erotikus novellák
Lánytanya
2.
Tartozás
2.
Tartozás
Amikor képzeletben már századszor is eljátszotta a szabadulást – miközben a sofőr vigyorogva várakozott –, és szinte már a szájában érezte a mindent kitöltő spermát, egy kíváncsi fej jelent meg a tanya bejáratában.
Bernadett!
Gina akkor is kitörő örömmel
üdvözölte régenlátott osztálytársnőjét, 2 évvel ezelőttig elválaszthatatlan
barátnőjét, amikor tegnap délután véletlenül összefutottak, de most különös
elragadtatással pillantott rá, akár az életmentőjére. A lehető legjobbkor
bukkant fel.
Az ajtókilincshez nyúlt,
komótosan kitette az egyik lábát – elég időt hagyva a taxisnak ahhoz, hogy
beleshessen a lába közé –, majd kiszállt, és túlzott ringással a tanya felé
indult, megtenni a diadalmas 40 lépést. A riszálás is a taxisnak szólt, és
valami ilyesmit jelentett: „Ezt elbasztad!” Várta, hogy mögötte sértődötten felbőgjön
az autó motorja, de úgy látszott, a sofőr még nem tért magához.

A tegnapi, váratlan
viszontlátáskor Bernadett hallgatag maradt, inkább hagyta a barátnőjét mesélni,
aztán elmagyarázta, hogyan lehet eljutni a tanyára, és sietve felszállt a
buszra. Gina, aki elképzelni sem tudta, hogy a pusztaság közepén is lehet élni,
24 órát sem adott magának, és sok-sok kérdéssel felvértezve iparkodott
felkeresni a rég elvesztett lányt. Ahogy a nyitott ajtó mögötti félhomályban
megpillantotta a félrehúzódott Bernadettet, a nyakába akart borulni.
– Azt minek hoztad? – kérdezte a barátnője.
Gina hátranézett.
– Nem akartam buszra várni…
Ekkor a taxis elkezdte
túráztatni a motort, mintha harckocsiban ülne, és éppen le akarná rohanni az
ellenség főhadiszállását.
– Ismered? – tolta be az
ajtót Bernadett, és a hátával nekitámaszkodott.
– Szerencsére nem…
– Akkor jó!
– De maradt egy kis
adósságom.
– Mennyi?
– Nem mondta meg, mert nem
pénzben akarta.
Odakint úgy dübörgött az
autó, mint a repülő a kifutópályán, felemelkedés előtt.
– Ez nem fog innen
eltakarodni.
– Mit csináljak? Le kellene
cumiznom?
Bernadett elgondolkodott,
mintha jó ötletnek tartaná a felvetést, s már úgy tűnt, hogy bólintani fog, de
más ötlete támadt:
– Mindjárt beszélek vele.
– Menjek én is?
– Felesleges, ismerem
régebbről…
Nem magyarázott tovább,
határozott léptekkel az autóhoz ment.
Gina ugrásra készen
várakozott, de amikor elhallgatott a taxi, és látta Bernadettet beülni,
megnyugodott: Nagy baj már nem lehet. Körülnézett a friss festékszagú
helyiségben, és bepillantott az egyik nyitott ajtón a kicsi, csupa-tükör
fürdőszobába. Amikor megint az udvar felé fordult, barátnője és a taxis
kedélyesen beszélgetve közeledtek.
– Helló – vigyorgott Ginára
a férfi, mintha most találkoznának először.
– Találsz a hűtőben
innivalót – mutatott Bernadett a konyha felé, majd eltűnt a taxissal egy ajtó
mögött.
„Mondta, hogy ismerik
egymást – gondolta az egyedül maradt lány, mégsem értette, hogy mire volt jó
akkor a kezdeti ijedtség. Szétnézett a konyhában, gyorsan szemrevételezte az
ormótlan, zajos hűtő tartalmát. – Mit csinálnak? – hasított belé a kérdés, és
olyan érzése támadt, mintha a barátnője most éppen őhelyette rendezné a
számlát. – Csak nem?”
Nagy lendülettel nyitott be
a szobába, és döbbenten állt meg az ajtóban. Mintha láthatatlan falnak koppant
volna a feje, felszisszent: A rendezetlen ágyon Bernadett térdelt csupaszon,
leggömbölyűbb testrészét a taxisnak kínálva, aki erőteljes mozdulatokkal
mártogatta belé a falloszát.
– Érdekel téged is a
projekt? – gúnyolódott a pasas.
Bernadett csak mosolygott.
Gina, amint egy kis erőt
érzett magában, becsapta rájuk az ajtót. Legszívesebben elfutott volna,
otthagyva réglátott barátnőt és mindent, de csak lerogyott az egyik konyhai
székre.
– Helyettem…? – tette fel a
kérdést úgy 4-5 perc múlva Bernadettnek, amikor a taxi végre kikanyarodott az
udvarról.
– Mit?... Ja, hogy helyetted
dugattam-e meg magam? – kacagott Bernadett. – Dehogyis!
– Akkor mi volt ez?
– Mert minek láttad?
– A pasid? – igyekezett Gina
magyarázatot találni.
– Neeem! Bármikor
leszophatod, nem a pasim. Különben meg a pasimat is leszophatnád, ha lenne…
Hanem volt egy régebbi tartozásom, amit most megadtam, a tiéddel együtt, ha ez
a válasz kielégít.
– Mégis csak helyettem…
– Nyugodj már! Az én
tartozásom több volt, nem is értem, hogy miért elégedett meg egy gyors
menettel.
Gina kérdőn nézett a
barátnőjére.
– Hosszú – válaszolta
Bernadett.
– Van időm.
(Folyt.köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése