2026. február 12.

Turkálás 3.

Előzmény:

Téli erotikusok
- erotikus novellák -
2. évad

Turkálás és csipegetés
3.


Aki sokat megfordult ilyen-olyan bulikban, megerősítheti, hogy a legelső nyilvános magömlés mindig áttörést jelent. Akár a szilveszteri buliban az éjféli visszaszámlálás. Mi lehet az oka? Talán a résztvevők rájönnek, hogy nem is olyan nagy ügy, úgyis mindenki tudja, hogy mit szoktak csinálni, sőt mindenki csinálja is, hát miért ne lehetne mások szemeláttára, ha ezzel egy kis plusz izgalomhoz juthatnak. Vagy egyszerűen megkívánják a másiktól – mert élőben mégiscsak jobb, mint filmet nézni –, és a lány váratlanul benyúl a fiú nadrágjába, s ettől kezdve nincs megállás, még ha éppen a terem közepén tartózkodnak, akkor sem.
Zsombor és Feri számára megnyíltak a képzelet titkos kapui, és a lányok az álmokat valósággá változtatva, szinte lesték a kívánságaikat, és mindent megtettek azért, hogy azok teljesüljenek is.
Amikor pihegve, kifacsarva egyedül maradtak, nehezen ment a megszólalás is. Feri tért hamarabb észhez:
– Jól megturkáltuk őket! Aszta, széttúrtuk őket!
– Nem panaszkodhattak.

*
Másnap Feri már a jövőre gondolva sóhajtott fel:
– Király buli lesz!
– Azt meghiszem, bammeg! Életemben nem élveztem még annyit összesen sem, mint mostanában – vallotta be Zsombor.
– És még nincs vége! Képzelj el egy seregnyi jó puncit...! Csipegetünk belőlük, mint az ínyencek. Tudod, mi a baj? Nem lesz erőnk mindet megdugni.
– Aki kimarad az első bulin, az majd megkapja a következőn. Akit nem túrunk meg a másodikon, az bepótoljuk a harmadikon.
– Ez az! Tartunk egy egész sorozatot! Megdugunk minden puncit, utána meg elkezdjük elölről.
– De mit csinálunk két buli között?
– Úgy érted, hogy naponta kellene?
– Hát nem? Hétvégén már kifulladsz, hétköznap meg ki kell verned magadnak?
– Támadt egy ötletem...
– Hm? – Zsombor hangjában alig lehetett némi érdeklődést felfedezni, mintha ő már tudná, hogy erre a helyzetre nem létezik megoldás.
– Egy feltétellel! Akkor mondom csak el, ha nem akarsz kihagyni belőle!
– Azt sem tudom, miből, de jól van, nem akarlak kihagyni belőle.
Feri akkorát sóhajtott, mint a Nobel-díjra jelölt tudós a döntő felfedezés kinyilatkoztatása előtt:
– Hány jelentkezőnk van eddig, aki bulizna?
– Sok. Mindenki, aki hallott az actionről.
– Rékáról tudnak név szerint?
– Kevesen, de mi a terv?
– Vá-árj! Réka tisztában van vele, hogy ő a csali? Hogy miatta jönnének a tömegek?
– Szerintem sejti, de nem zavarja. Csak azt nem szeretné, ha elterjedne a híre, hogy milyen bevállalós.
– Az tényleg gáz lenne, egyik csaj sem szeretné... Tudja mindenki, hogy akkor turkálhatja meg Rékát és a többi csajt, ha ő is hoz egyet?
– És az is világos, hogy akit hoz, azt be kell dobni a közösbe. De mit akarsz ezzel? Ki van találva. De hol az ötleted?
– Vá-árj! Mi a garancia, hogy senkinek sem fog eljárni a szája?
– A csajok úgyis tudják egymásról. Különben meg éppen az a garancia, hogy részt vett, így nem tudja elmesélni, hogy hányan megkúrták a többi csajt, anélkül, hogy egyből ne keveredne ő is bele.
– Jó, ez így logikus, mégis biztosítanunk kell a diszkréciót! – Feri szigorúan felemelte a mutatóujját. – És íme, az én egyedi ötletem!
– Mondd már!
– Előtte még egy kérdés... Biztos, hogy minden farok hoz magával egy puncit?
– Tuti, anélkül nem jöhet. – Zsombor ujjai erőtlenül doboltak gazdája térdén.
– Ki kell szűrni, nehogy több farok akarja ugyanazt a puncit hozni, mert akkor kellemes turkálás helyett hosszú sorbaállás lesz! Na? Most jön a lényeg! Meg kell győződni arról is, hogy mennyire diszkrétek a csajok...
– Mondtam, hogy saját érdekük!
– Nem tudják, hogy ezzel tisztában vagyunk. Úgyhogy elhívjuk egyenként a jelentkezőket, itt persze a puncikon van a hangsúly, de úgyis jönnek velük a farkak is...! – Feri úgy tekintett körbe, mintha zúgó tapsot várna. – Na?
– Ha jól értem a terv lényegét, akkor buli előtt meg akarod dugni a csajokat, ehhez találtad ki a castingot.
– Na, ja. Megtartjuk a saját kis bulinkat... Mi a baj? Úgysem tudjuk még, hogy hol férünk majd el, hogy hol lesz az igazi buli, de így nem is nagy gond, mi addig sem fogjuk vissza magunkat, aminek ki kell jönni, az ki is jön!
Zsombor a homlokát ráncolta:
– Úgy hangzik, mint valami átverés. Nem is akarsz bulit szervezni?
– Dehogyisnem! Közben szervezgetjük, mert az teszi fel a koronát a puncikra, de addig sem fogunk tétlenkedni.
– Azt látom. De egyből lecsapja valaki az ötletedet, elég átlátszó, és nem fognak hinni a buliban, viszont sokan megtartják a sajátjukat, amihez nekünk már semmi közünk.
– Mire rájönnek, addigra mi kicsipegetjük a legjobb csajokat, és tudni fogjuk, kik azok a bevállalósak, akikre bármikor számíthatunk.
– Hm. – Zsombor fél arcával mosolygott és grimaszolt, miközben a tenyerét dörzsölgette.
– Teszünk egy próbát, aztán még csiszolhatunk a módszereken – jelentette ki Feri, mintha már megállapodtak volna. – Elhívjuk Natit, akiről tudjuk, hogy benne van minden jóban, és elhívunk egy-két puncit a bulival kapcsolatos, előzetes ismerkedésre...
– Natit minek?
– Kell a csajoknak valaki, akiben megbíznak, és legalább látják, hogy tőlünk nem kell parázni. Nati lesz a jó példa, hogy a többi csaj is nyugodtan elengedheti magát. Később már Natira sem lesz szükség, mert a jobb puncikat vissza tudjuk hívni, és majd figyelünk rá, hogy kísérő nélkül jöjjenek.
– Éppen ez jutott eszembe: Nem tudjuk elhívni a csajokat, hiszen nem ismerjük őket.
– Farkakat hívunk puncistól..., legalábbis elsőnek.
– Értem már. – Zsombor áttért a tenyeréről a farka dörzsölgetésére.
Olyan érzések kavarogtak benne, mint a kisfiúban, aki elveszett a játékboltban, és bezárták éjszakára.
Kivitelezhetőnek tartotta a tervet, elismerte Feri zsenialitását, de azért gúnyosan megjegyezte: – Valahogy nem emlékszem, hogy te milyen csajt hozol a buliba, mert Rékát sem te hoztad, Natit is én szereztem, mintha te csak végig akarnád dugni az összest, közben meg nem járulsz hozzá a választékhoz.
– Lehetséges – vonta meg a vállát fölényesen az ötletgazda –, de a terv tőlem származik, ne feledd!
– Hm. Mi következik?
– Csinálunk egy tesztet. Kérdezd meg Natit, hogy mikor ér rá, és ahhoz igazítva meghívunk egy-két puncit...
– A srácok meg csak nézik majd, hogy megdugjuk a csajaikat?
– Azt hittem, ezt már érted. Addig, míg megtúrjuk a puncikat, a farkak majd nekiesnek Natinak, és mindenki elélvez, ahogy illik. – Nevetve pillantott a belefeledkezve falloszt húzogató haverjára. – Én a helyedben megvárnám a puncikat! – Sietősen előkapta a telefonját. – Na, hívjunk fel jelentkezőket, és előtte kérdezd meg Natit..., vagy Réka is megfelel célnak!
A telefonálgatás azonban elmaradt, azaz másként alakult, mert az érintettek önként bejelentkeztek. Nati azért csörgött, mert véletlenül éppen errefelé tart, s mint kertelés nélkül, két "hm" és két "ööö" között kimondta, nincs hova vinni a pasit ebben a hidegben, és ha lehetséges, és ha már véltlenül úgyis errefelé tartanak, feljönnének 10-15 percre, persze, nem akarnak zavarni, és nem csinálnak felfordulást, csak gyorsan elintézik a dolgukat. "Ha nem zavarunk és nem nagy gond!"
– Nem zavarsz – felelte Zsombor –, de utána maradj velünk!
– Oké! Ki a többes szám?
– Ismered, a Feri...
– Oké.
– ...és lenne még egy vagy két koma.
– Hm. Megdumálva. Hamarosan ott leszünk.
Nati és Zsombor beszélgetésével párhuzamosan Feri telefonja is felmordult. A buliba jelentkező srácok közül érdeklődtek ketten is, egymás kezéből kapkodva a telefont, hogy mikorra szervezzék a csajokat.
Ferinek mohón felcsillant a szeme, és másik fülével hallva Zsombor beszélgetését, visszafojtott lelkesedéssel válaszolt:
– Most, ha fel tudnátok jönni, megbeszélhetjük a részleteket. Persze, a csajok is! Főleg a csajok!
Elégedett morgás hallatszott a készülékből. Utólag kiderült, hogy a fiúk sikeresen rávettek két lányt a valamikor megrendezendő bulira, és éppen azon törték a fejüket – azért is érdeklődtek sürgetően –, hogy addig is hol lehetne kipróbálni a csajokat, s hogy valamilyen fondorlattal elkerülhessék a bulira várakozást. Kapóra jött Feri invitálása.
Ezzel ért véget a Zsombor és Feri hosszúra nyúlt tanácskozása. Lerohanták őket az események.
– Tényleg nem gond? – kérdezte Nati, és választ sem várva húzta maga után azt a 35-40 év körüli férfit, akin még futtában is jól megfigyelhető volt a feszülő türelmetlenség.
Feri zavartan osont ki Zsombor szobájából, kelletlenül átadva a terepet a halaszthatatlan akciónak.
– Hova visszük a puncikat, ha megjönnek közben? – pislogott a szoba tulajdonosára.
Zsombor lehuppant a nappali egyik öblös foteljébe:
– Addig itt bemelegítünk, vagy bemegyünk utánuk – vonta meg a vállát –, aztán úgyis miénk lesz Nati. De nem tart sokáig, szerintem már dugnak.
A lány hangos volt, túlságosan is az. Egy darabig figyelték a gondtalanul kiszivárgó, ütemes sikongatását, majd megérkeztek a bulizni vágyók.
Két ravaszkás srác kísért be két megilletődött csajt a lakásba. Zsombor már majdnem megkérdezte a 18-20 éves lányoktól, tisztában vannak-e vele, hogy miért jöttek, amikor az egyikük markában néhány tasaknyi óvszert pillantott meg. A másik meg éppen őt méregette előrebukó haja árnyékából, huncut szemeivel.
Bevezette őket a nappaliba, és arcukat kutatva leste a reakciókat az ajtón áthallatszó sikongatásokra. Egyetlen pillanatig meglepődést tapasztalt, majd a lányok kuncogásba, a fiúk meg intenzív tapogatásba kezdtek. Bemutatkozni még nem volt idő – nem is tartották szükségesnek –, de fél percen belül megláthatta mindkét lány előbukkanó cicijeit, sajnos nem a saját markában.
Feri – összenézve a haverjával – erőszakosan kaparintotta magához az események irányítását, mielőtt a négy jövevény körül bezárult volna világ, és már csak egymással akarnának foglalkozni.
– Kit érdekel a benti buli? – érdeklődött harsányan, fejével a csukott ajtó felé biccentve.
Hogy lehet ilyet kérdezni? 4 kéz lendült rögtön a magasba, majd kis időeltolódással Zsomboré és a sajátja is.
– Megnéznétek? – fordult gyorsan a srácok felé, mert a félreérthetetlen hangok megritkultak, majd vészes csenddé váltak. – Bemehettek, ha van kedvetek – folytatta közömbösen, és látványosan elfordítva a fejét, izgatottan várta, hogy fiúkat elnyelje a szoba. – Ha segítség kell, csak kiabáljatok! – vigyorgott a becsukódó ajtó felé.
Most a tágra nyílt szemekkel egymástól magyarázatot váró lányokat vette célba:
– Lenne kedvetek...? – kérdezte talányosan, és átült a ciciket félig-meddig takargató csajok közül a szemüveges mellé. Lehajolva bekapta az egyik bimbót, és tenyerét a lazán összeillesztett combok közé csúsztatta.
Meghökkent.
Nem számított rá, hogy a csaj 2 másodperc múlva váratlanul ellöki magától. Megkapaszkodott a közeli dohányzóasztal peremében, majd azt vázával együtt magára rántotta.
Még szerencse, hogy le nem harapta a bimbót. Pedig kezdetnek csak meg akarta markolni a szemüveges, kissé szeplős csaj punciját...!
Újabb sokként érte, hogy a másik lány felugrott, és harci technikával szinte lerúgta Zsombor fejét, majd villogó szemekkel tekintett körbe, hátha ártalmatlanítani kell még valami állig felfegyverzett, ellenséges haderőt.
A lányok ezután átlépkedtek az okozott zűrzavaron, vihogva eligazgatták a ruháikat, és néma diadalmenetben kisétáltak a lakásból.
Zsombornak és Ferinek hosszú percekre volt szükségük, amíg fejben feldolgozták a történteket. Bambán nézték azt a komát, aki kijött Zsombor szobájából, és nehezen állt össze a kép, hogy milyen hangok hallatszanak ki még ezután is a félig nyitva hagyott ajtón.
Jóval később megjelent a két önelégült, lestrapált srác is, majd Nati köszönt el, kedvesen integetve.


2026. február 10.

Turkálás 2.


Téli erotikusok
- erotikus novellák -
2. évad

Turkálás és csipegetés
2.



– Hárman lennénk, ha nem gáz – jelentette ki Feri, a bizalmas haver, két nappal az eset után.
– Úgy érted, hogy hozzam Rékát...? – kérdezett rá Zsombor gunyoros felhanggal. – Dobjam be Rékát a közösbe?
– Pontosan. Végre egy csaj, aki bevállalós!
– És abban az osztozkodásban mi a jó nekem?
– Kristóftól is megkérdezted?
– Más volt a szitu. Ha Kristóf nem forgatja fel popsistól a randit, akkor sosem tudtam volna meg, hogy Réka benne van a gruppiban, meg még sok mindenben.
– De ha már megtudtad, akkor oszd meg a barátaiddal is! Hozom a cigit és a piát!
Zsombor úgy érezte, hogy ki akarják használni. Mindössze 2 napja történt, hogy az egyszerű dugásnak induló randiból hármas szexparti kerekedett, máris lenne egy új jelentkező, aki csak úgy beszállna.
– Miért lenne az jó nekem? – kérdezte elgondolkozva. – A lényegre válaszolj: Miért jó az nekem, ha nemcsak én dugom a csajt, hanem te is?
– Sokkal izgalmasabb lenne.
– Neked. Tudod, mit? Hozzál te is egy csajt, és megegyezhetünk!
– De kit? Nem ismerek olyat, aki benne lenne. Megkérdeznéd Rékától? Szerintem a csajok pontosan tudják egymásról, hogy ki szokott gruppenezni.
– Ravaszul visszapasszolnád az ügyet? Nem elég, hogy Rékára pályázol, még én szerezzek másik csajt is? – Zsombor felnevetett, mert Feri csak megvonta a vállát. – Végülis megkérdezhetem, de ha fizetni kell neki valamit, az a te dolgod.
– Oké. Mikor kérdezed?
– Még ma.
– Jön ide? – Feri akkora izgalommal egyenesedett ki ültében, mintha az ajtó mögött már Réka várakozna, lehetőleg meztelenül, síkosítóval a kezében.
– Elfoglalt, de felhívom.
– Megmondod neki, hogy van egy barátod, aki... és jó lenne még egy csaj? Csak így, lazán?
– Pontosan.
– És mit fog szólni?
– Honnan tudnám?
– Nem sértődik meg?
– Miért is? Nem olyan. Tudja ő, hogy mit szeretnénk...
– Amikor Kristóffal előadtátok, hogy egyszerre ketten akarjátok dugni, mit szólt hozzá?
– Mosolygott, és jött előre a szobámba. Vagyis... azt hiszem, tulajdonképpen ő találta ki, hogy egyszerre...
– De klassz csaj! És hozzám mit szólna, ha én lennék a harmadik?
– Vele beszéld meg!
– Add a számát!
– Utálják a csajok, ha kidumálják őket a hátuk mögött.
– Nem árulom el, hogy tőled tudom.
– Hát kitől? Kristófnak, fogadjunk, hogy nem jár el a szája, ezért is mennek bele bátran a csajok...
– Csa-jok? Ki még?
– Hagyjál már!
– Mikorra tudod meg, hogy lenne-e még egy csaj negyediknek?
– Holnapra.
– Estére felhívlak.

*
Még csak 2 napja, ám ahogy terjedt a Réka-Zsombor-Kristóf hármas eredeti története, egyre több jelentkező akadt. Az új belépők mindegyike – ahogy Feri is tette – a harmadik sorszámú helyre pályázott.
– Kikapartam a gesztenyét, ti meg felfalnátok a felét – bosszankodott Zsombor, s miközben hízelgett a hiúságának a hirtelen jött népszerűség, egyre jobban elfeledkezett Kristóf szerepéről. Néha mintha figyelmen kívül hagyta volna a kulcsfigurát, Rékát is, hajlamos volt a lány nevében is nyilatkozni. – Csak akkor használhatjátok a csajt, ha helyette átengedtek arra az időre nekem egy másikat.
Közben kiderült, hogy Rékának akad olyan barátnője, aki megfelelne a célnak, csak érzékeny leányzó lehet, mert nem szabad neki elárulni, hogy mindent tudnak már róla.
– Úgy kell csinálni, mintha hirtelen ötlet lenne, hogy többen megdugnátok – javasolta Réka.
– És ha nem megy bele?
– De, de, csak arra húzná fel az orrát, ha azért hívnátok meg, mert kurvának tartjátok.
– Nem tartjuk kurvának! – tiltakozott Zsombor, és szórakozottan, ám céltudatosan vetkőztette a lányt.
– Nem arról volt szó, hogy jön a haverod is, a Feri? – állította meg Réka a kutakodó ujjakat.
– Ő csak beszélgetni akar a buliról, addig is mi...
– Minek annyit dumálni? – A lány elengedte Zsombor kezét, így az sikeresen legyőzte a legutolsó ruhadarabot is. – Amíg tervezgettek, már 10 menetet lezavarhattatok volna, bár a haverodat nem ismerem. Inkább ilyen dumálgatós, mint cselekvő típus? – Közben a hátára feküdt, lábát felrakta a fiú vállára, és a két kézzel megragadott farkat a puncijához dörzsölgette.
– A barátnődet mikor lehetne idehívni? – kísérletezett Zsombor, amíg egyáltalán lehetnek ötletei.
– Megpróbálhatom, ha ideadod a telómat – mutatott a lány a sokzsebes farmerszoknyára, ami tőlük 2 méterre, az íróasztal szélén hevert – na, amíg be nem dugtad! – Érdeklődéssel nézte a fiút, aki minden zsebbe belenyúlt. – Áll ám rendesen. Mióta együtt csináltuk, mással nem kúrtál?
– Nem. Te?
– Alig-alig – nevetett Réka. – Annyira naívak vagytok, ti, pasik, amikor szeretnétek minden puncit megdugni, közben meg azt képzelitek, hogy a csajok várakoznak a jó szerencséjükre. Mint egy filmben volt, hogy 5 pasi közül egy lakatlan szigeten mindegyik megdugta mind az 5 csajt, közben mind azt hitte, hogy mindegyik csaj csakis neki adott puncit... Na, keresem már, addig visszajöhetsz, tudok beszélni, ha bedugod...
Ettől kezdve a lány hangja meg-megbicsaklott, mert egyfolytában telefonált, miközben derekasan állta Zsombor nem kímélő döngetését. Alig egyeztek meg Natival, máris újra meg újra csöngött a bekapcsolva hagyott telefon, és kicsit összenyomva, összegyűrődve, lábát továbbra is a fiú vállán tartva, türelmesen válaszolgatott a barátainak.
Zsombor fejében megtelepedett a gyanakvás, hogy amikor lányokkal beszélget telefonon, és azt állítják, hogy éppen a lépcsőn gyalogolnak felfelé, vagy kocognak a parkban, valójában széttett lábbal fekszenek egy pasas alatt, az okozhatja a lihegést.
Egy idő múlva zavarta a folyamatos telefonálás, de amint arra gondolt, hogy sosem volt még része ilyen hosszúra nyúlt akcióban, akkor újult erővel, kipirulva, leizzadva tovább fűrészelte a lányt.
– Hová mehet? – kérdezte egyszer suttogva.
– Ahová szeretnéd – felelte Réka, egy pillanatra tenyerével letakarva a telefont.
– A szádba?
– Tartsd egy percig légy szíves! – kérte a lány a vonal túlsó végén már percek óta szövegelő ismerősétől, majd az ágyon messzire nyújtva a készüléket, megnyitotta ajkait Zsombor spermája előtt.
A fiú fentebb csúszott, eszeveszett tempóban húzogatta a falloszát, és nagyokat nyögve beterítette Réka egész arcát.
Ekkor csengettek, és a fiú alig nyitotta ki – félárbocra eresztette farokkal – Ferinek az ajtót, máris megérkezett Nati is.
– Valamit megzavartam? – csodálkozott az újonnan jött lány, amikor Zsombor meztelenül nyitott neki ajtót. – Várjak egy kicsit, amíg befejezitek? – Barna szemei Réka után kutattak, de kiszorított egy őszintén érdeklődő pillantást a fiú fallosza számára is.
– Dehogy zavarsz, sőt...! – nevetett fölényesen Zsombor, és mutatta az útirányt a lakás belsejébe.
Fél perc, vagy talán annyi idő sem telt el, mióta Ferit beengedte ugyanezen az ajtón, és bekísérte a szobájába, bemutatni őket  Rékával egymásnak, aki éppen csak letörölgetni tudta az arcáról a frissen szerzett nyomokat. Most Natit is ugyanide kalauzolta, s elképedt az idő száguldásán. Az elmúlt fél percben Feri nemcsak sikeresen megismerkedett a meztelen Rékával, de ő is levetkőzött, és farkával a kacarászó lány mellbimbóit ingerelte.
– Ez volt az a nagyon sürgős? – torpant meg két lépés után, mű-felháborodással Nati. – Te találtad ki? – Derékból meghajolva próbálta elkapni Réka tekintetét, s mivel válasz nélkül maradt, és a figyelmet sem sikerült a bőréből kibújt, lilásrózsaszín falloszról magára irányítania, megfordult, és megmarkolta a kilincset. – Na, viszlát!
Réka csak erre kapta fel a fejér, és Feri farkát a mellei között tartva, egyik szemével hunyorgott, mint aki most ébredt fel.
– Melyik tetszik? – kérdezte naiv pislogás kíséretében. – Aztán cserélünk! Vagy akarsz egyszerre kettőt? – Kinyúlt Feri mellett, és megmarkolta Zsombor falloszát is.
Nati tenyere izzadt a fémszínű kilincsen és önkéntelenül, de szakszerűen húzogatni kezdte. A szobában – csak most tűnt fel – erős spermaszag terjengett, ehhez hozzájárult még az a pára, amit Réka résnyire megnyitott, fénylő puncija lehelt ki, mintha ezek hárman már órák óta játszadoznának.
– Nincs abba' semmi – jegyezte meg Feri, és cseppet sem bánva, hogy a többieket hidegen hagyta a zűrzavaros gondolatainak összegzését jelentő megállapítás, se látott, se hallott, csak öntudatlanul Réka melleire eresztette a gazdagon mért spermát.
Nati ebben a pillanatban mégis eleresztette a kilincset, és határozottan, hívogatóan Zsombor felé nyúlt.
(Folyt. köv.)

Folytatás:

2026. február 8.

Turkálás 1.

Téli erotikusok
- erotikus novellák -
2. évad

Turkálás és csipegetés
1.



– Király buli lesz!
Nemcsak megelőlegezték, de biztosak voltak benne, hogy könnyedén kiérdemlik a megtisztelő címet.
Egyre többen belefolytak, újabb és újabb ötletek, és persze bevállalós lányok nevei kerültek elő, pedig legelőször csak 3 főről indultak, abból is csak egyetlenegy a lány. Úgy kezdődött, hogy Zsombor mesélt Ferinek egy buliról, vagyis inkább panaszkodva dicsekedett:
– Sikerült rádumálnom Rékát, hogy feljöjjön. Reggeltől délután 3-ig csak jöttem-mentem a lakásban, alig bírtam visszafogni magam, hogy előzetesként rá ne rántsak egy menetet.
– Mert? Sokkal tovább bírod, ha előtte kivered. Én nem szoktam visszatartani...
– De nem akartam csak úgy, a levegőbe, hanem abban bíztam, hogy Rékával összehozunk néhány menetet, az első rövid után hosszabbakat... Na, szóval, pontban háromkor csengetés, és Réka kacagott a kaputelefonba. Beengedtem, és amíg felért, fújtam még magamra egy kis szagmintát. Akkor ámultam csak nagyot, amikor a csaj mögött Kristóf vigyorgott. "Hát te?" – kérdeztem. Azt sem tudtam, hogy ismerik egymást. "Itt találkoztunk a ház előtt – felelte Réka Kristóf helyett, és kézen fogva őt is behúzta a lakásba –, ígért nekem egy cigit, mert zárva van a sarki bolt, és nem akartam rágyújtással húzni az időt... Baj?" Mondtam volna, hogy baj, de nem akartam bunkónak tűnni, és végül 1 cigi elszívását még ki tudom várni.
– Kitalálom. Cigiztek, aztán Kristóf ottfelejtette magát.
– Valahogy így. Kimentünk az erkélyre. Engem rágott az ideg, ők meg a szívásról dumáltak, de annyira nyíltan, mintha valóban a cigiről beszélgetnének, Réka kijelentette, hogy mindig jó, ha van valami a szájában, és a szívás a kedvence. Közben Kristóf zsebre tette az egyik kezét, és feltűnően húzogatta a farkát, a csaj meg csak nézte és nevette. Már azt hittem, hogy mindjárt előveszi, és ott szopja le előttem az erkélyen, de elnyomták a csikket, és megint rá akartak gyújtani. Szerencsére már csak 1 szál maradt a dobozban, úgyhogy megkönnyebbültem, búcsút vehetünk Kristóftól.
Zsombor nagy levegőt vett, és folytatta:
– De nem! Kitalálták, hogy ezt az utolsót közösen szívják el, közben azzal hülyéskedtek, hogy Réka két slukk között bekaphatná a vastagabbat is. Még a füstszűrőből alig kilátszó csutakon is megosztoztak, és egymás kezét fogva, közösen nyomták el a csikket.

*
Az erkélyt az éledező, február végi napsugarak kellemesen felmelegítették, és úgy tűnt, hogy a dohányosok egészen addig kint akarnak maradni, amíg maximumig fel nem húzzák egymást. Réka szinte szerelmesen simult Kristófhoz, és mintha egy percig sem bírná ki cigi nélkül, igyekezte rábeszélni, hogy szerezzen valahol egy dobozzal.
Zsombornak tetszett a lány ravaszsága, hiszen ezzel az ürüggyel eltávolítható a felesleges és hívatlan harmadik, és végre hozzáláthatnak Rékával ahhoz, amit reggel óta vár. Kristófot meg úgysem engedi be újra, cigivel sem, anélkül sem, sőt nem is tudná, mert illetlenség lenne abbahagyni az addigra bőven megkezdett dugást. Felvidult, és máris megbocsátotta a lánynak a másfél szál elszívott cigivel elvesztegetett időt.
– Ismerek egy közeli dohányboltot – mondta elgondolkozva Kristóf.
– Az van zárva! – felelte Réka.
– Lehet, hogy közben kinyitották, szokott úgy lenni – szólt közbe Zsombor –, és amarra, a téren is van egy bolt, ha jól tudom.
– Sokba kerül ez nektek... neked, ha ennyit kell szaladozni – vigyorgott Kristóf, és magához húzta a lányt, mintha nem lennének már anélkül is összetapadva.
Zsombor meghökkent Réka reakciójától:
– Mit szeretnél érte?
– Egy szivarozást – válaszolta Kristóf, és nadrágon keresztül megmarkolta az eddig csak a zsebén át izgatott falloszát, hogy egyértelmű legyen a kérése.
– Rendben van, de nem szeretem a mélytorkozást...
Kristóf engedékenyen bólintott.
Zsombor megkapaszkodott az erkély korlátjában. Akkor kezdett magához térni, amikor becsapódott a bejárati ajtó.
– Mért csináltad ezt Kristóffal? – támadt Rékára.
A lány kikerekedett szemmel nézett rá:
– Mit csináltam? Veled mit csináljunk?
Ekkora megrázkódtatás után nehéz megszólalni, ám sikerült valahogy bejutni az erkélyről, és a fiú elemi ösztönei hamar életre keltek. Ledöntötte Rékát a kanapéra és fogdosta, ahol érte.
A lány nyitott szájjal kérte a csókolózást, és segített saját vetkőztetésében, majd könnyedén előcsúsztatta Zsombor bökésre álló farkát, és a combjához dörzsölgette.
A fiú erős késztetést érzett, hogy legalább egy ujját benyomja a meghódítani vágyott barlangba, és Réka nyögésével egyszerre mordult fel, megérezve a forróságot. A lány vállig felhúzott lábakkal tárta szélesre a bejáratot. Megmarkolta a farkát, és ugyanoda irányította, ahol az ujja járt.
Réka, mint akinek szintén sürgős, de nem annyira, félbeszakította a mozdulatot, és a megkaparintott fallosszal ütögette, nyomkodta a punciját, játszott, pedig úszott már a nedvességben.
Zsombor újabb és újabb kísérletet tett a lüktetőnek érzett lyuk betömésére, de Réka ébersége az utolsó pillanatban minden próbálkozást elhárított, Egy-két centit engedte csak be, ami igen kevés, és a farok forró nedvességben csúszkáltatásával öntudatlan állapotig taszította a fiút. Már mindegy volt, hogy hová, csak azonnal üríteni kellett a felgyülemlett spermát.
A csengő kíméletlen hangja térítette őket némileg észhez.
– Megérkezett a cigi! – rikkantott fel Réka. – Beengeded?
– Nem én! – Zsombor majdnem hozzátette: – Te sem engedtél be engem.
– Akkor én kinyitom... – A lány könnyedén kisiklott a meghökkent fiú alól. – Utána te jössz!
Azt már nem látta, hogy a neki szánt gejzír szemtelenül telespriccelte a kanapét, és már jött is vissza a sietségtől kipirult, vigyorgó Kristóffal.
Megint hárman lettek.
Zsombor nem tudta, hogy meztelenségét takargatni kellene-e a másik fiú előtt, netán restelkedni, hogy Réka helyett a kanapét terítette be, de a pucér lányon sem fedezett fel egy cseppnyi szégyenlősséget sem, inkább fesztelenséget, és afféle természetességet, mintha mindennapos lenne két kutakodó szempár kereszttüzében állni.
– Bocsi! – mosolyodott el Réka, és mutatóujja hegyével letörölt egy cseppnyi nedvességet jobbcombja belső feléről, majd a nyelvére kente. – Te meg hova sietsz? – kacagott Kristófra, aki mindenekelőtt kiszabadította a farkát, biztos, ami biztos, s csak aztán kezdett el vetkőzni.
– Menjünk be a szobámba! – Zsombor alig ismert rá a zsák mélyéről érkező, saját hangjára. – Hazajöhet a tesóm, bármikor hazajöhet...
– Fiú, lány? – kérdezte Réka, miközben előrehajolva, érdeklődéssel szemlélte a lába közt útnak induló második cseppet.
Kristófot egészen más izgatta:
– Dugtatok?
– Nem, csak bemelegítettünk – felelte a lány, és sikeresen elcsípve a bemelegítés hatását jelző újabb, megfontoltan gördülő cseppet, ezt is lenyalta. – Hova menjünk?
– A szobámba, erre!
(Folyt. köv.)

Folytatás: