Mindennapi erotika - 1. gyűjtemény - erotikus novellák
ALTERNATÍV FRUZSI
1.
Egy, két', hár'...
– Miiit? Azt, ahogy Zsolt megbasz? Még mit nem!? Basztasd meg magad, ha érdekel! Visszahívjam neked? Egy szavadba se kerül, csak bólints! – Fruzsi idegesen forgatta a telefonját. – Addig is, inkább azon törd a fejed, hogy most mi legyen!
– Nem gondolod, hogy előbb kellett volna bevonnod, nem utólag pánikolni?! – Barbi Fruzsina telefonjáért nyúlt. – Tudnom kellett volna róla, hogy mit tervezel!
– Annyira hirtelen jött... – grimaszolt Fruzsi, majd az asztali monitorra mutatott. – Ott csodáld meg nagyban, ha tényleg látni szeretnéd!
– Már hogy jöhetett hirtelen, amikor előtte be kellett állítani a kamerát... stb... szóval az egészet megtervezned?
– Hidd el, ahogy dühömben kipattant az ötlet, már csináltam is! Csak arra eszméltem fel, amikor Zsolt azt mondta "fergeteges volt", vagy valami ilyesmit, és rádöbbentem, hogy nem csak képzeletemben játszódott le, hanem igaziból megbaszott. – Fruzsi az egeret lökdöste-húzogatta. – Mit akarsz látni?
– Mindent! ...De ha... ha bosszúból megbaszatod magad egy viszonylag idegennel, bosszúból felveszed videóra, aztán ezt bosszúból elküldöd az ex-pasidnak, nekem meg, a legjobb barátnődnek húzódozol ezt a kis akciódat megmutatni, akkor elfogadom, hogy hátrább vagyok a sorban, mint az a tehetetlen Zsolt, meg az ex-barát, meg még sokan mások... – Barbara megvonta a vállát. – Azt sem igazán értem, hogy miért éppen Zsoltra esett a választásod, akkor már miért nem kerestél egy jó pasit, akivel akár élvezhetted volna is?!
– Talán már előre sejtettem, hogy mindegy ki, mert úgysem tudok odakoncentrálni, s akkor a lehető legalkalmasabb egy olyan fiú, aki elájul a megtiszteltetéstől, és véletlenségből sem képzeli be, hogy ellenállhatatlan, hanem azt hiszi, hogy álmodta az egészet... Amúgy meg nem volt tehetetlen, egyből állt a fasza, és csinálta, amit kellett.
– Hogy vetted rá a baszásra? – dőlt előre Barbi, miközben érdeklődéssel figyelte a képernyőn felsorakozó videó-könyvtárat. – Riszáltál neki, megmutattad a puncid, elővetted a faszát...?
– Ezeknél egyszerűbb módszert választottam: Mondtam neki, hogy basszon meg! Aztán irányítgattam, hogy mit csináljon... úgy emlékszem. Kívülről láttam magunkat, mint a kamera, mintha mással történt volna, mondjuk téged baszott volna! ...Lehet, hogy tényleg azt hiszi, hogy álmodta, mert nekem is olyan...
– Baszást nem lehet élethűen álmodni... nekem is csak egyszer sikerült. Na, muti!
– Igen... – felelte Fruzsi elmélázva – álomban jobb. Ez meg annyira közömbös, tényleg, mintha nem is engem baszott volna, és ha nem lenne ez a videó, mint bizonyíték, én sem hinném az egészet! Viszont így sosem fogom elfelejteni! – Mintha a szája sarkát igyekezne megharapni, grimaszolt. Erőltetetten kacagott: – Nézzük meg, mi is történt elragadó főhősnőnkkel, a csodás Fruzsival!
Ujjai idegesen doboltak.
Barbara belehajolt a képernyőbe.
Fruzsina gyengéden eltolta az útból a hullámos szőke fürtöket, majd időhúzás gyanánt felcopfolta a saját hajának egy maroknyi részét a csuklójáról levarázsolt szalag segítségével, mintha a hátközépig érő zuhatag is útban lenne a filmnézéshez.
Az élet legfigyelmesebb színpadi ügyelője (vagy dramaturgja) ekkorra időzítette a lakás feszülten remegő levegőjébe belehasító csengetést.
– Ez meg ki a...? – húzta el a száját Fruzsi. – Majd megunja! – A videó a startvonalnál várakozott. – Indulhat a szexmozi?
Barbi a homlokát ráncolta:
– Megjött az ex-ed, hogy személyesen mondja el a filmkritikát... – Inkább kérdezte, mint kijelentette, de rendkívül hatásosan tette.
– Az gáz, baszki! – súgta Fruzsi, és valahol a tarkója és nyaka táján jeges fuvallatot érzett a haja alatt. – De legalább megtudta, hogy nem vagyunk összekötve... és mindjárt közlöm is vele, hogy húzzon el a francba!
– Azt hittem, "a picsába", mert elképzelhetőnek tartom, hogy éppen azért jött... Nem érted? Megkívánta a puncidat a videóról! Ő is akar egy ilyen menetet!
– No, abból nem eszik!
Barbi nevetett:
– Nem hinném, hogy enni akarna belőle...
Újabb csengetés.
– De rájött a sürgős baszhatnék! – Barbi fürgén felugrott, és nem számítva ellentmondásra, sőt kizárva minden felesleges ellenkezést, a bejárati ajtó felé sietett: – Majd én lerendezem! A legjobb lesz, ha én hajtom el, mielőtt még megesne rajta a szíved... vagy a puncid! – Az utolsó szavak már a folyosóról visszhangoztak.
Mire Fruzsi fellégezhetett volna – mégsem kell frissiben, ilyen hirtelen szembenézni az ex-baráttal –, duplán hallotta a közeledő lépteket.
"Beengedte!?"
Barbara mezítlábas csattanásai mellett mindig következett egy-egy koppanás is.
Csupán 12 lépésnek kellett elfogyni.
A mezítlábak cuppanása, mint zajos puszik a burkolaton, és ugyanannyi cipőkoppanás. Fruzsi kalitkában érezte magát, gondolatai rácstól-rácsig cikáztak.
Nem bánta meg, hogy elküldte a kurta szexvideót – cserében a szopós fotóért, ennyivel minimum tartozott –, de szembenézni az eddigi barátjával, az azért mégsem volna sürgős.
"Barbi miért nem hajtotta el? Milyen barátnő az ilyen?!"
Bármennyire is lelassult az idő, megszűntek a vészesen közeledő léptek. Ugyanakkor Barbi beterelte a szobába... Zsoltot!
Fruzsi később úgy emlékezett vissza erre a jelenetre, hogy sosem örült még meg ennyire egy látogatónak, mint ekkor a videó másik főszereplőnének, Zsoltnak, akit a viszontlátás előtt kevéssel még noszogatni kellett – "Dugd már be!" – most meg visszajött.
– Megint meg akarsz baszni? – kacagott felszabadultan Zsoltra.
Barbi, aki mindeddig Fruzsinál sokkal bevállalósabbnak tartotta magát, most elképedve meredt a barátnőjére.
A 18 éves fiú, amellett, hogy végre egy szerencse-széria ölelésében lebegett, ami újdonság, zavarban is volt, ami viszont elég gyakran megesett vele.
– Valahogy kiestek a zsebemből az igazolványaim, a pénzem... – Zsolt közben megpillantotta az elhagyott dolgokat, ezért nem folytatta a felsorolást. Felmarkolta mind, és elsüllyesztette.
– Én meg azt hittem, hogy ennyit fizettél a baszásért, keveselltem is, de hát 5 percért nem is lehet többet... – Fruzsi rádöbbent, hogy a többiek számára ez a megjegyzés nem tűnt annyira humorosnak, amilyennek szánta, ezért újabb poént próbált elsütni ugyanebben a témában: – Barbi mennyit érne meg neked?
– Mi van? – kapta fel a fejét Barbara, orrlyukait irányítva Fruzsina felé. – Én, mint alternatív megoldás? – Nagyon mélyen akart barátnőjébe szúrni, ám időben meggondolta magát, mégsem kellene összeveszniük épp most, éppen ezen a srácon. – Szerintem az én értékemet pénzben lehetetlen kifejezni, afféle eszmei...
– Engem mégis érdekelne! – Fruzsi élvezte a dolgot, és azt is, ahogy Barbit felhúzhatja vele. Közelebb hajolt Zsolthoz, mintha súgni készülne valamit. – Mennyit érne meg neked egy kurva?
– Állj le, mert én nem vagyok kurva! – Barbi arcvonásai megmerevedtek, ajkai szigorú-kegyetlen keskennyé feszültek. – Ha pontos akarok lenni: Nem én vagyok a kurva... – nevetett erőltetetten.
A rájuk zuhant csendben mindenki az elhangzott szavakat értelmezte. Barbi már visszaszívta volna az egészet, Fruzsi sajnálta, hogy feldobta ezt a kurva-dolgot. Zsolt mindent értett, de semminek sem fogta fel az okát és az értelmét. – Lehet, hogy a csajok most őt szívatják? Egymást, vagy főleg magukat, biztosan nem! – Két puskaporos hordó tetején érezte magát, egyik lába a Barbara nevű robbanóanyagon, a másik lába alatti hordó Fruzsina névre hallgat, lábai között az érzékeny műszer mindenféle veszély ellenére jelzett, erotikus feszültséget érzett erről is, arról is.
Fruzsi úgy látta jónak, ha időt húz – hátha magától is eloszlik a vihar előtti csend –, addig is látványosan megsértődik, és zajosan kivonul a konyhába. égő arcához szorít egy palack jéghideg ásványvizet... ezek meg hadd főljenek csak a saját levükben!
Alig kezdett bele nem túl bonyolult terve megvalósításába, a miniatűr jégtáblákat tartalmazó műanyagot forgatta a levegőben, amikor Barbi utolérte. Várakozásával ellentétben, barátnője nem bocsánatért esedezett:
– Megtennéd, hogy belövöd a videót, mielőtt...?
– Mi előtt? – forgatta a szemét Fruzsi. – Baszni akartok?
Barbi látható zavarba került a kérdéstől.
– Csak a felvételt kellene beindítanod... – Haját sebesen tekergette ujjai körül. – Lécci, Fruzsi! Amúgy rátapintottál: baszni akarunk.
– Csak nem a tehetetlen Zsolttal, ahogy még az előbb nevezted...?
– Neked is megfelelt. Vagy tudsz mást?
– Jobb híján neked is megfelel – válaszolta Fruzsi. – Bent is maradjak kamerázni?
– Nem fontos. Csak elindítod, a többit már megoldom!
– Beszámoljak, hogy "egy, két', hár'... kezdünk, felvétel..."?
– Így a zenészek mondják, "egy, két', hár', négy, egy, két'...",nem a filmesek.
– Akkor meg mit szeretnél hallani, okoska?
– Maradj csendben, ha tudsz, és nem szeretném, ha tudná, hogy felveszem a baszást!
– Ajaj! – Fruzsi egyre vidámabban állt a videózáshoz. – Akkor azt se mondjam, hogy mosolyogjon a kamerába?
– Legjobb lesz, ha egyáltalán nem szólalsz meg, csak elindítod a felvételt! – kacagott Barbi. – Megoldanám én nélküled is, de fingom sincs, hogy lehet rögzíteni, én csak videócsetelni tudok, és szörnyű lenne, ha nem sikerülne... ha már így rákészültem!
A következő másfél-két percben úgy tűnt, hogy visszatért a régi barátnős viszony. Fruzsi igyekezett nem nézni az izgatottan farkát igazgató Zsoltra, csak szórakozottan rendezgetett az asztalán, arrébb tolta a monitort, becsukott egy könyvet, megnyomott 2 billentyűt, mozdított a kamerán, fiókba süllyesztett egy használaton kívüli tabletet. Nem tudta tovább húzni az időt, nem is akart akadálya lenni barátnője és Zsolt kavarásának, észrevétlenül elindította a felvételt, – egy, két', hár' – morogta, majd kisietett a szobából.
Kedve lett volna megnézni, ahogy csinálják, elvégre az ő szobája, az ő ágya, sőt ő fedezte fel előbb Zsoltot, de ahhoz, hogy maradjon, legalább egyiküknek kérnie kellene...
Azt hitte, mindben rendben van: a barátság megmaradt, a videó rögzíti a dugást...
Néhány másodperc múltán Barbi ismét megjelent a konyhában, ezúttal már csak egy bugyit viselt, jelezve, hogy elkezdődött az action:
– Segítenél rajtam? – kérdezte.
– Nem – felelte Fruzsi rosszat sejtve.
– Csak annyit kellene... – folytatta Barbi zavartalanul, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy barátnők a szexben ugyanúgy kisegítik egymást, mint a sminkelésben, vagy bármi másban. – Csak annyit kellene, hogy... cseréljünk egy kicsit!
– Mit hablatyolsz?
– Nekem most nem igazán lehet bedugni, pont olyan napok vannak... de Zsolt baszni is szeretne... Vedd át egy kicsit! Lécci, Fruzsi! Először én cumizom, aztán téged punciba baszik, utána meg a cicimre engedi...
– Ez a hivatalos menetrend?
– Ennyi az egész! – lelkendezett Barbi győztesen. – Úgyis tudom, hogy meg akartad nézni, ahogy baszunk, hát itt az alkalom! Ugye, számíthatok rád? Én találtam ki, amikor előadta, hogy mihez lenne kedve!
– Gondoltam. Csak úgy megjegyzem, hogy elég gyorsan rádumáltad a baszásra. – Fruzsina megvonta a vállát. – Mikor menjek?
– Pár perc... Vagy gyere be most velem, és szólok, amikor átveheted!
– De ez pont olyan lesz, mintha engem baszna!
– Dehogyis! Amikor én kezdek és én fejezem be, akkor az egész az enyém! Érted?
– Persze. Hogyne! Mindent felfogtam.
Fruzsi csak azt értette, hogy teljesíteni fogja ugyan Barbi kérését, de a barátság sosem lesz már ugyanolyan, mint régen. Közben arra gondolt, hogy nincs is ellenére a közreműködés. Fejét ingatva lépkedett barátnője nyomában a saját szobájába, a farkát aktív állapotban tartó, hanyattfekvő Zsolthoz.
(Folyt.köv.)
Folytatás: Alternatív Fruzsi 2. És most mindenki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése