2025. június 5.

Lánytanya1

Tanyamesék
erotikus novellák

Lánytanya
1.
Úttalan út végén



Gina saját hajának illatát érezte, ahogy a leeresztett ablakon beáramló szél bele-beletúrt.
Megállt a taxi, mintha az újszagú autó kiszimatolta volna, hogy aszfaltúthoz szokott négy, kényes gumija poros lehet, amint letér a gyanúsan dülöngélő dűlőútra.
A lány kérdőn nézett a taxisra, majd lesütötte a szemét. Nem tudta, hogy véget ért-e a fuvar, s ha igen, akkor mennyit kell fizetnie.
„Majdcsak megmondja a pasi!” – gondolta. Ha egész úton képes volt némán a combját bámulni, hátha a végén meg is szólal.
A taxis a kijelzőre mutatott: a „HUF” előtt négyjegyű számsor világított.
Az országút kihalt, a legközelebbi tanya úgy 100 méterre látható a poros és kátyús út mentén.
Gina előhalászta színes gyöngyökkel díszített, gyerekes pénztárcáját.
„Mennyi borravalót kell adni?” – Először utazott taxival, nem ismerte a szokásokat. Bár azt sejtette, hogy a sofőrnek inkább a forgalmat kellett volna figyelnie, mintsem az ő combját, és talán nem szükségszerű, hogy a bemondott kilométerkő és buszmegálló között befejeződjön a fuvar, akkor is, ha az utas még nem ért célba… Bátortalanul megkérdezte:
– Be tudnánk menni ezen az úton?
– Az más tarifa, mert több benzin fogy.
– Rendben. – Zavartan megtekergette hullámos, barna fürtjeit, ám hirtelen elkapta onnan a kezét, mert a 40-45 év körüli férfi olyan szemeket meresztett rá, mintha legalábbis nyakig felhúzta volna a felsőjét, kivillantva cicijeit. – Mennyit fizetek?
– Azt nem tudom előre, de biztos meg fogunk egyezni. – A taxis futólag megérintette a közelebbi, meztelen combot.
A lány óvatosan belelesett a szorongatott pénztárcába:
– Majd szólok, ha nem kell tovább vinni.
– Általában előre kérem fizetni – nyújtogatta a nyakát a férfi, és nem lehetett megállapítani, hogy a pénztárca belseje érdekelte jobban, vagy a lány lába köze –, de most kivételt teszek.
– Az előbb még azt mondta, hogy nem tudja előre megmondani.
– Meg tudnám saccolni az árát.
A távolból erősödő kutyaugatás hallatszott, mintha a tanya őrzői megelégelték volna az útszéli tanakodást.
– Csak azt a kutyás házat kell elkerülni – kérte a lány –, utána gyalog megyek tovább.
– Messzire kell menni?
– Nem, a második tanya.
– Én csak egyet látok…
Gina elbizonytalanodott. „Én is” – gondolta, de nem válaszolt. A kilométerkövet és a buszmegállót megtalálta, földes út meg csak egyetlen egy vezet a pusztaság belsejébe…
Elindultak, gomolygó porfelhő kísérte a taxit. A fizetendő összeg nem változott, hiába figyelték barna lányszemek gyanakodva a kijelzőt.
Elhagyták az útról is jól látható tanyát, és négy kutya csatlakozott csaholva hozzájuk. Egy félbemaradt homokbucka és néhány fa mögül kibukkant a következő épület.
– Ez lesz az! – kiáltott fel megkönnyebbülten a lány.
A taxi bekanyarodott a kapu nélküli udvarra, de nem gurult el a tanyáig, mintha a sofőr még előtte el akarná intézni a fuvardíjat.
A szomszéd kutyák, tiszteletben tartva a telekhatárt, megtorpantak a hiányzó kapunál, majd egymást ijesztgetve visszafordultak.
Gina várta, majdcsak mond valamit a taxis, de attól tartott, hogy tudja, mi lesz a tarifa.
A por még kíváncsian lebegett egy darabig, aztán minden szemcse megtalálta a leshelyét.
A taxis feltette a jobbját az ülés háttámlájára, és vigyorogva kétfelé nyújtotta a lábát. A lány előrehajolt, és a tükörből ellenőrizve a távolodó kutyákat, arra készült, hogy feltépi az ajtót, kiugrik, és a házba menekül. Ujjai a pénztárca gyöngyeihez izzadtak…
A férfi felváltva a tükörbe és a tanya felé pislogott, nehogy megzavarják a fuvardíj bekasszírozása közben, és lassan egész testével a lány felé fordult.
„Most fogja lenyomni a fejem…! – Gina feltűnés nélkül ellenőrizte, hogy melyik irányban és milyen magasságban találja az ajtó kallantyúját. – Mire vár? – Abban bízott, hogy a házban meghallották az autó érkezését, és meg fogják nézni, hogy ki jött. – Ha egyáltalán itthon vannak!” – Azt sem tudta, hogy hány embernek jelent otthont a tanya, de akár egynek is megörült volna. Kár, hogy nem jelezte előre a látogatást, de hiszen – és ez bizakodással töltötte el – azt mondta a barátnője, hogy délutánonként bármikor jöhet…
A taxis a cipzárral babrált, talán elvárta volna, hogy a lány vegye elő a farkát.
 „Elfutok a bejáratig, oda úgyse jön utánam…” – tervezte Gina.
Jó nagy udvar, legalább 20 méter a táv.
 „Ha lenyomja a fejem és megmarkolja a hajam, nem lesz menekülés! – gondolta hidegvérrel. – Akkor bizony cumizás lesz.” – Ám hiába a felismerés, moccanni se bírt, mint a béka, amit egy gólya bűvöl néma érdeklődéssel.
(Folyt.köv.)

Folytatás: Lánytanya 2. Tartozás

Nincsenek megjegyzések: