2026. február 3.

Előtte - utána 2.

Előzmény: Előtte - utána 1.

Téli erotikusok - erotikus novellák
harmadik évad

Előtte - utána
2.




Nem lehetett még túl késő, mert a szemközti házban több ablak mögött tévéztek még, akiknek nem akadt jobb dolguk. A gyertya is jól bírta.
Sándor gondolt egyet, és mégis megnézte az imént érkezett fotót: Jól sejtette, a kép Kamillát ábrázolja, ám nem a vibrátor társaságában, hanem egyedül a fürdőszobában.
– Unatkozik – állapította meg Sándor.
Az emberek nem képesek megfelelően kezelni az ünnepeket. Unatkoznak. Leeresztenek. Csak az egyszerű hétköznapok jelentik a szabadságot, amikor mindenki megy a dolgára, és az otthonmaradó nők végre azt csinálhatják, amihez kedvük van. Például a másodikon lakik egy család, és amikor eltelik a hétvége – vagy netán egy ünneppel fűszerezett hosszúhétvége – és mindenki lohol a dolga után, a 30 év körüli nő szinte beszippantja Sándort a lépcsőházból. Addig nem is ereszti el, amíg legalább kétszer ki nem préseli a spermáját.
– Hétvégefóbiám van – szokta mondani a nő, amikor kapkodva előveszi Sándor falloszát.
– A férjed nem dugott meg?
– De, ötször is – válaszolta egy háromnapos hétvége után –, de nincs benne semmi fantázia. Mindig ugyanúgy akarja, egyszer mondom már neki, hogy majd szóljon, ha végzett, hogy ne kelljen már még arra is nekem figyelni.
– Lovagold meg, abban te is benne vagy, és te irányítod! – tanácsolta Sándor az ötvenesek sokat tapasztalt fölényével.
– Nem szereti… – felelte a nő, és legyintett volna, ha nem kapaszkodna két kézzel a farokba. – Azt se szereti, ha lecumizom, pedig utána sokáig nyugton lenne. Ő mindig ragaszkodik a hagyományos pózhoz, csak tegyem szét a lábam, ő meg elszuszog fölöttem, mint egy gőzzel működő gyalugép. – Magára húzta a férfit, és kézzel segítette útjára indítani a merev botot…

Valahol egy ajtó csapódott, ugyanakkor Sándor mellett megrettent a gyertyaláng.
– Ilyen a véletlen – állapította meg bölcsen. Valaha tanult közgazdaságtant, és jól tudja, hogy az egyszerre, vagy egymásután bekövetkező események között nem feltétlenül van ok-okozati összefüggés.
Megint megnézte Kamilla fotóját. Nem világszépe, ám egy kedves, huszonéves lány meztelenül.
– Hogy kell ezt kinagyítani? Nem is olyan rossz ötlet…– igazította meg balkézzel a falloszát – holnapig még újratöltődök. Azt nem mutatta meg, hogy kell nagyítani, de okoskodott, hogy kiverhetném magamnak…
Nagy igyekezetében a törlésre talált rá, és nyomott egy OKÉ-t is.
Elszállt a fotó, s bár hallotta már, hogy ilyenkor még előhalászható valahonnan, ez jócskán meghaladta a képességeit.
„Küldj 1 másikat!” – pötyögte be, majd elküldte az sms-t.
Bele is fáradt az ügyintézésbe. Nézett kifelé újra az ablakon, bele a sötétségbe.
Holnap már visszaáll majd minden a régi kerékvágásba, ő is meglátogatja a bevált lányokat és asszonyokat. Nem is lehet mindenkit egy napra tervezni – majd kimagyarázza magát azoknál, akik átcsúsznak a következő napra –, de négyen biztosan megsértődnének, ha nem vinne sürgősen az életükbe egy kis spriccelő változatosságot. Fel akarta állítani a sorrendet, de mégsem tette:
– Ráérek majd reggel kilogisztikázni. Tuti, hogy Kamillát előre kell venni, mert kiéhezett, megadom neki, ami jár! – Sürgősen elképzelte a lányt, combjai kitárva…
Nézett a sötétben úszó, húszéves tapéta felé, ám a 20 évet alig túllépő lányt látta.
Ekkor sms érkezett.
– Mért nem a fotót küldi?
„Mindjárt csinálok egy jót, tetszeni fog! – olvasta. – Te meg fotózz UTÁNA, amikor éppen folyik!”
Kamilla nem akarja tudomásul venni, hogy Sándor képességeit az idő több téren is meghaladta, ilyen a fényképezés is.
– Majd egyszer megtanulom – mondogatja magában egy ideje a férfi –, és minden puncit megörökítek.
Várakozott a beígért fotóra, és arra gondolt, hogy mennyire unhatja már magát a lány. Bezzeg, ha ilyenkor – akár a tapasztalt bika – átsétálhatna hozzá, és lerendezné 10 perc alatt… A lépcsőházban nem találkozna senkivel, beosonhatna Kamilla szobájába, ha a szülei nem lennének otthon… de hát ilyen az ünnep!
Elképzelte, hogy a lány is mennyire várhatja a holnapot. Az egészséges női test nem nélkülözheti meg hosszútávon a szexet…
Nyöszörgött a telefon.
– Csak ki ne töröljem véletlenségből! A fene ezt a sok gombot!
Megdöbbent, felháborodott, majd a fejét csóválta.
A fotó tanúsága szerint Kamilla megint éppen a fürdőszobában tartózkodik, de, sajnos nem vele, az érett, sőt tapasztalt bikával, hanem a 20 évnél is fiatalabb, zöldfülű barátjával.

(Vége)

2026. február 2.

Előtte - utána 1.

Téli erotikusok - erotikus novellák
harmadik évad

Előtte - utána
1.




Meglebbent a gyertyaláng.
Jobbra dőlt, aztán visszaállt eredeti, merev függőlegesbe. Mintha járna valaki a mozdulatlan szobában.
– Szellem – dörmögte Sándor félig-meddig magában –, csak legalább nőnemű legyen!
Ha valaki teljesíteni akarná az ilyen tétova kívánságokat, akkor az 52 éves, őszülő és pocakos férfi lakása már rég dugig telt volna nőkkel.
– Nem is volna jó! – válaszolt magának. Nem szerette kerülgetni a vendégeket, akár hosszabb, akár rövidebb ideig tartózkodtak nála. – Még akkor sem, ha nőből vannak, és ha dugunk, akkor sem.
Beleborzongott a gondolatba, hogy valakivel meg kellene osztania az életterét. Nem is hívott el soha senkit, és meg sem nézi, hogy ki lehet az, ha csengetnek.
Megrezzentek az árnyak.
Ült az ablaknál, kifelé nézett. Megszerette a semmittevésnek ezt a legegyszerűbb formáját, pedig néhány éve még másképp vélekedett:
– Minek él az olyan ember, aki csak bámul ki a fejéből?!
Elégedett volt a sorsával. Akár reggelig is nézheti a szemközti házat, ha úgy tartja kedve, és majd napközben alszik, ha éppen úgy tetszik. Kinek mi köze hozzá? Nem is tud róla senki, és valószínűleg nem is érdekelne senkit.
A gyertya jelentette az ünnepet, és jelképezte a megemlékezést, de ez utóbbihoz Sándornak nem volt kedve.
Csak az ünnepléshez. Karácsony óta cserélgeti a gyertyákat.
– Ilyenkor mindenki be van gubózva, rab a saját otthonában.
A szabadság pedig gyertyafényes, láblógatós. És annyi sört megihatna, amennyit csak akar, abba se szól bele senki.
– Csak az a baj az italozással, hogy nem áll rendesen a cerka – vallotta be magának, de gyorsan hozzá is tette, hogy most éppen feleslegesen állna fel.
Az ünnep ilyen, és az ünnepek utáni napok is, amikor mindenki otthon van. Punnyadnak, gubbasztanak, és még sorolhatná mindazt, amihez neki semmi kedve sem lenne.
Megnyikordult a telefonja.
Mint egy beteges sóhaj, nem olyan, mint a hívást jelző csöngés és nem is sms. Meg sem nézte, még a készülék felé se fordult.
– Mondtam már, hogy nekem ne küldözgessen semmit! – dohogott.
Biztos volt benne, hogy Kamilla küldött egy újabb fotót, amin éppen felnyomja magának a vibrátort. Máskor is ilyesmi nyöszörgést adott ki a telefon, másnap meg kíváncsiskodott a lány, hogy milyen lett a kép:
– Kiverted rá?
– Meg se bírtam nyitni.
– Mutattam már. Elfelejtetted, hogy lehet?
– Próbáltam… – füllentette Sándor – de rossz ez a telefon.
Kamilla közben a saját készülékében kikereste a fotót:
– Na?
– Ennyi habot használsz borotváláshoz?
– Ez csak a maradék. Muszáj, hogy könnyen csússzon. De legalább finom, selymes lett.
– Kipróbálom.
A lány felhúzta a ruháját, és gyorsan letolta a bugyiját:
– Na?
– Belül még selymesebb. – Sándor megszimatolta az ujját. – Szeretem a friss puciillatot…
– Ugyanezt mondtad a szénaillatra is. Olyan vagyok, mint egy szénakazal? – Kamilla terpeszben állt, és szórakozottan figyelte, ahogy matatnak a férfi ujjai.
– Az más. A puciillatot a farkamon szeretem érezni.
– Dugni akarsz? Úgy állsz?
– Látod, milyen szerencse, hogy nem vertem ki a fotóra… inkább beléd!
– Sietni kell, ha akarsz valamit.
– Megint jön a…?
– Ki ne mondd! A múltkor azt mondtad rá, hogy impotens, és fogott az átkod: nem állt fel neki.
– Én sem tudok vezényszóra dugni – játszotta meg Sándor a megértőt, miközben majdnem szétvetette a kárörvendezés: Kamilla új barátja, akivel kavarni kezdett, még 20 éves sincs, vagy legfeljebb annyi.
– De tényleg sietni kell, ha akarsz!
– Akarok, én nem vagyok impotens…
A lány készségesen kilépett a bokája körül tartózkodó bugyiból, áthúzta a fején a ruháját, majd széttett lábbal dőlt hanyatt az ágyon. Szerette érezni magán Sándor súlyát, és élvezte, ahogy egyre gyorsabban mozog benne a férfi fallosza.
Később mindketten megmosták a használt testrészüket.
– Csinálhatnánk dugós fotókat – javasolta a lány –, és amikor nem tudunk talizni, nézegethetnéd…
Sándor csak hümmögött: "Minek?"
(Folyt.köv.)

Folytatás: Előtte - utána 2.

2026. január 28.

Zsufiság 4.

Előzmény:

Téli erotikusok - erotikus novellák
második évad

ZSUFISÁG
4.




A vöröshajú lány az ajtó felé pillantott, bár nem volt jellemző, hogy az öccsük valamikor is belátogatott volna a lányszobába.
– Megint a pasik vannak előnyben. Ránéznek egy csajra, és tudják, hogy milyen a punija, de mostanában olvastam, hogy semmi sem utal a pasik farkának a hosszára vagy formájára.
Karcsi szélesen vigyorgott:
– Akárkit megkérsz, szívesen megmutatja.
– De azt is olvastam – folytatta Gina egy pillanatnyi megtorpanás után –, hogy még a lankadt és a felálló méret között sincs semmilyen összefüggés.
– Azon is tudsz segíteni: felállítod.
A lányok figyelmét nem kerülte el, hogy a két alsónadrágos fiú csomagja jóval nagyobb, mint amikor levetkőztek, és nem is nagyon akarják leplezni ezt az állapotot.
Ákos, mintegy emlékeztetve Ginát arra, hogy hol tartott a beszélgetés, egészen közelről kezdte tanulmányozni a száját.
– Az enyém nem is érdekel? – tettette a sértődöttet a fiatalabb lány.
Karcsi vigasztalóan a meztelen vállára csúsztatta a karját:
– Engem érdekel. Nagyon is! ...minden is!
– Akkor jó! – Tina futólag a vékony fiú vállára hajtotta a fejét.
A többiek ezt észre sem vették, mert Gina szórakozottan Ákos térdére támaszkodott, viszonzásképpen a fiú megilletődötten megérintette, majd módszeresen, a lábak találkozási pontja felé közelítve simogatta a sima lánycombot. Csak arra figyeltek fel, amikor Karcsi súgásnak indult, reszelős hangon megkérdezte Krisztinától:
– Megmutatod?
Mint a násznép a boldogító igent, úgy várták hárman a választ. De az esküvőn furcsán hangozna a menyasszony szájából:
– Azt hittem már, hogy sosem kérdezed meg!
Tina felállt, kilépett a bugyijából, majd visszaült a srác mellé.
Hosszan és mélyen egymás szemébe merültek, miközben a lány fürge keze kimenekítette Karcsi falloszát.
– Hupsz! Mintha rugó lenne benne! – Érdeklődéssel futtatta végig ujjait a kemény testrészen, amitől az csak még rendíthetetlenebbé vált.
– Áll már egy ideje.
– Szegényke! – Krisztina vigasztalásul kiszabadította az előnedvektől fénylő makkot, és húzogatta a kitágult bőrt.
Eközben mellettük Gina szélesre tárta a combját, hogy Ákos begörbített középsőujja minél mélyebben hatolhasson a puncijába. Keze az alsónadrágon keresztül tapogatta a fiú falloszát, egészen addig, míg az kíváncsiságában ki nem dugta a fejét. Ekkor elővette és nézegette.
Odakint elállt az ónos eső, legalábbis nem kopogott már az ablakon. Szomorú, sötét, csendes és hideg lett minden.
A kicsiny szobában rekordokat döntött a hőmérséklet, a páratartalom és az izgalom.
Karcsi, ahogy Tina egyre közelebb hajol a farkához, megsimogatta a lány haját, és a feje szelíd nyomásával jelezte, hogy mehet még közelebb, egészen közel is…
Krisztina erre kiegyenesítette a derekát, és a srác füléhez hajolt:
– Nem akarok a nővérem előtt szopni…
Mindketten a másik pár felé fordultak.
Gináék, semmivel sem törődve, már kicsit előbb tartottak: Ákos farka be és ki, be és ki mozgott a lány szájában.
– Na, jó!
Tina azonnal követte testvére példáját.
Karcsi arra gondolt, hogy milyen furcsa lesz majd amazok előtt szexelni. Nem a másik lány jelenléte – mert az izgalmas –, hanem a haverja feszélyezte egy kicsit. Mert el szokták ugyan mesélni egymásnak a kalandjaikat, de azokban a történetekben előfordulhat némi túlzás – „költészet” –, és nem lenne jó most – éppen most – idő előtt elsülni.
„Megdugom, az már biztos!” – mondta sürgetően magának, nehogy a lány szájába folyjék a korai sperma. Gyengéden felemelve Krisztina fejét, úgy kormányozta a lányt, hogy feltérdeljen a heverőre. Ez a legtovább húzható pozíció.
– Gyere ki a fürdőszobába! – kérte Tina, mielőtt négykézlábra ereszkedett volna. – Nem akarok Kriszta előtt kúrni…
Karcsinak megtetszett az ötlet, mert őt meg továbbra is Ákos zavarta. El is indultak volna gyorsan és nesztelenül, de a másik páros – félreértve a sugdolózást – arrébb húzódott a heverőn, a szűk szobához képest bőséges helyet biztosítva. Így mégsem mentek sehová.
Amikor végtelen hosszúak az éjszakák és nevetségesen kurták a nappalok, azon sötét, téli koraestén Ákos és Karcsi cinkosan összenéztek, szorította őket az idő, és egyszerre eresztették ki a forró spermájukat a lányok hasára.
Célfotó sem tudott volna különbséget tenni.

Vége