2026. május 3.

Csajok a titkos buliból 1.

 

 LÉPCSŐHÁZI HÍREK
- erotikus történetek az alagsortól a legfelső emeletig -


Csajok a titkos buliból
Nóri, Lotti, Szilvi

1.
láTOMás



Reggel a popsiján is érezte. Először csak ott, és az éjszakai kaland téves utóhatásának gondolta, ám amikor másnap és a következő napokban újra és újra megtörtént, attól kezdve a reggel elmaradhatatlan részévé vált.
Megállt a tükör előtt nyújtózkodni, és elégedetten megállapítani, hogy mintha-mintha nőttek volna a cicik – legalábbis a karok felemelése ellenére sem tűntek el, ahogy régebben –, aztán lehúzta a bugyiját, az éjszaka nyomaival együtt a mosógép legaljába rejtette, és a mosdó feletti tükrös szekrényben tovább nézegette magát.
– Köszönöm! – sóhajtotta, mert egyetlen reggel se mulasztotta volna el ezt az egyetlen szót.
Ima és fohászkodás helyett csak egy "köszönöm", ami igazi és őszinte, és amiről tudja, hogy meghallgatásra talál. Mindenre értette, térben és időben egyaránt, és ettől ugyanolyan bizakodással nézett szembe az aktuális nappal is, mint bármelyikkel.
Ekkor érezte meg popsija két félgömbjén a két tenyeret.
Nem nézett hátra, és nem kezdte el ijedten takargatni magát, inkább büszke volt teste azonnali reagálására: Rögtön megkeményedtek a bimbói.
Miért nézett volna hátra, amikor a tenyerek érintéséből mindent tudott?

Mint a buliban, ahol a bekötött szemű lányok közül egyedül ő találta ki elsőre, hogy ki nyúlt be a bugyijába, majd a második körben ő választotta ki tévedhetetlenül, hogy melyik fiú húzta le róla a bugyit. A harmadik és a további fordulóban – hiába is csereberélték el a srácok a helyeiket –, ő mindig felismerte, hogy melyikük adta a kezébe a farkát, és így tovább.
– Nóra mindenkit ismer – jegyezték meg kissé gúnyosan, ám többnyire irigykedve a buli törzsvendégei, és az újak is elképedtek ekkora teljesítmény láttán. – Ezzel felléphetnél cirkuszban!
Ilyenkor következett az a vicc, amihez mindig akadt olyan vendég, aki először hallotta: Baleset történt a falu határába, és 3 falusi néni megnézte az esetet. Addig is, amíg a mentők odaérnek, találgatásba kezdtek, ugyanis az áldozatnak összesen csak a fallosza látszott ki a roncsok közül. – Nem falubéli – jelentette ki egyikük. – De nem is a szomszéd faluból való! – erősített rá a második. – Igazatok van, mert még csak nem is a megyéből származik a szerencsétlen! – zárta le a harmadik.
A szájába adott farkaknál senki sem csodálkozott, hogy amint meg bírt szólalni, mindegyik gazdáját megnevezte, hiszen az illatok és ízek árulkodóak lehetnek, még akkor is, ha a többi csaj képtelen volt ugyanilyen felismerésre.
A játék folytatásához beszereztek néhány kelléket, hogy az asztalokon felhúzott lábakkal fekvő lányok felsőtestét eltakarja a rájuk omló függöny, így a fiúk sem tudhatták, kinek a punciját látják – többüket nem is érdekelte, hiszen úgyis sorra kerül minden rés –, a csajokon pedig még a szemtakarás is megmaradt, biztos, ami biztos.
Nóra a nehezítések dacára, függöny mögül és eltakart szemmel is hangosan megnevezte az összes fallosz másik végein tartózkodó fiúkat, abban a pillanatban, ahogy betaláltak a puncijába. Meg sem kellett volna mozgatniuk, bár úgy meg mi értelme lenne játszani.
A lányok többsége már a játék elején belezavarodott, mert kizárásos alapon, a srácok ismétlődése miatt nem volt érdemes találgatni, és a harmadik felismerendő faroktól kezdve mindegyik ugyanolyan lett. Csak akkor érhettek el sikert, ha kitartottak egyetlen név mellett, aki előbb-utóbb sorra is került  függöny túlsó felén.
Illés számított a leggyengébb láncszemnek. A csajok megkönnyebbülten sikítottak fel, amikor megérezték a hosszú, vékony és göcsörtös farkat, ami ráadásként mesterséges dudorokat is tartalmazott, és minden pillanatban nedvességet termelt, készen állva a behatolásra.
– Illés! – kiabálta be ilyenkor a mázlista leányzó, és Illés a játékszabály szerint kiesett volna, ha egyedüliként nem kap felmentést, és nem játszhatna zavartalanul tovább, hogy a következő csaj ugyanúgy felismerje.
Erre hivatkozással más fiúk sem akartak kiesni, amikor hallották a nevüket, így a lányok megint az összes közül találgathattak. Csak azt a srácot zárták ki menthetetlenül, legalább fél órára, aki fegyelmezetlenül eleresztette a spermáját.
– Ez rekord volt – sikított Lotti, amikor még hozzá sem fogott a találgatásba, valamelyik fiú diszkrétem telenyomta a punciját –, csakis Zsoltika lehetett! – A kollektív röhögés miatt Zsoltika behúzta a nyakát, és félreállva várakozott, bízva abban, hogy még vissza tud kapcsolódni, ha a többieket nem éri ilyen szégyenletes baki. Hamarosan Szilvinél is elsült, megint ki kellett állnia. Elmélyülten húzogatta a farkát, és külső szemlélőként izgult végig 30 percet, miközben reménykedett, hogy a többiek elfeledkeznek róla, és nem válik céltáblává.
– A lányok közé beállhatsz, ha az asztalra hasalsz! – javasolták neki egy korábbi alkalommal, és hirtelen még annyi ötlet elhangzott, hogy a fél óra elteltével is képtelen volt visszailleszkedni. Mert az ilyen játékra rá kell hangolódni, és komolyabban, mint a lányoknak, akik csak odatartják a megfelelő nyílásukat és neveket mondogatnak. A fiúknál teljesítmény-. követelmény van, a végtelenségig bírni kell, félpercenként más-más csajjal.
A legfélelmetesebb attrakció akkor következett, amikor Nóra a buliban résztvevő idegeneket is gond nélkül megnevezte.
Minden egyes bulin – minden hétvégén – ő gyűjtötte be a legtöbb pontot, ezzel megnyerte a játék beugrójaként bedobált összes készpénzt.

Becsukta a szemét, minden mást kizárva élvezte a két tenyér óvatos érintését.
– Tom! – súgta, hiszen popsija felismerte a tapintást.
Felismerné ezer közül is. Ráismerne még egy buliban is, az asztalon felhúzott lábbal, a függöny mögött, bekötött szemmel fekve, akár tizenötödikként is.
– Tom! – súgta, és boldogan dőlt a férfiasan szikár mellkasnak.
A fiú gyengéden tolta-vezette a zuhany alá, kezei átcsúsztak Nóra finom melleire, amiket – bár ezt sosem mondta ki – csemegéknek nevezett.
Tom szótlan volt, ám így is pontosan meg lehetett érteni, ahogy ő is kitalálta a lány legtitkosabb vágyait is, akár egyetlen sóhajból: "Tom!"
Nóra megnyitotta a csapokat, nehogy a fiúnak el kelljen távolodni a ciciktől, és tusfürdő nélkül mosogatta mindkettőjüket. Használhatta volna ugyan a barátja fürdőszerét.. De hogy nézne már ki, ha Tom ugyanolyan illatú lenne, mint Illés?

Illés a franciaágyon aludt még, a felkeléssel mindig megvárta a legeslegutolsó pillanatot. Este bezzeg alig lehet leállítani, és amikor Nórát sikeresen maga alá gyűrve, minden résben megmozgatta a farkát, utána még pornót akart nézni, hogy aztán a lánytól ráadást követelhessen.
Nórát általában rá is lehetett beszélni bármire, hiszen közben zavartalanul gondolhatott Tomra.
Amikor Illés végleg kibukott, addigra ő is elfáradt, és csak magára kapta a bugyit, hogy össze ne kenje az ágyneműt.
– Tom majd lehúzza, ha megjön! – gondolta, és várakozás közben elaludt.
Tommal minden éjjel jókat szexeltek, Illéstől egy karnyújtásnyira. Meg sem szólaltak, csak némán egymásba olvadtak, és miután Tom is kipróbált minden rést – ahogy régen sosem –, egymás karjaiban aludtak el. Akkor is így volt ez, amikor Illés még ide sem költözött, és csak alkalmanként fordultak meg különféle férfiak – egy-egy fergeteges buli után a vállalkozóbb kedvűek párosával – Nóra ágyában.
Tom csak jön, mindig jön, lehúzza Nóra bugyiját, és csendesen ráereszkedik. A lány engedelmesen kitárulkozik neki, mert először mindig a punciját akarja. Utána jöhet a többi! Már 2 év óta, minden éjjel. Sosem kérdezi, hogy ki járt még ott előtte, vagy milyen spermanyomok láthatók mindenfelé.
Csak jön, mert tudja, hogy a lány várja.

Nóra elzárta a zuhany csapját. Fogta a törölközőt, mert mindig a tükör előtt szerette elvégezni sz utolsó műveletet, közben is nézhette magát. Ez csak annyiban változott, hogy mióta Tom reggelente is jön, azóta csukott szemmel kell megtörölközni, és véletlenül sem kukucskálhat a párás tükörbe.
Mert kiderülne, hogy Tom nincs is. Tom 2 éve halt meg.