2026. szeptember 23.

Bajszos álom

 Őszi erotikusok

erotikus novellák
2. évad

Bajszos álom


Muszájból volt ősz, és ha valaki figyelmen kívül hagyta a naptár egyhangúan cserélődő lapjait, könnyen hihette nyári délelőttnek ezt a szerdait.
A 20 és 40 közötti korosztályt képviselő lányok-asszonyok tüntetőleg kivonultak az udvar végébe, ami egyből találgatást váltott ki a srácok-férfiak között:
– Bugyira vetkőznek és napoznak.
– Ezek meztelenül szoktak... Fogadnék, hogy rólunk beszélgetnek.
– Pont rólad? Most fog kiderülni, hogy nem állt fel a farkad? Azóta már mindenki tudja.
– Hülyeség! Sosem fordult még elő, ezt csak Lia terjeszti  –fortyant fel Bence.
– Valami alapja csak lehet, mert ok nélkül nem dicsekszenek ilyennel a csajok, mert rájuk nézve is gáz, ha egy pasinak nem áll fel...
– De felállt! Lia irigységből terjeszti, mert nem akarja, hogy más csajjal keféljek, de éppen az ellenkezőjét éri el, mert minden csaj kíváncsi lett, és mind ki akarja próbálni.
– Lia egy álomnő, annyi faszt kap, amennyit csak akar, minek ragaszkodna a te csüngődhöz, ami nem is működik?
– Pont ez az! Nem ragaszkodik... nem is áll velem szóba... de azt sem akarja, hogy mással keféljek. Női logika!
– Igazán nem akarok beleszólni, mert mindenki azzal kefél, akit el bír kapni, de velem még nem fordult elő, hogy valakit megdugtam, és utána messziről elkerült volna. Inkább sms-eket küldenek, hogy jöhetne az ismétlés.
– Ha nem bírsz velük, veszek át szabad pinákat! – szólalt meg a legidősebb kolléga, barátilag vállon veregetve Bencét.
Ebédszünetet tartottak, mindannyian hamar elnyelték a látványpogácsát vagy a szendvicset, a maradék időt meg hasznosan töltötték. Valahogy úgy, mint 50 méterrel arrébb a csajok, akik között hetente 1 alkalommal, szerdánként megfordul 6 gyakornok is, fokozva a férfiak amúgy is felspanolt érdeklődését. A tanulók közül Liának sikerült begyűjteni a legtöbb kétértelmű megjegyzést, a legizzóbb vágyakozásokat, és mindenki biztosra vette, hogy minden pasi Lia testéről álmodozva masztizik a zuhany alatt. A 20 éves lány érettségi után két iskolát választott: az egyikben nyelvet tanul, a másikban szakmát, és ez utóbbihoz kötelezően kapcsolódik az a heti gyakorlat, ami felpiszkálta a férfiak fantáziáját.
Liával mindenki engedékenyebb volt, késve érkezett és korábban távozhatott, ez külön gyanakvásra adott okot.
Ezen a szerdán is 8 óra után futott be, és többen megesküdtek volna, hogy ugyanakkor a nagyfőnök autóját látták elhajtani.
– Behozta már egy kicsit nekünk a kislányt – morogtak sokat sejttetőn.
– Gondolod, hogy a kocsiban basztak?
– Annál nagyvonalúbb a főnök, tettek egy kitérőt a panzió felé – szólt közbe az egyik nő.
– Téged is oda hordott? – támadták le egyből a tudálékos kolléganőt, akik csak hallották a megjegyzését. – Szopni kellett, vagy kúrtatok is?
Elhallgattak, mert Lia sokáig a közelben tartózkodott, de később folytatták a témát.
– Ha a nagyfőnök behozta nekünk, ahogy mondtad, akkor munkaköri kötelességünk folytatni, amit ő elkezdett, másrészt igyekeznünk kell megdugni, mielőtt felviszi magához az irodába, és többé nem látjuk. Dugva tartja.
A nők csak nevetgéltek, és titokban örültek, hogy ez a Lia minden másról eltereli a pasik figyelmét, még az ő szerepükről is, pedig szinte kivétel nélkül mindegyiküket összekötötték már valamelyik főnökkel. Mert a férfiak pletykásak és rosszindulatúak.
Ebédszünet után a nők receptekről kezdtek beszélgetni, a férfiak a fociról, miközben alig várták, hogy Lia arrébb menjen.
A lány később bement az öltözőbe, szokásához híven megírni a munkanapló esedékes oldalát.
– Na, mit tudtatok meg? – húzódtak közelebb a férfiak.– Dugja a nagyfőnök?
– Ilyesmiről nem illik beszélni, de megengedte Liának, hogy délutánonként munka helyett tanulhat az öltözőben... ami azért jelent valamit.
– Én is megengedném, ha megkúrhatnám – morgott a foga között a legidősebb kolléga, Józsi.
– Tegyél még mellé egy kis aprópénzt is, ha álomnőt szeretnél! – reagáltak azonnal, akik hallóközelben tartózkodtak.
– Azért egy próbát megér! – Mindannyiuk csodálkozására Józsi elindult az öltöző felé.
– Hé! A szerszámod itt ne felejtsd! – szóltak utána néhányan, mások pedig kíváncsian követték.
– Minek jöttök? Mondta valaki, hogy csoportot szervezek? – fordult hátra Józsi, és a belső folyosón, a női öltözőnél bevárta az érdeklődőket. – Halljátok? Csobog, zuhanyozik...
– Hinnye! Megmosnám a hátát.
– Bemegyek, kiadom a kulcsot, és zárjátok rám az ajtót!
– Hááát... – húzódoztak a kollégák. – Mit akarsz csinálni?
– Amit ti is szeretnétek, csak én nem álmodozom, hanem cselekszem...! Ha dörömbölést hallotok és valaki nagyon ki akar jönni, az nem én leszek, ki ne nyissátok az ajtót, és kussoljatok, nem kell, hogy elijesszétek a lihegésetekkel! De 10 perc után bejöhettek, ha mertek, hátha nektek is jut a pinából.
A kollégák zavarodottan pislogtak, közben Józsi belépett a női öltözőbe, és kívülre tette a kulcsot:
– Zárjátok be gyorsan!
Amilyen lassan teltek a délutáni percek, az ajtó előtt fülelő 4 kolléga izgalma olyan rohamosan fokozódott.
Odabentről már rég nem hallatszott a csobogás, egy darabig semmi sem, de Lia nem is próbált kimenekülni, aztán hajszárító búgott.
– Józsi bevetette a titkos szerszámot, működik a vibrátor – értelmezték a hangokat.
– Dehogyis! Lia nekihajolva szárítja a haját, Józsi bátyánk meg hátulról adagolja neki az érzést.
– Kopogjunk be, hogy hagyjanak nekünk is!
A 9. percnél nem bírták tovább, megfordították a zárban a kulcsot.
– Akkorát fogok kúrni, mint az irodaház! – röppent fel egy óvatos sóhajtás.
– Csak énutánam, öcsike!
8 tenyér már szinte érezte a finoman rezgő ciciket, ujjaik forró nedvességről álmodtak... amikor a 4 kolléga megpillantotta Liát és Józsit.
Vékonyfalú pezsgőspoharak törnek szét ilyen váratlanul az izgalom szorításában, ahogy 4 buja álom hullott szilánkjaira. A kollégák meg sem bírtak szólalni, pedig Lia kedvesen érdeklődött:
– Melyikünket keresitek...? – Szerencsére azt nem tette hozzá, hogy "...a női öltözőben", mert így is elég nagy kínban voltak.

Eltelt egy teljes hét, és a következő szerdáig sem sikerült megfejteni – bár sokan és sokat dolgoztak rajta –, hogy valójában mi történt Lia és Józsi között.
Józsira tisztelettel és féltékenységgel tekintettek, de ettől nem oldódott meg a nyelve. Nem segített a gúnyolódás sem. Összesen annyit vallott be, hogy Lia egy nagyon kedves kislány, de ezt maguktól is tudták.
Bence vigyorogva elmesélte a többieknek, hogy a lány intim szőrzete különös formájú, majd ravaszul csőbe akarta húzni Józsit:
– Még mindig fejreállított háromszög alakú a punciszőre? – kérdezte lazán.
– Nem háromszög az, éppen olyan, mint egy kis bajusz! – felelte a férfi. – Csakhogy nem vízszintes, hanem függőleges kis szalag...
Ettől a beismerő vallomással egyenértékű kiigazítástól Bence elsápadt, és többé hallani sem akart a titokzatos, 10 perces kalandról.
A többiek viszont megerősítést kaptak, és azt tervezgették, hogy ezen a szerdán másikuknak is szerencsét kellene próbálni, vagy legkésőbb a következő héten
– Mert ha Józsinak bepucsított, akkor nekem is lehet esélyem – jelentette ki az a férfi, aki a legbátrabbnak bizonyult, és ettől kezdve mindannyian függőleges-bajuszos punciról álmodtak.

Erotikus olvasóklub 18+ ajánló

 


2026. szeptember 20.

Ámokfutás

 Őszi erotikusok - erotikus novellák

2. évad

Ámokfutás




– Nehéz a Norbik élete – összegezte két hét tapasztalatát Norbi, a tüsihajú, kissé pattanásos, langaléta Norbi.
Norbert mélyen bólogatott, és dörmögött is hozzá valamit. Évek óta tartó barátságukat cseppet sem zavarta az a tény, hogy mindketten a Norbi névre hallgatnak, de annál inkább kínossá vált már, hogy a lányokkal egyformán nem jutnak előrébb. Egyről a kettőre – ahogy mondani szokás – még megy a dolog, de a háromra jutni lehetetlen küldetésnek tűnt még ezen a borongós délutánon is.
– Itt az eső, a sár… – sóhajtott Norbert.
Az időjárás, ami általában nincs meghatározó befolyással a fiúk szexuális vágyára, a lehetőségeket jelentősen leszűkíti. Még azt a keveset is…
Norbert plusz kilókat cipelt a testén, arca mindig fénylett, hónalja mindig levedzett, ezért némi hátránnyal indult a csajokért folyó versengésben,
– Elmeséljem? – kérdezte.
– Ha attól megkönnyebbülsz… – hagyta rá a barátja.
Közben kíváncsian várta a beszámolót, mert ha nem is jutottak el a lányoknál a célig, valameddig azért mégiscsak… Különben is hasznos lehet tudni, hogy melyik csaj mit vállal be. Ezekben az ínséges időkben minden apróság és minden információ számít!
– Fruzsi volt… – kezdte Norbert.
– Azt tudom. Spejz…
– Az tegnapi sztori, nem vagyok amnéziás, tudom, hogy meséltem már. De ma...!
– Aha! Tolhatod!
Az előző délután összeverődött néhány haver, és Norbert már éppen lelépni készült, amikor a társasághoz csapódott Fruzsi és a barátnője. Rövid húzódozás után sikerült a lányokat rábeszélni, hogy „lógjanak egyet valamerre”, s mivel senkinek sem akadt használható ötlete, mindannyian felmentek a legközelebb lakó haver lakásába.
Rögtön előkerült egy kevés szesz – azzal a kikötéssel, hogy ezt majd közösen visszapótolják a családi készletbe –, és a beszélgetés a szexnél állapodott meg.
Közben próbáltak vetkőzősdit játszani, de a lányoknak nem tetszett. Azt mondták, unalmas, de elég hihetetlenül hangzott. Bevetették a „felelsz vagy mersz”, célorientált játékot is, kevés sikerrel, ugyanis a lányok csak bizonyos kérdésekre válaszoltak, és csakis meghatározott merészségre vállalkoztak.
Úgy tűnt, hogy a délután kudarcba fullad, amikor – egy kósza ötlet után – Fruzsit, miután választhatott maga mellé egy társat, bezárták a legkisebb helyiségbe, a spejzbe, Két percet mértek, szűnni nem akaró röhögéstől kisérve, amikor kinyitották az ajtót, és a szűk helyiségből kiengedték a párt.
Természetesen a másik lány is választhatott maga mellé valakit, és mögöttük is bezáródott az ajtó. Így ismétlődött még néhányszor a 2-2 perces kaland.
Az egyik srác már másodszor lett kiválasztva, s amikor ismét előkerült, félreérthetetlen jelzésekkel adta a többiek tudtára, hogy mi történt odabent.
Norbert reménykedett, hogy ő is megkapja az esélyt, és a sötét, szűkös helyiségben valamelyik lány kezébe adja a farkát… Nem ő következett, és még sokadiknak sem, de azok a srácok, akik többször megfordultak a spejzben, javasolták, hogy a következő fordulót nagyobb helyiségben kellene eltölteni.
– Ahol birok mozogni – magyarázta egyikük.
Így a lányok sürgősen választottak egy-egy partnert, a többi sráctól pedig elköszönve, eltűntek a fürdőszoba és egy másik helyiség ajtaja mögött.
Talán szükségtelen megemlíteni, hogy a két szerencsés egyike sem Norbert volt.
Ez történt tegnap.

Ma pedig…
– Lementem a partra – mesélte a kalandok legfrissebbikét Norbert. – Végigsétáltam a napozóknál is és a dugi részen is.
Norbi megértően bólintott: ő is így szokta. Hiszen a napozók között még próbálkozni sem érdemes, amott meg nincs kivel, úgyhogy a tömegből kellene valakit elcsábítani az eldugott részre.
– Felesleges volt a séta. Azt gondoltam, hogy haza is lehet menni, amikor éppen szembe találtam magam Fruzsival.
– Hrrr! – jelezte Norbi, hogy felfogta az eset súlyát.
– Észrevett és megismert! Azt mondta, hogy bemegy ide átöltözni. A dugi helyre, ahonnan éppen kijöttem! No persze, hogy követtem. Ledobta a cuccát, még egy napozópléd is volt nála. Te mire gondoltál volna?
– Ugyanarra.
– Hátulról átkaroltam és nem tiltakozott… és ekkor jöttek néhányan a víz felől. Leültünk, és vártuk, hogy elmenjenek, de megint jött valaki, és megint… Otthagytunk mindent, arrébb mentünk a fák közé, de ott már megelőztek, javában ment az action. Fruzsi elfordult és elsietett, én utána. Ahogy utolértem, szorosan magamhoz húztam, és benyúltam a pólója alá. Lihegett, éreztem, hogy ő is akarja. De megint jöttek, és félpercenként megint valaki.
– Mért foglalkoztál velük?
– Én nem is, de Fruzsi igen. Megállította a kezemet a póló alatt, mintha nem lenne elég egyértelmű bárki számára, hogy mit csinálok. Elmentünk a másik irányba is, de alig csúsztattam be a kezemet a bugyijába, megjelent egy egész család, és mellettünk kezdtek lecuccolni. No, az ujjamat nem húztam ki egy darabig, meg is bámultak miatta alaposan! Aztán kimentünk az útra, az volt a legcsendesebb, de hirtelen, mintha csak ránk vártak volna, ott meg biciklisek jöttek több csapatban. Fruzsi két sereg között hátranyúlt, egyenesen be a gatyámba, megmarkolta a farkam, és már azt hittem, hogy nem törődik a látogatókkal, elkezdte húzgálni, amikor több biciklis ráköszönt.
– Visszamenni amoda?
– Az következett. Úgy lépkedtünk, mintha összeragadtunk volna, egy ujjam a pinájában, úszott a nedvességben, ő hátul fogta a farkam, de addigra már ott tanyázott pár srác. Fruzsi odaköszönt nekik, én meg vezettem volna sürgősen el onnét, nehogy megint éppen nekem ne jusson semmi a csajból, de elengedte a farkam és elköszönt tőlem. Leterítette a plédet legeslegközépre, a srácok közé.

2026. szeptember 17.

Ottfelejtődés

 Őszi erotikusok - erotikus novellák

2. évad

Ottfelejtődés




Ha valaha is elmesélte volna valakinek – bár inkább bölcsen hallgatott –, az egész úgy hangozna, mint valami gyenge pornó bevezetője. Megélni kissé más volt – vallotta Gergő.
A legbelső, egyben legkisebb szobát birtokolta, ráadásul a helyiségnek eredetileg két ajtaja is volt, az egyik az előszobára, a másik pedig a húga birodalma felé nyílt. Ez utóbbi ajtót – mivel úgysem használta senki –, egy könyvespolccal takarták el, legalább egyiküket sem zavarták a szomszédból, a csupa-üvegen átszűrődő fények. Egy idő múlva a könyvespolc átkerült a szoba egy másik pontjára, és Gergő íróasztalt tett a helyére. Válaszként a húga súlyos függönnyel oldotta meg az üvegajtó sötétítését. Természetesen ezt a fiú sem hagyhatta szó nélkül: ő is felszerelt egyet, ami még annál is sötétebb volt.
Gergőnek egy reggel elege lett mindenből, de ezt nem akarta a család tudtára hozni. Elindult, ahogy szokott, mintha az egyetemre igyekezne, de egy közeli padon kivárta, amíg mindenki eltűnt a lakásból. Visszament, és elégedett vigyorral végigheveredett az ágyán.
Két óra múlva neszekre riadt. Tompán, de határozottan a húga szobája felől hallatszottak.
Nem szerette volna elárulni magát, ezért hangtalanul elhúzta a vastag függönyt, hogy ne fogja fel a zajokat.
Meglepődött: Az ósdi, de valószínűleg értékes üvegajtót a túloldalról sem takarta semmi.
Fogalma sem volt, mióta van feloldva a szimmetrikus elszigetelés másik fele, de nem is maradt ideje ilyesmin gondolkodni. Lerogyott az íróasztala melletti székre.
A szomszédos szoba közepén, ahová a délelőtti napsugarak mutattak, Gergő húga táncolt. Lassan és érzékien. A döbbenetet követő pillanatban az is kiderült, hogy egy srácnak szól a műsor, aki oldalról, feszülten szemléli azt.
Gergő húga, Amanda, akit mindenki Mandinak hívott, váratlanul a felsőjéhez kapott, és kibújt belőle. Nem viselt melltartót.
– Hihetetlen! – csodálkozott a titokban leselkedő Gergő. Nem gondolta volna az ártatlan, még a kétértelmű megjegyzéseket sem tűrő Mandiról, hogy megmutatja a cicijét egy srácnak. – Hihetetlen! – mormogta.
Az egyszemélyes, legális közönség meg sem moccant, pedig egy efféle, nyílt provokációnak nehéz ellenállni. Úgy tűnt, hogy vége is, csak egy játék volt az egész, vagy valami fogadásféle… De mégsem!
Mandi lefejtette magáról a nadrágot is, és úgy, ahogy volt, bugyiban ült a srác mellé.
– Mit csinálnak ezek? – hüledezett Gergő, mert azt hitte, félreérti a mozdulatokat.
A lány bontogatta a fiú nadrágját. Csak úgy, egyszerűen.
– Hihetetlen! – Nem ismert rá a saját húgára.
A java pedig csak ezután kezdődött.
Gergő megkapaszkodott az íróasztal peremében: A húga – „nagyon helyesen” – eltávolodott a sráctól, de a következő pillanatban annyira ráhajolt, hogy csak bizakodni lehetett benne: nem ér hozzá. – Csak megnézi közelről…” – Aztán kénytelen volt elvetni ezt a feltételezést, mivel a lány feje ütemesen mozogni kezdett.
Így telt el egy végtelen perc. Gergő reménykedett:
– Nem engedi a szájába, nem engedi a szájába… – ismételgette, amikor Mandi hirtelen felugrott, és kiszaladt a fürdőszobába.
A srác önelégült mosollyal húzogatta a falloszát, mintha nem engedné lankadni, majd a visszatérő lány eléje térdelt, és immár a szomszéd szoba felől is jól láthatóan megint szopta.
– Mit akar még? – értetlenkedett Gergő.
A választ hamar megkapta: Mandi, anélkül, hogy a falloszt eleresztette volna, lefejtette magáról a bugyit, majd sietően megfordult, és a srác ölébe ereszkedett. Annyira rázta magát, hogy maroknyi mellei megállíthatatlanul remegtek, közben sikoltozott, és érthetetlen szavakat ismételgetett.
Néhány perc múlva leugrott a srácról, és megint bekapta a farkát.
– Mire vette rá a kiscsajt…?! – háborgott Gergő az üvegajtó másik oldalán, bár a kiscsaj kifejezést ő maga is túlzásnak tartotta. Tudta, hogy ettől kezdve nehéz lesz úgy tekintenie a húgára, mint... Mint? Ahogy szokott.
Mandi egy váratlan mozdulattan hátralökte a srácot és meglovagolta.
– Ez már túlzás! – reagált Gergő az eszeveszett sikoltozásra.
A cirádás üvegajtó túloldalán alig akarták abbahagyni az ügetést. A kanyargó minták között végre a srác teste megmerevedett, és karjait oldalra dobva jelezte, hogy megadta magát.
Mandi továbbra sem hagyta nyugton: lerángatta a srác ruháját – amire eddig nem maradt ideje –, majd fordítva guggolt fölé, punciját nyalakodásra kínálva, úgy folytatta a szopást, mintha abba sem hagyta volna.
Gergő görcsösen kapaszkodó keze alatt megolvadt az asztal, és sírni támadt kedve húga "elvesztése" miatt. Néha nem akart a hinni a szemének, de a látomás másfél órán keresztül tartott. Amikor már azt hitte, hogy vége, akkor a szereplők helyet cseréltek, és Mandi lábai rákulcsolódtak a srác derekára…