jó rejtekhelye. – Ezt azért tisztázniuk kellett volna telefonon, de már mindegy.
Lassító vonat, a peron szélén egy lány. Ő lenne Niki?
Zs.P. a fejtetőről az orrára süllyeszti a napszemüveget. A lány mosolyog, ám kimért léptekkel közeledik. Egyáltalán nem hasonlít az emlékekben szereplő, fűben térdelő, vagy lábát széttáró Nikire!
Na jó, a lányok időnként átalakulnak, erre is létezik valami ciklikusság... de ennyire mássá válni?! Mindegy, megfelel a mai menü: Niki, s legfeljebb olyan lesz, mintha új csajt dugna...
Csak filmeken tart sokáig az a néhány lépés. A lány meg csak mosolyog:
– Más nem maradt már a peronon, úgyhogy engem kell választanod! – Két puszit ad, közben tetőtől talpig olyan erotikusan simul a férfi testéhez, mintha másodpercek múlva a legközelebbi padon akarnának dugni. – Le kell ellenőriznem, hogy te vagy-e ZséPé...– Az ing egyetlen zsebéhez nyúlt, kihúzott, majd visszatett egy papírzsepit. – Különös ismertetőjel – kacagott –, de miféle név az a ZséPé?
Zsépé körülnézett, és nem bánta volna a padot sem... vagy arrébb, valami bódé-féle mögött is elintézhetnék az üdvözlő szopást. Van elég papírzsepi! De – emlékezete szerint – Niki gyakran lenyelte az eredményt, amiért megdolgozott, mégis milyen aranyos, hogy emlékszik az ingzsebbe készített fontos kellékre.
– Elviszlek – mutatott a lány egy parkoló autóra –, de nem kell parázni, nem rabollak el!
– Hová?
– Majd kiderül... Titok!
– Ugye, nem kocsiban akarsz...?
– Ne kényeskedj! – szakította félbe a lány.
– Neked régen is ilyen hosszú combod volt? – simította végig, térdtől a kezdetig Zs.P., miközben arra gondolt, hogy emlékezete szerint négykézláb-pózban eléggé szét kellett rakni a lábakat ahhoz, hogy hátulról meg tudja dugni.
– Ne nyúlkálj vezetés közben! – figyelmeztette a lány, amikor már a combok belsőfelén siklott az emlékezés.
– Akkor siessünk, mert nem bírom magam visszafogni!
– Nem kell sokáig, ZséPé, egy perc, legfeljebb kettő.
– Jó ötlet volt kocsival jönni. Remek punci vagy!

– Ugye? Gyorsabb. Jobb mielőbb belevágni a dolgokba! ...Amúgy meg köszönöm, senki sem mondta még rám, hogy "remek punci".
ZséPé valami újabb bókot akart kiötölni, amíg úgysincs más dolga:
– Niki... – kezdte, és folytatásként a puncival kapcsolatos emlékeit tervezte szép szavakba önteni.
A válasz vödörnyi jégkockakét öntötte nyakon:
– Niki vár téged, mindjárt ott leszünk.
– Mi van? Te nem...?
– Hahaha! Lehet, hogy hasonlítunk? Niki barátnője és kolléganője vagyok. Hahaha! Engem akartál megkúrni? Azért dicsérted a puncimat?
– Niki hol van?
– Fontos megbeszélésen volt éppen, s megkért, hogy ha nem ér véget a vonatig, akkor menjek ki érted. Sokat mesélt már rólad, úgyhogy nem volt nehéz megtalálni. Az ingzsebben a zsepi... Hahaha! Jó, hogy neki nem döntöttél az állomás falának! Hogy számolnék el Nikinek, ha hiányozna egy papírzsepi? Tudom, hogy sokat tanítgattad ...No, eddig szólt a fuvar.
– Egy panzió?!
– Bemész az oldalajtón, ott mindjárt a legelső helyiség... Vagy inkább elkísérlek, nehogy megint mást akarj megkúrni Niki helyett! ...A panzió egy jó baráté, aki kölcsönadja ezt az apró baszobát, amikor szükségünk van rá, és elég gyakran van használatban... Itt is vagyunk! Nem megyek be, innentől vedd át az ügyet! Hahaha! Mit is akarsz Nikivel? Tudod, előre kell fizetni, és nálam...! Szopás, kúrás...? ...Hahaha! Hát veled viccelni sem lehet? Hahaha! Na menj csak! Akit a szobában fogsz találni, ő Niki... el ne téveszd!