2026. május 19.

Nő a tét 1.

Nyári erotikusok
erotikus novellák
3. évad

Nő a tét
1. epizód

KOMOLYAN FELTEGYEM?




A nyeremény szendén meghúzódott a kanapé sarkában, s bár akkor még a játékosok nem sejtették a szerepét, észrevett minden egyes lapos pillantást, ami a kártyalapok felett, a felhúzott lábai következtében ki-kivillanó bugyijára irányult.
Pedig a tanga nem volt valami terjedelmes, és jelentős része elveszett a barnára sült félgömbök között, Lukács ragaszkodott ehhez a hófehér darabhoz.

– Nem mindegy, hogy mit tépnek le rólam? – nyafogott Ibolya még öltözködés közben, mutatóujja körül pörgetve az apró tangát. – Különben sem szeretném, ha éppen a kedvencemet tennék tönkre.
– Vedd csak fel! Ne izgulj, az ő kedvencük nem a bugyi lesz!
– A pinám?
– Csak okos vagy te!
– Hát éppen ezt mondom, ezért mondom, hogy ne szaggassák már szét a kedvenc tangámat! – Még mindig a kezében fogta, és felül is csak egy alulról kitámasztós, cicit félig szabadon hagyó melltartót viselt.
– Haladjál már! Húzd a pinádra, és gyerünk már!
– Azt hittem, akarsz valamit előtte.
– Nincs rá idő.
A lány csak ekkor kérdezte meg:
– Komolyan gondolod... ezt az egészet?
– Bízz ide! – forgatta meg Lukács a tengelye körül, egy-két másodpercig érdeklődéssel végignézve, mintha nem láthatta volna már a testét unásig.
– Komolyan gondolod, hogy valaki ismeretlennel elmegyek... – kereste a megfelelő szót – baszni.
– Ha nincs pénzünk, azzal játszunk, amink van!
– Mármint a...?
– A pináddal!
– Komolyan feltegyem? Te tudod! – vonta meg a vállát Ibolya, és fontosnak tartotta, legalább az utolsó pillanatban közölni a feltételét: – De megesküszöl, hogy nem fogsz hisztizni, ha elmegyek baszni valamelyik pasival!
Lukács igazított a bajszán, és határozottan megrázta a fejét, pedig nem is olyan régen még kétnapos cirkuszt rendezett, és a lány 48 órán át bizonygatta, hogy nem volt szex a barátnője tesójával, eszébe sem jutott, csupán a kezével rázta ki a szőlőlugas takarásában... "És utána kicsit bekaptam, és annyi!" – egészítette ki a sztorit a teljesség kedvéért.

Négyen ültek az asztal körül, Lukács mérhetetlen önbizalommal, a haverjai pedig a lány felé pislogva. A kikandikáló hófehér tangán, és a kellően gömbölyű popsin kívül is volt rajta néznivaló: Mellei dagadtak, mint a tavaszi vakondtúrás, hosszú combjai bármelyik férfi vállán jól mutatnának, és a haja...! Igazi, dús, illatos oázis, a sivatagi vándor nem is akarna tovább menni, ha egyszer beleszagolhatna.
Pedig a három haver ekkor még nem tudhatta, hogy mi vár rájuk, még titokban sem reméltek ilyesmit.
Lukács kevéske pénze szinte már a legelső játszmában elúszott. A maradványt feltette a következő partira, de licitálásra nem lett volna módja...
– Elfogadjátok bemondásra? – kérdezte számító ravaszsággal.
– Nem! –hangzott három, egybecsengő válasz. – Szaladj haza zsozsóért! – A haverok egyike hozzátette: – Addig vigyázunk a kiscsajra.
– Beteszem őt! – mutatott Lukácsa lányra, mintha most jutott volna eszébe az ötlet.
Minden szem, ezúttal leplezetlenül és mohón, Ibolya testét vizslatta.
– Hogy képzeled? – Hitték is, nem is.
– Felteszek egy szopást – jelentette be Lukács szemrebbenés nélkül.
– Ő is benne van? – gyanakodott az egyik haver, tekintetével még mindig a lány domborulatait simogatva.
Ibolya minden kétséget eloszlatva bólintott.
Minden eddiginél nagyobb izgalommal folytatták a játékot, pedig néha egészen komoly összegek is gazdát cseréltek ugyanennél az asztalnál. Most más a tét.
Lukács hamar bedobta a lapjait, már csak az a kérdés maradt, hogy a többiek közül kié lesz az asztalon heverő pénz, és a kanapén ásítozó lány.
.. Szép, szopós szája van – sóhajtott Berci bácsi vágyakozva, és a következő pillanatban el kellett döntenie, hogy mihez kezd a nyereményével.
– Menjetek ki az előszobába! – javasolta Lukács, mert egy életerős férfiember számára kevés megalázóbb helyzet létezik, mint amikor a csaja az ő jelenlétében csinálja, mással. Megsimította tömött, őszülő bajuszát, és beletúrt ritkás hajába: – Ott csináljátok!
Berci örömmel elhitte már, hogy ekkora mázlija van, és szorosan követte a ringó lányt.
Aki látott már etetési idő előtt vacsorára várakozó kismajmokat, az el tudja képzelni a három férfi arcát. Szerettek volna átlátni a falon, és képzeletben Berci helyére léptek. Még Lukács is feszülten figyelt – semmi nem hallatszott be –, pedig számára bármikor adott egy ilyen lehetőség, amihez más csak nyereményként juthat.
Végre elkészült Berci bácsi, somolyogva ült vissza az asztalhoz. Ibolya is visszakucorodott a kanapéra, közszemlére téve barna popsiját.
A következő játszmába Lukács eleve a lányt dobta be:
– Felteszek egy szopást! – csapott üres tenyerével az asztal közepére, ahogy mások a pénzt vágják oda durván, kihívóan.
A másik három férfi egyszerre fordult a lány felé, leellenőrizve, hogy ott gubbaszt-e még kitekeredve, mintha idáig nem is az ő, hófehér csíkkal kettészelt fenekét lesegették volna. Kigombolták az ingeket, meglazították a derékszíjat, mintha egy forró estén teleették volna magukat birkapörkölttel.
Délután volt, kellemes nyári délután. Kiszáradt a torkuk, mind gyakrabban nyúltak az italaikhoz, és négyük közül hárman Lukácsot irigyelték. – „Hogy lehet egy ilyen bugyuta embernek ilyen szuper élettársa?” – Egy kicsit Berci bácsinak is kijutott az irigységből, büszkén ki is húzta magát, hiszen ő már kipróbálhatta a győzelem mámorát.
– Nincs igazság! – ordítottak fel, amikor ebben a játszmában megint Berci aratott, mégpedig fölényesen.
(Folyt.köv.)

Folytatás: Nő a tét 2. Én meg mit nyertem?

2026. május 17.

A part meghódítása 2.

 Előzmény: A part meghódítása 1. A punnyadás vége


Nyári erotikusok
erotikus novellák
3. évad

A part meghódítása
2. epizód

NEM VAGY KIHAGYÓS?


Lia hiába húzta le fenekéig a pólót, a vizes anyagon át több látszott a cicijeiből, mint amíg a fiú fogdosta. Tomi hiába rejtette el villámgyorsan a farkát, a spermapaca a hasán virított.
A többiek hiába tettették az ártatlant, s mintha nem is történt volna semmi, tekintetük elárulta, hogy bármelyikük örömmel lett volna a homokban birkózók helyében.
Ettől kezdve eszükbe sem jutott visszatérni a kölcsönvett bordó kempingszékekre.
– Nyomta a seggem az a hülye műanyag – nyafogott az egyik lány –, és forró volt.
– Muti! – ugrott oda az egyik srác, és gondosan tapogatva kereste a csaj legforróbb pontját.
A reggel még elkülönült két társaság ettől kezdve egybeolvadt.
Egyikük sem gondolta volna még, amikor felvetődött a nyaralás ötlete, hogy ez akár jó is lehet. Alig-alig ismerték egymást, vagy többnyire sehogy, csak a szüleik dolgoznak ugyanannál a cégnél, de munkaidőn túl ők sem tartották egymással a kapcsolatot. A vállalat – kihasználtság szempontok alapján – elhatározta, hogy nemcsak az alkalmazottak, hanem azok gyerekei is igénybe vehetik a céges üdülőt, ugyanolyan jelképes összegért, ahogyan a szülőknek járna. Így került sor erre a legelső "gyerek-turnusra" – ahol a "gyerek" hangsúlyozottan olyan fiatalt jelent, aki nem igényel különösebb felügyeletet –, 18-20 év közötti fiatalok részvételével, akik először ímmel-ámmal elfoglalták mind a 8 szobát, majd meghódították a tópart egy néptelen szakaszát.
Feküdtek a homokon.
Lia végre kiterítette az idáig a műanyag szék alatt összetekeredve várakozó napozógyékényt, ledobva vizes pólóját, megrázta a haját, majd összegumizta, és helyet szorított maga mellett Tominak:
– Elvileg kétszemélyes... – biztatta a fiút – , de lehetséges, hogy nem egymás mellett, hanem egymáson...
– Kérek visszavágót! – vigyorgott Tomi. Egyáltalán nem érezte cikinek, hogy az előbb a saját hasára élvezett, így is jó volt. Más sem bírta volna ki díszlövés nélkül!
– Csakis! De meztelenül!
Elmúlt dél, de senkinek sem volt kedve felsétálni az övékével szomszédos üdülőbe, ahová a cég befizette őket napi háromszori étkezésre.
Ervin homokvihart kavarva huppant le Polett mellé.
– Én nem hoztam le még egy pokrócot sem – jegyezte meg a lány – pedig találtam a szobában napozáshoz valót. Amúgy meg én árnyékban szeretek napozni.
Arcán több volt a szeplő, mint a szeplőnélküli, szabad felület, ettől kiscsajos benyomást keltett.
– Jó lesz a földön is, puha...
– Mi lesz jó és mi a puha?
– Leveszed a cicitartód?
– Segítesz kikapcsolni?... Te meg lehúzod a fürdőgatyádat?
Ervin letette a hátát, megemelte csontos csípőjét, és egyetlen pillanatra megmutatta a farkát. – És te a fürdőbugyidat?
– Húzd le, ha bírod! – kacagott Polett, és elszaladt.
A fiú utánaeredt, és mindketten eltűntek az árnyas, suttogó liget mögött.
Kristóf Bettina és Melani mellé húzódott, és sehogy sem értette, hogy a lányok miért egymást bámulják, s miért nem rá figyelnek, miért nem vele foglalkoznak, amikor ő is szívesen kivillantaná a farkát, és nemcsak egy másodpercre, mint Ervin. A két lány megsimogatta egymás arcát, a fiú már azt várta, hogy mikor indul a vetkőztetés, és továbbra sem érezte magát feleslegesnek.
Ottót dúsan hullámzó hajú Eliza mellé sodorta a lengedezésbe kezdő szellő. Köszönte is a sorsnak, mert a lány egy darabig hiába próbálkozott az önálló életet élő fürtök copfba rendezésével, majd szótlanul levetkőzött, és kikerekedett szemekkel várta, hogy ő is ugyanezt tegye.
– Bejössz a vízbe? – kérdezte Eliza.
– Nem tudok úszni – vallotta be Ottó.
– Nem is kell! Úgy emlékszem, hogy nem mély, különben meg kimentenélek. Kapaszkodj belém nyugodtan!
Egymást átkarolva, régi ismerősökként, meztelenül sétáltak a tóba, és csak akkor álltak meg, amikor a víz a derekuknál feljebb ért.
– Eltűntek a kezeik! – kiáltott fel Lia, aki szemmel követte a párt, és mindannyian megállapíthatták, hogy Eliza és Ottó a víz alatt simogatják egymást.
– Megyünk mi is? – Kriszta kilépett a bikiniből, majd ledobta a melltartórészt is, úgy mosolygott Patrikra. – Ugye, nem vagy kihagyós?
– Ki nem hagynám! – vetkőzött le a fiú is, megmutatva a napfénynek vékony testét, és fehérbőrű, de máris 90 fokig felkapaszkodott falloszát.
Most, hogy Kriszta és Patrik is begázoltak a tóba, megnyílt az út Raul előtt, közelebb húzódott a lehunyt szemmel, néhány méter távolságban heverő Kornéliához.
– Ki szagolgat? – érdeklődött a szőke lány anélkül, hogy felnyitotta volna a szemhéját.
– Csak nézlek – felelte Raul.
– Azt szabad.
– Egyedül csak te napozol fürdőruhában.
– Komolyan? Nem baj, szeretem magamon azokat a fehér csíkokat.
– Mennyire fehér? Azaz... milyen a természetes bőrszíned?
– Valamivel világosabb... Ne ravaszkodj, úgysem vetem le! – nevetett a lány csukott szemmel. – De bekukkanthatsz alá!
Később, amikor Eliza, Kriszta, Ottó és Patrik libabőrösen kijöttek a tóból, a fiúk nadrágot húztak és elindultak beszerzőútra.
– Kinek mit hozzunk? Minden akciós!
– Sört... lángost... napszemcsit, mert kiesett a csomagból, vagy bele se tettem
– Azt csak te tudsz venni magadnak, nem vállalok felelősséget.
–... naptejet, sokfaktorost... gumit... sört... sört... – hallatszottak innen-onnan a megrendelések.
– Ne igyatok annyit, mert bajok lesznek... a felállással! – emelte fel a mutatóujját fektében Kornélia anélkül, hogy a szemét kinyitotta volna.
– Milyen volt a pocsolya? – kérdezte az izzadtan visszaérkező Polett-Ervin páros lánytagja Elizától, aki a hajvégéből csavarta ki a vizet.
Eliza fintorgott, és rövid hatásszünet után szólalt meg:
– Valami fehérség úszott a tetején... Arrafelé is, Kriszti?
– Aham, egy egész maréknyi. Haltej lehetett.
– Ezek szerint volt kapás rendesen...
– Elkaptuk a pasikat a nyelüknél.
Polett, akár egy idegenvezető, beállt középre, hüvelykujját kihívóan a bikinijébe akasztva, végignézett a társaságon:
– Akad-e még valaki a fiúk közül, akinek eddig nem jött össze?
Kristóf és Raul azonnal felnyújtották a kezüket.
– Akkor futóverseny a fák közé! Rajt!

Később, amikor mégis rászánták magukat, hogy megérdeklődjék a szomszédos hotel konyháján, maradt-e valami az ebédből, már az estét tervezgették.
– És a délutánnal mi lesz? – csúfolódott a szeplős Polett. – Átugorjuk?
– Átalusszuk? Mindenki csinálja magának?
– Igazad van, nem vesztegethetjük el a drága időt.
– .. és a drága anyagot… – simította meg Polett hátranyúlva Kristóf falloszát.
– Először falunk,
 mint a fúlás, aztán újult erővel visszamegyünk a partra, és beizzítjuk a bulit!
– És este?
– Este meg folytatjuk! Meg ne kérdezd, hogy „és éjjel?”, mert éjszaka meg elkezdjük elölről.

2026. május 13.

A part meghódítása 1.

 Nyári erotikusok

erotikus novellák
3. évad

A part meghódítása
1. epizód

A PUNNYADÁS VÉGE



– Úgyis elkaplak egyszer! – morogta Lia, mint valami átkot, de hátra sem nézett, miután váratlanul egy fél játékvödörnyi víz zúdult a nyakába.
– Ez már kicsit durva! – állapították meg a lányok, és még nem tudták eldönteni, hogy sajnálják-e Liát.
Inkább irigykedtek, hiszen a műanyag homokozóvödör félig sem lehetett a tó langyos vizével, és a fiúk közül Tomi az egyetlen, aki kissé idétlen módon, de megpróbál közeledni.
– Mit akarhat tőled? – tanakodtak nevetgélve.
– Nem is ismerem…
– Ugyan mit? Ha meg akar kúrni, akkor választhatna nem ovis módszert is...
– Hagyjatok már, nem is ismerem!
– Az nem kizáró tényező! – csóválta a fejét Polett. – Simán megnyernél egy vizespóló-versenyt!
Lia nem vetette le az átázott pólót, mert alatta semmit, azaz csak bikinialsót viselt.
Közben Tomi visszaért a fiúkhoz, a legutolsó lépéseket sétálva tette meg. Itt is a vizes póló lett a téma:
– A legszebb cicik, amit valaha láttam!
– Megsöndörgetném a bimbóját, aztán bekapnám!
– És a popsija is világbajnok... – Egymás szavába vágtak.
Bánták már, hogy olyan messzire költöztek a kölcsönvett asztallal és székekkel, hiszen eredetileg azért távolodtak el, hogy kialakítsák a csajozós stratégiát, csakhogy karnyújtásnyiról minden egyszerűbb lenne. Újra nagyokat ásítozva a lányokról ábrándoztak.
Csendes délelőtt volt a tóparton, éppen olyan, amilyennek képzelték.
– Punnyadás.
Ketten már előző este felültek a vonatra, hogy az országot átutazva, reggelre ideérjenek, négyen pedig kora hajnalban indultak kocsival. Letették a csomagjaikat, és irány a part. Útközben vásároltak néhány üveg sört, aztán találtak széthagyott, bordó székeket és asztalokat, azokból arrébb vittek, amennyire szükség lehet. Távolabb a csajoktól, akik ugyancsak felfedezték és használatba vették a műanyag bútorokat.
A tó rezzenéstelen arccal állta a napsugarak támadását, csak néha rebbentek meg a pillái, amikor a virgonc halak kikukkantottak. A környék is csendes volt még, jóval távolabb kifeküdt néhány napozni vágyó, de ezt a partszakaszt a hangok is elkerülték.
– El kéne arra sétálni, megvizsgálni a napozó csajokat!
– Itt vannak nekünk ezek a csajok, velük kellene valamit csinálni.
– Elég rejtélyesen hangzik a "csinálni". Tudod te egyáltalán, hogy mit kell velük "csinálni"?
– Bármelyikbe beleverném!
Csak Tomi tett időnként egy-egy kört, és elhaladva Lia mögött, megérintette a haját, a vállát, és legutóbb leöntötte egy kevés tóvízzel, amit egy elhagyott homokozóvödörrel merített. Azért választotta éppen Liát, mert ő ült háttal, őt lehetett észrevétlenül megközelíteni, és a többi lány már cinkosként leste, hogy mi fog következni.
Az egyik csaj elindult, és rövidesen egy nyaláb jégkrémmel tért vissza. A többiek gyanúsan elhallgattak.
– Csak nem rólam volt nagyba' szó?
– Á, dehogyis! Persze! Csak megszavaztuk, hogy a te dolgod lesz egyeztetni a srácokkal, hogy akarnak-e velünk együtt bulizni, vagy inkább különcködnek. Ha  bulihoz nincs kedvük, vagy a helyiekkel akarnak becsajozni, arról időben tudnunk kell, hogy estig keressünk magunknak pasikat.
– Milyen bulira gondoltok?
– Ami jön... fő, hogy jól érezzük magunkat!
– Szex legyen benne!
– Amúgy meg Liának kell tárgyalni velük, mert neki már az egyikkel van kapcsolata...
Nevetés.
–...és minél előbb, mert én például máris szeretnék cicitartó nélkül napozni, de úgy nem fogom levetni, ha  azok  messziről kukkolnak. Vagy jöjjenek ide és vegyék le a gatyát, vagy menjenek távolabb, mert így szégyenlős vagyok.
– Ha ledobják a gatyát, akkor nem?
– Az más! Ha mindenki meztelen, akkor eszembe se jut a farkukat lesni... Vagy mégis? De a cicijeim szeretik, ha nézik őket.
– Mit szóltok, milyen lenne, ha mindannyian levetkőznénk?
– Csak úgy?
– Persze. Aztán odasétálunk hozzájuk.
– Átmegyek jégkrémet szopogatva, attól beindulnak! Úgy tudok szopni…!
–Tudok jobbat, vedd le a cicitartót, úgy sétálj át, mintha véletlen lenne!
– Menjen inkább Lia!
– Ne Lia menjen! – tiltakoztak hirtelen ketten is. Ők már észrevették, hogy 20 méterrel arrébb, Tomi ismét megmeríti a homokozóvödröt.
Alig bírták visszatartani a pukkadozó nevetést, igyekeztek másfelé nézni, majd a többiek is követték a példájukat, csak Lia nem sejtette, hogy mi következik.
Az árnyék egy hajszálnyira megelőzte a merénylőt, így Lia éppen fel akart ugrani, amikor a nyakába és a vállára zúdult a tó vize. Ezen a délelőttön már a második adag.
Reflexszerűen, fordulás közben pofonvágta, majd a menekülő fiú után vetette magát:
– Úgyis elkaplak – lihegett a sarkában –, állj meg, hamarabb szabadulsz!
Előttük is, mögöttük is nyerítéstől, csilingelő kacagástól és röhögéstől lett hangos a part.
Lia egy bravúros szökkenéssel legyűrte az egylépésnyi hátrányt, és a homokba rántotta a fiút. Ráült a hátára, majd hagyta kínlódva megfordulni, és a hasán helyezkedett el, közben lenyomta a vállát. Tomi könnyedén lerázhatta volna magáról, de a nevetés a földhöz szögelte. A látszat kedvéért fészkelődött ugyan a lány combjai között, miközben élvezte a helyzetet, és felnyúlt a víztől csöpögős pólóba rejtett cicikhez.
Lia egy-két másodpercig hagyta a markolászást, majd a fiú karjait is a lábai közé gyűrte, úgy lovagolt tovább:
– Legyőztelek! Mostantól én vagyok az úrnőd és parancsolód! – Hangja egyszerre volt gonoszkodós és nevetős. – Ismerd el! Azt teszek veled, amit akarok! – A nyomaték kedvéért lentebb csúszott a srác hasáról, és hátranyúlva megmarkolta a falloszát. – Huh! – nyögött fel ámulatában, mert a farok keményebb már nem is lehetett volna. Gondolkodás nélkül elővette, majd úgy ült rá bikinis fenekével, hogy elöl kilátszott a hegye.
Tomi keze kiszabadult, egyből benyúlt a csaj vizes pólója alá, és a lehűtött ciciket markolászta.
– Vedd le a bugyid! – kérte.
A lány se látott, se hallott, csak ugrándozott, egészen addig, amíg megérezte a fiú testének teljes merevségét. Ekkor lepillantott, és elégedetten látta meg Tomi hasán a kiömlő spermát.
Először ő tért észhez, visszaereszkedett a tóparti jelenbe, majd a fiú is szétnézett.
A többiek, lányok-fiúk vegyesen, 2 méteres sugarú, szabályos kört alkottak körülöttük, és legalább annyira csillogott a szemük és égett az arcuk, mintha ők is részt vettek volna a küzdelemben.
(Folyt.köv.)

Folytatás: A part meghódítása 2. Nem vagy kihagyós?

Erotikus blogger ajánlja 18+