Pirospont 1.

Őszi erotikusok - erotikus novellák - 1. évad

PIROSPONT

1.

Egy csontig hatolóan borongós őszi délutánon, amikor Peti szokatlanul rút és pesszimista hangulatban, de türelmetlenül várta a szomszédlány hazaérkezését, fülét izgatottan az ajtóra tapasztva...

A történet nem pont ezzel és nem pont ekkor kezdődik, ám – a novellák jólismert sajátosságainak megfelelően – az események erotikus folyásába mi ekkor tudunk bekapcsolódni. Zutty a közepébe! Vagy felfoghatjuk úgy is, hogy pont ez volt az a délután, amikor a pirospontok elkezdtek hullani...

Peti megpróbálta felvidítani magát, és fejében igyekezett valamiféle gyors rangsort felállítani a lányok között. Remek időtöltés és izgalmasnak ígérkező figyelemelterelés! Sajnálatos módon – egyelőre – "csaaak" néhány-tucat jelölt közül válogathatott, ám abban biztos volt, hogy a szomszédlány máris igen előkelő pozíciót fog elérni, illetve abban a pillanatban, amint sikerül eldönteni az értékelés legfőbb kritériumait, az egyelőre még kipróbálatlan szomszédlány számára muszáj máris megelőlegezni egy dobogós helyezést.

Aztán majd kapaszkodhat rendesen, hogy megfeleljen a vaktában belehelyezett bizalomnak. – Peti még szorosabban nyomta a fülét az ajtóhoz, hogy mielőbb alkalmat nyújthasson a karcsú, hosszú lábon érkező, mosolygós és omlósajkú szomszédlánynak a várva várt bizonyításra. – Ez eddig 4 pirospont!

Csupán azzal, hogy képzeletben felületesen végigjárta a csajt, máris kioszthatott négy pirospontot, a további lehetőségek pedig olyan izgalmat gerjesztettek, mintha már a bugyiját rángathatná lefelé.

Beindult a lift, fel-le, fel-le, néha búgott, közeledett és távolodott, máskor messzi ajtócsapódás hallatszott. Az egész ház egyszerre ér haza, egyfolytában a gombokat nyomkodják, csak éppen a hatodikra nem jön senki.

Peti már éppen azt fontolgatta, hogy nagylelkűen a közösen lakott emeletért is adományoz egy pirospontot – hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy ki lakik a közvetlen szomszédban –, ezzel éppen 5-re gyarapodna... amikor alattomos módon, csendesen állt meg a lift, már csak az ajtó csapódása maradt, ami azt jelentette, hogy aki kiszállt a 6. emeleten, az már a saját lakásánál jár.

Peti kiugrott a lépcsőházba, pár centi híján szerencsétlenül feldöntötte volna a szomszédlányt, aki felkacagott:

– De sietős valakinek!

– Peti vagyok, nem "valaki"! – bökte ki hirtelen, és irtóra büszke volt magára, amiért ilyen frappánsan megoldotta az ismerkedést. A lány ezután már nem tehet mást, mint megáll és bemutatkozik, és ettől kezdve teljes gőzzel indulhat a pirospontok közös gyűjtése...

– Tudom, de eddig Péternek olvastam! – nevetett a lány az ajtón díszelgő feliratra mutatva, és sietett tovább a lakása felé.

Peti a nyomában:

– Neked is kellene egy névtábla!

– Köszi, hogy mondod, magamtól sosem jutott volna eszembe! – A lány a kulcskarikát megrázva választotta ki a zárba illőt.

A helyzet sürgetővé vált.

– ...mert ha valaki téged keres, akkor itt álldogálhat tanácstalanul... – tett még egy utolsó előtti kísérletet Peti, bár csalódottan érezte, hogy ebből ma még egy rövidke beszélgetés sem jön össze, nemhogy a remélt bugyilehúzás.

– Talán kizárásos alapon megoldja, aki engem keres - mosolygott a szomszédlány –, mert mégsem gondolhatja komolyan, hogy titokban én vagyok Péter... sőt Peti...!

Ezzel Peti orra előtt becsukta az ajtót.

Nem látszott rajta meglepődés – talán csinos fiatal lányként hozzászokhatott a nyomulós pasikhoz –, amikor fél perc elteltével, kopogtatást hallva, Petit találta a küszöbön. Egyből sejtette, hogy mit szeretne – de nagyon – a hívatlan férfi, ezért meg sem várva, hogy milyen csomagolásban vagy milyen csajozós szöveg következik, megelőzte:

– Igen? Valamit itt felejtettél? – kérdezte gúnyosan, türelmetlen éllel.

Peti, ellentétben más pasikkal, nem bénult le, s ha már előre megfogalmazta, zavartalanul előadta a saját mondandóját:

– Pezsgőt, bort és sört tudok áthozni, megünnepelni a szomszédságot...

– ...és rendelhetnénk pizzát is – folytatta a lány.

"Honnan tudja, hogy mi következik?" – Peti egy pillanatra mégis zavarba esett, a szomszédlány kihasználta az alkalmat és folytatta:

– Sajnos most nem alkalmas! – Rövid idő alatt másodszor is becsapódott a lakás ajtaja.

Peti 35 éves korára megélt már egy-két dolgot, köztük néhány kudarcot is, ezért nem kellett volna tragédiaként felfogni egy maximum 20 éves lány visszautasítását. Mégis tetőtől talpig megrázta az eset, mert a szomszédlány – amellett, hogy esélyes 5 pontra, akár többre is – annyira közel van, gyakorlatilag a fal túloldalán, hogy ez a tény egy igen praktikus alkalmankénti kapcsolatot tesz – tenne – lehetővé. Az első fellángolás után, amikor hosszúra nyújtott ismerkedésként ki sem kell szállni az ágyból, át tudnának szaladni egymáshoz, amikor csak szükségét érzik, mégsem élnek együtt, és ez – ha hosszabb távlatokban gondolkodunk – egy másik nagy előnye a szomszédságnak.

De hogyan is képzelte Peti, hogy egy ismeretlen lány 5-6 mondat után elalél, és alig várja, hogy a szomszéd koma a két lakás közül a közelebbiben lehúzza a bugyiját? Talán mert előfordult már, hogy ennyi duma elégnek bizonyult, és az a pár lány a múltból csak mosolygott a csajozás folytatásán:

– A többit meg majd megbeszéljük utána! – Ez a szöveg sajnos már Petiben maradt.

És megesett, hogy "utána" sem merült fel a beszélgetés igénye. Annyira nem voltak jók azok a csajok, hogy "utána" Petit még valami egyéb érdekelte volna. 1/2 pirospont; ennyire értékelné őket az esetek után, mert akkoriban még nem osztogatta a pontokat, és eszébe sem jutott, hogy közöttük valamiféle rangsorban gondolkodjon.

– Aki sokat dumál, nem marad ideje a dugásra! – Ugyanezt a tételt tartotta érvényesnek a gondolkodásra (tervezésre, taktikázásra stb.) is. Elég egy kipróbált és bevált csajozós szöveg, a többi mehet a maga útján, csupán a bugyit kell elhárítani az útból.

A saját lakásában Peti máris félresöpörte a szomszédlány-projektet, és mielőtt visszazökkent volna a számára szokatlan őszi pesszimizmusba – legalábbis felületesen, hiszen sosem fűlött még rá a foga, hogy perceknél hosszabb ideig szomorkodjon, sajnálgassa magát és elrontsa a saját napját, amikor búsulás helyett annyi kellemes dolgot tehet –, felhívta a legelső csajt, akinek a képe hirtelen beugrott.

Az arcára csak elmosódottan emlékezett, ám a – pirospontos – puncijára annál inkább.

Hosszas kicsengés után egy kedveskedő, már-már gügyögésbe átcsapó hang:

– Ha tudnád, hogy éppen rólad meséltem a barátnőmnek!

– Ha tudnád – vette át a stílust Peti –, hogy miről jutottál eszembe!

– Gondolom, felállt a farkad! – kacagott a lány a telefonban.

– De nagyon! Szilárdan áll, mint a vasbeton! ...Hogy néz ki a barátnőd?

– Ja, te egyből partiban gondolkozol? – A lány valamivel halkabban, a készüléket letakarva, nem Petinek szánva mondta és kérdezte: – Hármasban kavarna... Mit szólsz?

– Ne is meséld el, hogy milyen a barátnőd, legyen meglepetés!

– Tudod mit, Peti bácsi? Nem is akartam elmesélni, és legyen az a te exkluzív meglepid, hogy kirázod magadnak! Csak magadnak, csak most!

– Mi a baj?

– Úgysem értenéd! Csupán annyi, hogy a múltkori pár eset tévedés volt, és inkább a minőségre hajtok, mint a mennyiségre. Na hali!

A kattanás felért egy pofonnal.

Peti kénytelen volt rögtön egy újabb csajt kihúzni a kalapból.

Ez a lány úgy lihegett, mint akit közben dugnak:

– Ne hari, de most éppen nem alkalmas... Majd csörrents meg később! – Katt.

– Akkor mért vetted fel?! – bosszankodott Peti a süket telefonba.

Abban a pillanatban ki is virult, felkiáltott:

– Huhú! Azt mondta, hogy nem alkalmas, most nem alkalmas... Most nem! – Dalra fakadt: –Mo-o-ost ne-e-e-e-em! 

Nem is az volt a fontos, hogy a csaj, akit dugás közben zavart meg, később ráérhet... hanem, hogy a szomszédlány pontosan ugyanígy hárította el a nyomulást.

– Hogy-hogy nem kapcsoltam azonnal?

Miért nem figyelt fel erre azonnal? – Peti maga sem értette, ám feleslegesnek tartotta ezzel pazarolni az időt, amikor felmarkolhat egy üveg pezsgőt, és máris megejtheti az elhalasztott látogatást.

Irány a szomszédlány! Az időpont most még alkalmasabbnak tűnt a bugyilehúzásra, mint az előbb, hiszen az ősz szürkeségéről sikerült áthangolódni kellemesebb érzésekre, ráadásul Petit égette a vágy, hogy bőkezűen pirospontokat osztogathasson.

(Folyt.köv.)

Folytatás: Pirospont 2.