A füttyös 1.

MISZTIROTIKA

Erotikus és/vagy misztikus - Misztikus és/vagy erotikus

A füttyös

1.

Jó 10 kilométerrel arrébb fedezték fel, és a panzióval mindössze egy halvány – ráadásul: mesterséges – kapcsolódási pontocska kötötte össze, mégis kész tényként kapott szárnyra a hír.

– A sok ráérő ember…! – bosszankodott a főnök, a panzió tulajdonosa e hiányos mondatba belesűrítve összes aggodalmát.

Ugyanaznap délután, amikor megtalálták a hullát – és egy rendőr fényképet lobogtatott az étteremben, látta-e itt valaki –, néhány órán belül a vendégek már azt kérdezték, hogy tényleg itt szállt-e meg a halott. Az emberek ételmérgezést diagnosztizáltak, s afféle szakértősködő laikusként azt állították, hogy megmérgezés után még fel is darabolták, bár ez a tényállás a rendőrségi fotón nem látszott.

Többen tudni vélték az asztalt is, amelyiknél ebédelt, és persze a menüt is előételestől, desszertestől..

– Halottakat nem szolgálunk ki! – válaszolta a főnök, de a következő vendégnél elvesztette a türelmét, mert az már nem is érdeklődött, hanem egyenesen kijelentette, hogy nem szívesen aludna ugyanabban az ágyban, ahol meggyilkolták a lányt: – Szerintem nem is engedett volna be az ágyába!

Percekkel később már visszaszívta volna a megjegyzését, mert valaki a mobiljáról tényként osztotta meg egy közösségi portálon, hogy „a” prostituált, aki a panzióban „rendelt”, nem fogad már több ügyfelet.

– Sosem láttam még! – csörömpölt a főnök a poharakkal, és valamelyiket szívesen földhöz vágta volna éppen annak a széke mögött, aki vacsorázás helyett hibbantságokat netezget.

– Szeretnék elmenni húsz perccel hamarabb! – súgta később követelőző stílusban az újnak számító  pultos, az új lány.

„Még ez is! – A főnök az ég felé nézett: – Mi jöhet még?” – Nem kevés éllel a hangjában kérdezte meg:

– Valami nagyon sürgős lett hirtelen? – Végignézett a lány feszes ruhába bújtatott testén. – Mivel nem tudsz várni még húsz percet sem?

– Nem szeretném, ha engem is megerőszakolnának – válaszolt a lány.

– Miféle hülyeség ez? Kit is erőszakoltak még meg?! Húsz percen nem múlik!  Ha húsz perccel később akarnak megerőszakolni, előbb is megerőszakolhatnak, ez már mindegy! Valahol meg van írva, hogy csak munkaidő után van erőszakolás, aki pedig ellóg, azzal nem történik meg?

– De akkor nem kell 300 métert… a töksötétben… gyalogolnom a buszmegállóig, hanem az egyik vendéggel bevitetem magam. Azt mondta, hogy szívesen elvisz, ha 10 óra előtt el tudok menni, és tíztől már amúgy is Angéla állna be a pultba.

– Feladom – sóhajtott a főnök. – Az elejét sem értettem, de ez egyre zavarosabb. Ki akar téged megerőszakolni? – Magában hozzátette: – „…rajtam kívül!”

– A szatír…

– Még jó, hogy nem sorozatgyilkos, és te már tudod, hogy ki lesz a következő célpontja! Még szerencse, hogy a rendőrség még nem fedezett fel, mert elvinnének a pult mögül tanácsadónak, valami bűnügyi látónak, vagy mi a francnak, aki már akkor megmondja, ki lesz a következő hulla, amikor még azt sem tudták megállapítani, ki volt az előző, vagy egyáltalán mi történt… – Észre sem vette, hogy egy üveg, amit a könyökével meglökött, fegyelmezett tekebábként, szeszélyes kilengések után mégis talpon maradt.

A lány nem adta olyan könnyen:

– Akkor elmehetek háromnegyed 10 körül?

Valami hörgés-féle volt a válasz, és már csak a főnök széles hátát látta távolodni az iroda felé.

A panzió felett temérdek csillag gyülekezett, tudomást sem véve a látóhatár alját percenkét felszántó, gigantikus, néma villámokról.

– Egy, kettő, három… – A főnök többször nekifogott megszámolni a villámlások és a dörgés között eltelt másodperceket, hogy a hangsebességet alapul véve következtessen a távolságra, ám hiába várt a dübörgésre. – Nagyon messze lehet. Csak az ufók jönnek-mennek.

Nem akart még lefeküdni. Minden héten bevállalt két-három éjszakát – mivel olyankor szinte semmi mozgás sincs –, hogy a dolgozóit ne kelljen túlóráztatnia. Sétálgatott a pöttyös égbolt alatt, a takarékfényre állított panzió körül. A vacsorázók már régen hazamentek, az öt lefoglalt szobában tartózkodó nyolc + kettő vendég pedig már órákkal korábban visszavonult, s lekapcsolták a villanyokat is. A főnök meg mert volna esküdni, hogy a 3-asban a két idős hölgy már régen horkol, amannál a nyolcnál pedig lefekvés előtt megtörténtek a párcserék, hiszen mindegyikük mással szemezgetett, nem a saját partnerével.

A sötét, mozdulatlan bokrokban néha megpillantotta az új pultoslányt, főleg az arcát és a mellét, mert csak annyit tudott belőle felidézni, amennyit ismert. Elképzelte még a lányt, ahogy a csípőjét megemelve lehúzza magáról a bugyit a kocsiban… – mert mérget vett volna rá, hogy nem csak potyára vállalta fel a fuvart az a vacsoravendég –, de ezt a képsort nem látta elég tisztán a bokrokon. – Félreálltak és leszopja! – gondolta bosszúsan, és ezt nem is volt olyan nehéz képzeletével a növényekre kivetíteni. – Az a húsos száj!... – és hangosan, irigyen káromkodott.

A lány napokkal korábban csak úgy beesett a semmiből, senki sem küldte vagy hívta. Azt mondta, hogy dolgozott már több helyen, és úgy ült le a főnökkel szemközt, hogy folyamatosan látni engedte a bugyiját. A főnök gyorsan döntött, de gondolkodási időt kért – mondván kiszámolja a műszakbeosztásokat, be lehetne-e valahová sorolni az új dolgozót –, és a műszakbeosztás helyett egyfolytában a fehér bugyiról gondolkodott. Másnap pedig, amikor meg akarta mutatni a lánynak a panzió weblapját, az először annyira közel hajolt, hogy összeért a fejük, aztán szótlanul az ölébe ült, és kuncogva bocsátotta be a mohó kezeket a pólója alá.

Azóta semmi. Egy röpke puszin kívül – „köszi, főnök!” – semmi, még az ölébe sem akart újra beleülni, amikor aláírta a papírokat, csak átfordította azokat az asztal túlsófelére.  A raktárból pedig nevetve kiszaladt egy kis markolászás elől. Nagy csalódás ez, hiába látta az új pultoslány tekintetében az erotikát, a sokat megélt férfiember kényszerűen levonta a tanulságot: szóba se kellett volna addig állni a csajjal, míg önként rá nem hasal az íróasztalra!

Idegesen rugdosta a kavicsokat, és egy végtelenül szomorú nóta jutott eszébe.

(Folyt.köv.)

Folytatás: A füttyös 2.