Pirospont 6.

Előzmények:

Pirospont 1.

Pirospont 2.

Pirospont 3.

Pirospont 4.

Pirospont 5.

Őszi erotikusok - erotikus novellák - 1. évad

PIROSPONT

6.

Érdekes módon, Peti már egy cseppnyi kudarcot sem érzett, sőt egyenesen diadalként élte meg az útját keresztező, ridegen meredező, csukott ajtót:

– Enyhén bedurcult a csaj! – gondolta. – Annál nagyobb örömmel veszi majd a kemény kibékülést.

Nem volt kedve visszamenni a saját lakásába, hogy ott várja ki, amíg szabad lesz bejárás, inkább leereszkedett a szomszédlány küszöbére, mégiscsak jobb lesz itt kivárni azt a néhány percet. Kabátját részben maga alá gyűrve, nagyobbik részét kétoldalt elterülve hagyta.

Fogadni mert volna, hogy a lány másodperceken belül kitárja előtte az ajtót és a combját...

– El lehet kezdeni visszaszámolni!... – dörmögte magabiztosan. – Mondjuk tíztől indulva... kilenc... nyolc... – Így mondta: "nyóóóc", majd vigyorgott magán, s ezzel nyert legalább 4-5 másodpercet a szomszédlány számára. – ... hét ("heéjötö")... – Lehet, hogy inkább húsztól kellett volna indítani?

Megkopott a kezdeti magabiztosság, bár magának sem szívesen ismerte be.

– ..."né-jé-jégy-es-ke"... és íme, máris jöhet a következő, ami a "há-á-á-rom"... Hoppá!

Azt hitte, nyert! Mögötte, a feje fölött motoszkálás hallatszott. Kihúzta a hátát, nehogy bezuhanjon az ajtón, amikor a szomszédcsaj végre kinyitja.

Peti nyerő mosollyal várta, hogy diadalittasan felállhasson, majd győztesként besétálhasson – ahogy magában  megfogalmazta: – "a csaj pinájába", és cseppnyi gondot sem okozott számára a nyilvánvaló a képzavar.

Az optimistákra jellemzően, figyelmen kívül hagyta az ellenségévé tett liftet, és a vicces sárgasapkást. Alattomos nesztelenséggel érkezett meg mindkettő. A sárgasapkás mókásan meghajolt és széles gesztussal a fülkébe mutatott, készen arra, hogy gyorsan megnyomja az összes gombot, ha Peti be akarna szállni, majd határozottan a csaj lakását vette célba...

Kitárult az ajtó, a sárgasapkás emelte a lábát, hogy a küszöbbel együtt átlépi Petit.

A lány bambán mosolygott, mint aki hirtelen túl bonyolultnak ítéli a helyzetet, vagy eggyel több pasit lát a kelleténél, és tömény pálinkaszagot árasztott. Bizonytalanul szólalt meg, s inkább tétován érdeklődött, mintsem kijelentette volna:

– Aki előbb érkezett...

– Szóval én! – rikkantott Peti. – Bocsi, haver, addig liftezz egy jót! – Meglepően gyorsan állta el a sárgasapkás útját. – Reggeltájt már érdeklődhetsz, hogy mikor kerülsz sorra! Vagy a jövőhéten... – Nyeregben, sőt, túlzás nélkül a csaj puncijában érezte magát, és be akarta csukni az ajtót a sárgasapkás orra előtt. Hogy koppant volna a homlokán!

A lány mosolya legalább annyira elmosódott volt, mint pálinkaszagú hangja:

– Hoztál zsozsót? – kérdezte a sárgasapkást.

– Az én vagyok – szólt közbe Peti – hoztam! – de rájött, hogy a másik koma is a bankautomatánál járt. – Én vettem fel hamarabb!

A ténnyel nem lehet vitázni!

– Mikor jöjjek vissza? – kérdezte a sárgasapkás, alig leplezve csalódottságát.

A csaj megvonta a vállát, amitől további pálinkagőz szabadult fel, mintha abban fürdött volna:

– Bejöhetsz addig... a konyhában leülhetsz. Hogy meddig? – Petire pillantott, legalábbis abba az irányba: – Topless  hajvágás lesz... ugye, abban egyeztünk meg?

Peti érezte, hogy helyre kell raknia az emlékezet darabkáit:

– Hajvágás... helyett szopás és dugás...

– Ja, igen... – bólintott a csaj, majd megint a sárgasapkás sorsát vette kézbe: – Egy félórát kibírsz a konyhában?

Peti nem akarta elveszíteni az előnyét, egyetlen percet sem:

– Főzz valami finomat holnap ebédre!

A lánynak már nem akadt további hozzáfűznivalója, megfordult és egyenesen a hálószobába ment.

Peti, mielőtt követte volna, még utoljára megkísérelte becsapni az ajtót, inkább lakáson kívül tudva a másik komát. Ám az fürgébb volt, és magabiztosan csörtetve nyitott be a konyhába. Azt az idióta sárga sapkát meg sosem veti le?

Peti sietősen nyomult a zsákmánynak tekintett szomszédlány után. Útközben úgy hagyta le magáról a hosszú kabátot, ahogy az őrszem lép ki a bódéjából, annyi különbséggel, hogy az őr valószínűleg nem csupán egy alsónadrágot visel a bódéban.

– Te aztán nem vagy túlöltözve! – kacagott a csaj az ágy mellett, s lassan lecsúsztatva magáról a már megismert köntöst, meztelenül állt a férfi előtt. – Majd siessünk, ha lehet, mert torlódás van! Nem vagyok valami erős szervezésben, vagy mindenkire egyszerre jött rá a baszás. – Háta mögül, egy kis asztalkáról felemelte a pálinkaszagot árasztó üveget és jót húzott belőle. – Kérsz? – kínálta Petinek, de nem várt a válaszra, ivott helyette is egy kortyot. – Add a lét és bassz!

– Máris...

Peti visszalépett az ajtó elé, és a fél előszobát elfoglaló, most éppen terepasztalra emlékeztető kabát zsebeiből kirámolta a telefont a töltővel, a pénztárcát a pénzzel, és valamennyi gyűrött papírzsepit.

A csaj közben megint pálinkával öblögetett, s nem vette le a tekintetét a pasasról.

– Jó bírom a piát – jelentette ki akadozó nyelvvel. – Egyszer... a srácok állítólag 7 decit itattak meg velem, mire azt mondtam, hogy "no jó, jöhettek egyszerre mind a négyen", és aztán még a lábam se remegett, és simán felálltam, ők meg pia nélkül is totál kikészültek.

– Gondolom, neked nem nagyon kellett mozognod...

– Rosszul gondolod! Mindet meglovagoltam, nem is egyszer...! Feküdj csak le, ha jót akarsz! Ha akarsz egy jót! – Hunyorogva mosolygott, mintha a szemorvosnál a legapróbb betűket próbálná kisilabizálni, és egy pillanatig nem tudta eldönteni, hogy az ágyra hanyatló pasas mennyezetet célzó farkáért nyúljon-e, vagy a kiszáradásra ítélt, sorsára várakozó üvegért. Az utóbbit tartotta sürgősebbnek.

– Mára hány menetet terveztél? – érdeklődött Peti.

– A pia miatt kérdezed? Haha! Mindegy, kell a kábultság, akármennyihez is, mert... elárulom neked... kezdő vagyok még, először csinálom pénzért! – Kortyolt és csuklott. – Ebben a helyzetben nem én választok, azaz annyiban mégis tudom befolyásolni a vendégeket, hogy kinek adom meg a telcsim számát, de aztán úgyis továbbadják a haverjaiknak... Gondolom, úgy szokás. – Felkucorodott Petihez. – Most akkor beszélgetünk vagy szopjak? Mit szeretnél?

– Jó hosszú szopást... közben, ha elfárad a szád, pihenésként mesélj valamit... és kipróbálnám a híres lovaglásodat!

– Honnan tudod? Kitől?

– Te mondtad az előbb... amikor négy komával...

– Ja, az rég volt! Azóta még annál is sokkal jobban csinálom! ...Fájt ám mindenem, titokban még a bokám is, de nem árultam volna el nekik, nem tudtam már, merre nyújtsam a lábam, de csak feküdtek egymás mellett és vártak a lovaglásra, én meg úgy gondoltam, hogy jobban járok, ha én irányítok, mintha egyszerre mind nekem esnek... Érted? Szereted hallani? Meséljek még?

– Később inkább!

– Igazad van, majd, ha elmegy a másik is. Hogy is hívják?

– A te ismerősöd.

– Igazad van, engem akar megbaszni, mégsem tudom a nevét.

– Legyen a Sárgasapkás.

– Oksi – kuncogott a lány, és megfogta Peti kitartóan ágaskodó falloszát. – Akkor majd, ha baszunk a Sárgafejűvel, megvársz? ...Jó-jó, szoplak már!... És majd dumálunk egy jót?

Peti feltámasztotta a fejét, hogy vizuálisan is élvezhesse a lány ügyködését.

Eszébe jutottak a pirospontok, és a múltból felsorakozott néhány olyan csaj, akinek járnának, s akiket nem lehet elfelejteni. Gondolatban kiosztott néhány pirospontot, és már szinte látta azt a listát, ami a végén a díjazottakról kialakul. Elképzelte a csajok sugdolózását is – hiszen úgysem bírnák magukban tartani az elért pirospontokat –, és ezzel egymást fogják belevinni a versengésbe. – Peti, én hány pontot kapok? – kérdezik majd izgatottan.

Peti már jó előre megfogalmazta a sztenderd választ:

– Meg kell azért dolgozni, mert a pontok nem potyognak csak úgy a levegőből!

A csajok persze mindezt tudják, mégis Petitől akarják hallani, hogy mit kell tenniük a minél magasabb értékelésért...

A szomszédlány belezavart Peti ábrándjaiba:

– Szopjalak még, vagy mehet a lovaglás?

– Jöhet!

Az ajtón kívülről különféle zajok jelezték, hogy a sárgasapkás türelmetlenkedik. Mindent megkopogtatott, akár a panelharkály, még a kilincset is.

– Kész a vacsora? – rikkantott Peti, ezzel egy időre visszanyerte a csendet.

Érdekes, hogy az alapjában bájosan mosolygósra tervezett arc mennyire meg tud változni! A lány minden irányba mozgott, lendült és csúszkált, arcán az elvarázsolt mosoly mellett megjelent az erőfeszítés jele is.

– Meddig szoktad bírni? – érdeklődött, amikor észrevette, hogy a férfi az ő vonásait tanulmányozza. – Sokára szoktál elélvezni?

– Á nem... már nagyon jó... – felelte Peti mélyeket sóhajtva.

Amennyire lehangolóan borongós ez a nap, éppen annyira megváltozott, és 180 fokos fordulattal az ellenkező oldalát mutatta, úgyhogy Peti valóban jól érezte magát a bőrében és bőrén kívül is, és szívesen adott még plusz pirospontokat a szomszédlánynak: Egy pluszt a szorgalmáért, egy másik pluszt azért, hogy a sárgasapkás elé engedte...

– Sok van még hátra? – Csak ne kérdezgetné folyton a csaj, nagyon zavaró!

– Mindjárt...

– Akarod, hogy a számba menjen?

– Akar...

Szerencsére a lány nem várta meg a választ, fürge volt, így a sperma nem a levegőbe spriccelt.

Az üveg alján már csak mutatóban lötyögött némi pálinka, ezt gyorsan eltüntette a csaj, majd fél percre kinyitotta az ablakot és mélyeket lélegzett.

Szorosan az ajtó előtt a sárgasapkás várakozott, biztos sikerült kifülelnie minden részletet. Peti vigyorgott: "Legalább hallhatta, hogy meddig tart egy igazi dugás!"

– Majd hozol nekem egy üveggel... tudod, amit beszéltünk? – szólt a tétován távozó Peti után a csaj.

– Oké! Mikor? Öt perc múlva?

– Számolj fél órát, és gyere át dumálni!

– Ááát? – csodálkozott a sárgasapkás, aztán becsukódott mögöttük az ajtó.

– Ennek meg mi köze hozzá? – bosszankodott Peti félhangosan, majd hagyta bepuffanni a bejárati ajtót, de bent maradt. – És mit csinál ez fél órán keresztül? – Dúlt-fúlt. – Négykézlábra állítja a lányt, aztán veszi a sárga sapkáját és elmegy? – Úgy gondolta, hogy ezt hamarosan meg fogja tudni, s ha nem is látja az "actiont", mindent hallani fog.

Bevezetésül megtámaszkodott, úgy hallgatta a lányt:

– Mit szeretnél? Szopjalak, utána meglovagoljalak?

– Ebben a sorrendben jó lesz – felelte a sárgasapkás. – Mit tudsz még?

– Amit szeretnél, mindenben benne vagyok.

Aztán Peti meghökkent, mert a következő percben a csukott hálószobaajtó mögül a saját szövegét hallotta vissza, amiről azt hitte, hogy csakis az övé... azt a sárgasapkás szemrebbenés nélkül használta:

– Majd a végén megmondom, hogy hány pirospontot érdemelsz!

A csaj kihívóan kuncogott, és kicsit csörömpölt az üres üveggel.

Vége

Erotikus ajánló 18+

Az összesítés nem áll rendelkezésre. A bejegyzés megtekintéséhez kattints ide.

Pirospont 5.

Előzmények:

Pirospont 1.

Pirospont 2.

Pirospont 3.

Pirospont 4.

Őszi erotikusok - erotikus novellák - 1. évad

PIROSPONT

5.

Se ereje, se kedve nem volt, hogy leállítsa, ami ennyire jólesik. A szomszédlány igazán kitett magáért, ezért Peti nem zavarta meg a szopást.

A megállíthatatlan legvégső művelet után a csaj nyelt egy nagyot.

– Dugni nem akartál volna? – kérdezte.

– Majd később... Telefonálni sem volt erőm közben, olyan jól csináltad! – vallotta be Peti. Rosszul tette! Elkönyvelt ugyan egy villanásnyi hálát a bókért, de a következő pillanatban a lány dühös szeme szikrázott rá közvetlen közelről. – Bocs, mindjárt bepótolom! Megérdeklődöm a tarifákat...

– Ezt mondtad már, de nem léptél semmit! Én teljesítettem, amit megígértem, te meg elfelejtetted a te részedet! – A lány a mosogatóba köpött, nyilván mindig így tesz, amikor mérges, vagy a megbánt szopás után.

– Most hazaszaladok a telómért, és máris...

– Szóval pénz sincs nálad?

– Azt is hozom! Máris, csak átszaladok és vissza! – Peti teljesen komolyan gondolta, hiszen ahhoz, hogy még legalább néhány alkalommal meg lehessen ismételni az akciót, legalább az első ígéreteket muszáj betartani. Sőt célszerű hosszabb távra berendezni ezt a jószomszédi viszonyt, mert a lehető legpraktikusabb dolog lehet, ha még az emeletet sem kell elhagyni egy jó csajért és egy jó pináért.

Néhány másodpercnyi vészjósló csend alatt úgy tűnt, hogy a lány inkább hagyja veszni az ismeretlen összegű tiszteletdíjat, mintsem megenyhüljön.

– Megint átbaszol! – szólalt meg mégis, és vastag sugárban folyatta a mosogató vizét. – Átjössz, ha megint feláll a faszod, aztán megint nem fizetsz!

Peti erőt merítve tiltakozott:

– Nem verlek át! Gyere velem, nézd meg, ahogy magamhoz veszem a telót és a pénzt, együtt visszajövünk, kifizetem az előző szopást és a következőt is, ha akarod. Meg a hajvágást is, ha akarod... – folytatta viccnek szánva.

A lány lehajolt a köntösért, magára kapta, szégyenlősen összehúzta a testén, utána megvonta a vállát, bár ez a mozdulat itt semmiféle jelentőséggel sem bírt:

– Itt várlak – mondta, majd hátat fordított. – Tudod, mit? Inkább ne is kerülj többé a szemem elé!

Peti, érezve a helyzet súlyát, vállával ajtófélfákhoz és egy gipszfalnak ütközve rohant. Ja igen, ebben a lakásban minden pontosan tükörképe a sajátjának, ezért akart megint rossz irányba kanyarodni! – Vigyázat! Nem szabad beengedni az ősz hangulatát, amikor eddig olyan sikeresen távol tartotta, először a pirospontos ötlettel, utána meg a szomszédlány közreműködésével! Kell ez a lány! – Résnyire nyitva hagyta az ajtókat, a lányét is, a sajátját is. Sietett.

A telefonja számtalan üzenetet és nem fogadott hívást jelzett, ezekbe belepillantott. Észrevette, hogy az aksi lemerülőben van, ezért előkotorta a töltők közül a használhatót.

– Majd a csajnál lesz idő feltölteni, amíg a pináját tömöm!

Hirtelen ötlettel kicserélte az alsónadrágját, újabb sugallatra hallgatva nem vett fölé semmit, és magabiztosságot gyűjtve nézegette magát a tükörben. Éppen így illik átszaladni egy megdugni készülő szomszédlányhoz!

–...Mi kell még? Na persze, a zseton. – Annyira kevés készpénzt talált, hogy az apróval együtt is nevetséges összeget felajánlani még humornak is gyenge. – Kártyát biztos nem fogad el, még kezdő... – vigyorgott kínjában. – Nincs más megoldás, irány a bankautomata!

Szerencsére egy épületnyit kell kocogni, tehát le a lifttel...! A liftajtóban jutott eszébe, hogy az alsónadrág – bármennyire is trendi – nem lenne megfelelő viselet az utcán, különösen nem ebben az évszakban.

Vissza a lakásba!

Bokáig érő, vízlepergetős kabátot akasztott ki a gardróbból, amit ugyan már többször lekörözött a divat, de most, készpénzfelvétel céljára a legideálisabb viseletnek tűnt.

A liftet közben elhalászták, de jön már...

Az idő meg csak telik, de mindjárt minden meglesz!

Megérkezett a lift. Peti félreállva engedett utat a kiszállónak, majd bosszúsan nézett utána; Nem elég, hogy a rikítóan sárga sapkát viselő, szabadnapos bohócnak tűnő koma a szomszédlány résnyire nyitva hagyott ajtaját vette célba, de kiszállás előtt rendkívül idióta viccként minden emelet gombját megnyomkodta!

Csukódott az ajtó, a lift felfelé indult és minden lehetséges helyen megállt, akár a pók, amelyik eltévedt saját hálójában. Egyenként aludtak ki az emeleteket jelző gombok, közben legalább újabb 2 perc eltelt.

A bankautomatáig az út elhanyagolható, de a fél perc is idő, ha oda-vissza előfordul. Csak egy embert kellett kivárni. 1 perc, aztán megint 1 perc, mire megkaparinthatta a saját pénzét, a szomszédlány árát.

Visszafelé már minden simán ment, még felesleges megállók sem voltak útközben.

– Mindjárt minden rendben lesz! – biztatta magát, s ezalatt a szomszédlányról szóló terveinek megvalósulását értette. – Szép nap ez a mai!

A liftajtóban megint egymást váltották a sárga sapkással, ezúttal Peti szállt ki, a koma be, úgyhogy Peti vigyorgósan durva elégtételt véve gyorsan visszahajolt, és minden gombot megnyomkodva kívánt a másiknak "kellemes utat". Még annyi időt feláldozott az ügy érdekében, hogy megvárja, amíg a lift természetesen felfelé indult el.

Kigombolta hosszú kabátját – ezzel mindjobban hasonlatossá válva a városi legenda szerint a környéken ólálkodó cukros- és mutogatós bácsihoz –, kicsit meghökkent, hogy csukva találja a szomszéd ajtót, de feltartóztathatatlanul és határozottan kopogtatott.

Ezúton is igazolva látta saját álláspontját: Hiába dugott meg kb. 60 csajt, a duplája is kevés volna, hogy felkészülten érje mindenfélefajta női szeszély, és a 61. ne okozzon meglepetést.

– Na ugye?! – rikkantott egy visszhangosat.

Hát igen, végtelenül unalmas lenne az élet, ha mindent előre tudnánk, s főleg, ha az összes csaj egyforma volna. Amikor nyomulsz rájuk, akkor vagy engednek, vagy elutasítanak, ám amikor valami miatt nem nyomulsz, akkor még szeszélyesebbek: örökre megsértődnek, vagy ők kezdenek el nyomulni. Mi más ez, mint kiszámíthatatlanság?

*

Peti fülledt álmaiban leggyakrabban megismétlődő – legalábbis az eset után 10-12 évig majdnem minden éjjel újra átélt – történet női főszereplője Zsani. Ő kapná a második legtöbb pirospontot, ha egyszer sor kerül az elosztásra, pedig a mosolyán kívül más nem is ragadta meg rajta az emberek figyelmét. Átlagos testalkat, átlagos cicik... minden átlagos, még egy kamaszfiú kutató, ám megalkuvó szemével végigmérve is.

De szeszélyességben, kiszámíthatatlanságban és női praktikákban Zsani mindenképpen dobogós helyezett lehetne!

A történet azon a napon vette kezdetét, amikor Peti 10 évvel idősebb bátyja, Pali, és annak menyasszonya, Zsófi, összeköltöztek egy panelház egyszobás albérletében, végre éjjel-nappal zavartalanul élvezve a kivirágzó kapcsolatot. Másnap, amikor már vendégként jöttek ebédelni, mindkettőjük szeme tele volt fáradtsággal.

– Talán túl zajosak a szomszédok? – érdeklődött kedvesen az anyósjelölt, ám senki sem tartotta szükségesnek ezt megválaszolni.

Inkább más problémára kerestek megoldást: Palinak 2 napra el kell utaznia, Zsófi meg nem szívesen maradna egyedül az idegen lakásban.

Peti, a fiatalabb testvér nem értette ugyan, hogy miért számít még mindig idegennek egy lakás, amikor egyszer már benne aludtak – ha aludtak egyáltalán – és amikor biztosan kipróbálták már minden egyes szegletét... de jelentkezett, hogy bátyja távollétében odaköltözik ő 2 napra, nehogy Zsófi magányos legyen.

Peti ötletét mindenki díjazta, sőt Zsófi kijelentette, hogy "nagyon kedves", és ő már megkérte a húgát, Zsanit, hogy aludjon nála, s a legjobb lesz, ha Zsani is, Peti is jön. Majd megnéznek együtt pár filmet, és valahogy eltelik az idő Pali távollétében.

Peti másnap izgatottan csomagolt – 2 alsót, 2 pár zoknit, 2 pólót, törölközőt, tusfürdőt, fogkefét –, s elképzelte, hogy valahol távolabb Zsani is így tesz, csak az sokkal izgalmasabb lehet, már a bugyi miatt is. Szorongó várakozással tekintett a két lánnyal eltöltendő éjszaka elé, még úgy is, ha emlékezete szerint az egyetlen alkalommal látott Zsani nem éppen bombázó, legjobb indulattal is inkább felejthető kategória.

A két ideiglenes testőr majdnem egyszerre ért Pali és Zsófi közösen bérelt lakásához.

– Ez jó jel! – vigyorgott a fiú a lányra, és magában még hozzátette? – Úgysem sok időnk lesz összejönni! Remélem, jó pinája van!

Ha tárgyilagos akar lenni, akkor megjegyezte volna, hogy el sem tud képzelni rossz pinát, sőt meg sem tudná fogalmazni, hogy a "rossz" az milyen, azonban efféle bonyolult gondolatmenetre nem szánt egy pillanatot sem.

A délután hátralévő része unalmasan telt, s attól kezdve, hogy Palit elszólította a kötelesség és hármasban maradtak, a bágyadtság szinte elviselhetetlenné vált. Peti majdnem elaludt az első videón, aztán társasjátékoztak, és hiába próbálta Zsanit itt-ott barátilag megérinteni, a lány mindig időben elhúzódott.

Zsani 2 évvel volt fiatalabb a nővérénél és 2-vel idősebb Petinél. Következetesen tartotta a távolságot, s mind kevesebbet mosolygott.

– Ő is unatkozik – vélekedett Peti, de ezzel a megállapítással nem jutott előrébb.

Ásítoztak, pedig még messze az este. Félretolták a társasjátékot, amiben már össze-vissza keveredtek a szerepek, annyira nem koncentráltak.

– Mit nézzünk? – vetette fel Zsófi, kezét tanácstalanul tárta szét.

– Már megint? – húzta el a száját Zsani.

Miért érezte azt Peti, hogy a lányok szavak nélkül is értik egymást?

– Akciót? –Zsófi nem adta fel, hiszen egyebet nemigen  csinálhatnának az apró lakásban.

– Uncsi! – felelte Zsani.

– Pornót?

Peti hegyezte a fülét, közben igyekezett közömbös képet vágni. Azta! Micsoda buli lenne, két csajjal nézni pornót! Persze ő ülne középen...

Zsani válasza egyből lehűtötte:

– Uncsi! – Hibát hibára halmozva, a fiatalabb lány még el is húzódott Petitől.

A fiú szemében ezzel az "uncsi"-val elásta magát.

Végül a lányok teljes egyetértésben – mintha eredetileg is ezt tervezték volna és a többit csak színjátéknak szánták – rajzfilmet választották.

118 perc - olvasta Peti rémülten a borítóról. A másik vágya azért mégis teljesült: Őt ültették középre.

Míg a rajzfigurák hol erre, hol arra futottak, s csak énekelni álltak meg néha, Peti mélyeket bólintott. Kicsit felélénkült ugyan, amikor Zsófi elővett egy puha plédet, és ezt hosszában az ölükbe terítette.

Aztán megint bóbiskolt, s félálomban érzékelte, mintha a fészkelődő Zsani az ő combján támaszkodna... bár ez tévedés is lehetett, mert közben távolabb araszolt. A jelenet még legalább négyszer megismétlődött: Zsani még négyszer fogta meg Peti combját, majd egyre jobban eltávolodott.

Zavarta a figurák nyervogó hangja, és félig kómában azt tervezgette, hogy a két kihúzható kanapé közül ő a másikat fogja választani, ott fognak aludni Zsófival. Vagy Zsanival.

Harmadik verzió meg sem fordult a fejében – sajnálatos módon a lányoknak ez tűnt természetesnek – a végtelen hosszúságú film után Zsófi és Zsani közösen ágyaztak meg az egyik kanapén, majd Petit a másikhoz irányították.

Ekkora lebőgést!?

Hát hiába számolta ki unalmában már jó előre, hogy hány percet "kell" eltöltenie vagy az egyik, vagy a másik lánnyal közös ágyban?!

Villanyoltás. A sötétből egyenként osontak ki a fürdőbe, majd minél kisebb ajtónyílással vissza. Peti emlékezetében a lányok meztelensége a majdnem vaksötétben messze felülmúlta bármilyen más csaj pucérságát. Később állhatott bármely bombázólány akár reflektorfényben is, meg sem közelítette ennek a két lánynak a meztelenségét. Aki még megőrzött valamit kamaszkori énjéből, az megérti Petit!

Ezután – megkínozva, kerékbe törve, fortyogó üstbe dobva – már csak arra volt kíváncsi, hogy amikor harmadikként ő jött befelé a bódítóan illatos fürdőszobából, a csajok meglátták-e égnekálló farokkal? Talán igen, s akkor nem hiába hagyta égve a kinti villanyt.

Hason fekve igyekezett elaludni, de amikor eszébe jutott, hogy majd reggel, világosnál mégis megpillanthatja a lányok meztelenségét – hiszen egészen más lesz a helyzet, mint este –, csak fészkelődött.

Észre sem vette, hogy a páros-ággyá alakított heverőről némán leszáll az egyik lány, így azt sem tudta, hogy valamelyikük árnya lábujjhegyen éppen hozzá közeledik... Akkor dobbant egy hatalmasat a szíve, amikor a sötétségnél is sötétebb alak megállt a feje magasságában.

Ha ez nem álom, akkor megérinthetem a pináját! – Ez volt az első értelmes gondolata hosszú idő óta.

Egy pillanatig sem tétovázott, felfedezőútra indította a közelebbi kezét.

Mi minden fér egy pillanatba? Amit csak beletuszkolunk: Peti testét elárasztotta a veríték, ugyanakkor vacogott. Kit érdekel?! Úgy kell intézni a pinafogást – legyen az bármelyik csajé is a kettő közül –, mintha véletlen volna, bár ez lehet felesleges óvatosság, mert miért áll ilyen közel, ha nem akar semmit?... Egy csalódás: A csajon bugyi van! Nem baj! Le lehet azt húzni, tán éppen ezt szeretné... És a tovatűnő pillanatba még belefért az is, hogy a lány mérgesen felmordult – a morgásból Peti számára már egyértelműen kiderült, hogy Zsani a látogató –, és azzal záródott, hogy a pillanattal együtt Zsani is elmenekült.

Petit felforralták és jeges vízbe dobták. Érezte, hogy átázott alatta a lepedő, és orrát megcsapta saját izzadságszaga.

Nem tudott róla, hogy amíg ő a saját pillanatával – és Zsani bugyiba csomagolt puncijával – volt elfoglalva, a másik lány álmában fordult egyet az ágyon, megállapodott a szabályos átlónál, ezzel elfoglalta egyszerre az egész fekhelyet. Peti már csak arra figyelt fel, hogy a visszatérő Zsani hiába kerülgeti a Zsófival megtelt ágyat.

Sötét volt, az éjszakák legsötétebb fajtáinak egyike, amikor még a csillagok is elfelejtik a dolgukat. Peti akkor vette észre, hogy Zsani megint felé közeledik, amikor már ott volt a lábánál. A lány fürgén bemászott a fiú mögé, óvatosan elkerülve, hogy megérintse.

– Azt hiszi, hogy alszom? Vagy inkább megint szívatni akar? – találgatta Peti. A második variációt találta hihetőbbnek, ezért bosszúsan szembefordult a lánnyal. Megfogta a derekánál, gyorsan végigfuttatta a tenyerét a meztelen lánytesten, s mielőtt annak ideje lett volna felmordulni vagy elszaladni, a lába közé nyúlt és magához húzta.

– Itt maradhatok veled? – súgta tiltakozás helyett Zsani. – Zsófi uuúgy elterült...

Peti már a bugyijában járt, mintha be akarná magát  biztosítani arra az esetre, amikor Zsani menekülőre fogja a látogatást. Gondolatban hálás volt Zsófinak, amiért kiszorította a húgát az ágyból, s csak évek múlva merültek fel kétségei: Lehet, hogy Zsani anélkül is odaosont volna, s a nővére elterülését csak hirtelen jó ürügyként hasznosította? Mindegy is! A lényeg, hogy azon az éjszakán Zsani visszafogottan dorombolós, ám annál odaadóbb cicalánynak bizonyult.

Peti tobzódva forgatta, majd végtelenül kimerülve rogyott a lányra, s addig is simogatta, nyomkodta, amíg megint erőre kapott és újra belekezdhettek. Újra és újra ismételgették a bevált pózokat, s halványan ugyan, de odakint derengeni kezdett a következő nap.

Zsani nesztelenül osont vissza nővére mellé, és a kíméletlenül beköszönő reggel első perceiben így magyarázta az arcára kiülő éjszakai nyomokat:

– Sokat forgolódtam és hánykolódtam, mintha csak teve púpjai között aludtam volna.

...valahány éve történt. Azóta nem sikerült megismételni, még egy apró darabkáját sem feleleveníteni, legfeljebb Peti emlékezetében.

Maradtak az emlékek, a sok-sok pirospontot érő emlékek.

(Folyt.köv.)

Folytatás: Pirospont 6.

Pirospont 4.

Előzmények:

Pirospont 1.

Pirospont 2.

Pirospont 3.

Őszi erotikusok - erotikus novellák - 1. évad

PIROSPONT

4.

– Pofád, ha egyszer leszakad...! – pillantott a szomszédlány rémült, ugyanakkor szigorú tekintettel Petire, amikor újra megjelent a konyhában.

Mintha emlékezetében kutatna, láthatólag fogalma sem volt, hogy ki ez a farokmasszírozó idegen a lakásban. 5-6 perc alatt, amíg a fürdőszobai vendégére koncentrált, minden kiment a fejéből, ezért is nem vette vissza a többet láttató, mint eltitkoló alibi-köntöst. Megvonta a vállát, mint akinek mindegy is, hogy a magányos farokverő hogyan kerülhetett ide.

Kicsit tett-vett a konyhában – ahogy csak a pincérek tudnak sürgölődni, miközben a felszolgálás nem halad – aztán beleköpött a mosogatóba, és mégis hajlandónak mutatkozott a kommunikációra; Peti felé fordulva a két melle közé mutatott, csábító völgyét egészen a férfi orrához tolva:

– Szikkadt csiganyál! – közölte méla undorral.

Aztán megengedte a mosogató csapját, de mégsem mosta le magáról a megszáradt spermát, hanem leöblítette, amit az imént beleköpött, majd kiviharzott a konyhából.

Szóval a fortyogó harag másnak szólt, ahogy a "szikkadt csiganyál" is más termése volt. – Peti igyekezett helyretenni a gondolatait, ám a farkát nem tette vissza a nadrágba, hiszen az álló fallosz ellen a csajnak semmi kifogása sem volt, bár az is tény, hogy egyértelmű tetszését sem mutatta ki. Egészen kicsit, érintőlegesen zavarta, hogy más koma után fog következni, ám ugyanúgy hessegette el a gondolatot, ahogy máskor is: "Mindig következünk valaki után, csak nem tudunk róla!" Különben is hallotta, hogy a lány zuhanyozik, lemossa a nyomokat, meg amúgy sem dugott az előző komával... egyébként is teljesen feleslegesek az ilyen aggodalmak... kényeskedések... Csak jönne már!

– És hozná a pináját!

Nem tartotta helyesnek, ha meglátogatja a fürdőben, mert nem illik egy idegen lakásban kódorogni. De jöhetne már!

A lány következő megjelenése újabb meglepetést okozott: Frissen, illatozva, ám nyakig begombolva torpant meg az ajtóban, s mintha megint csodálkozna a férfi jelenlétén:

– Te ideköltöztél? – Elnézett Peti feje mellett, valahová a semmibe. – Talán megbeszéltünk valamit? – Úgy viselkedett, mint az elfoglalt menedzser, aki nehezen nélkülözi szabadságon lévő asszisztensét. – Mondj egy kulcsszót, emlékeztess!

Peti azonnal rávágta:

– Dugás!

– Ja, értem már...

A csaj a konyhaasztal mellé, Peti meredező farkára pillantott, körbenyalta az ajkát, mint aki máris belekezdene a szopás-részbe, aztán mégis elfordult. Egyetlen mozzanatot sem sikerült volna előre kiszámítani, sosem az következett, ami várható lett volna. Most például háttal ült le, és röviden kiöntötte a lelkét:

– Megegyeztünk, hogy levágom a haját, le is cumiztam, de csak a fodrászkodást fizette ki...!

Peti sejtette, hogy arról a pasasról van szó, aki miatt neki várakoznia kellett, ezért őszinte felháborodással közölte a véleményét:

– A disznó!

– Ugye? – örült meg a csaj. – Te nem vagy ilyen fukar disznó?

– Levágnád a hajam? – mosolygott Peti, tar fejbúbját simogatva. – Nem lesz könnyű...

– Lecumizlak... és dugunk is, ha van kedved – válaszolta a lány. – Mennyit szánsz rá?

– Mennyit szoktál kérni?

– Nem "szoktam", mert még csak barátkozom a gondolattal, hogy nem fogok toporogni egész nap a vendégek körül, hanem egyet-kettőt hazahozok, itthon is le tudom vágni a hajukat, úgyis jobban szeretnék, ha nemcsak ruhán keresztül bámulhatják közben a cicimet... Na, egy meztelen fodrászkodás mennyit ér meg neked, ha le is cumizlak közben? És dugunk is! – tette hozzá, mint lényeges opciót.

– Nem ismerem az árakat...

– Én sem... Mit szólsz, ha ötszörösét kérem, mintha a szalonban, ruhában, szopás és dugás nélkül vágnám le a hajad? Az sok? Vagy kevés? Többet is megér?

– Szerintem reális, de megérdeklődöm a tarifákat, ha akarod.

– Tényleg? Hogyan?

– Felhívok pár... csajt, hogy mit mennyiért vállalnak.

– Az jó lesz! Akkor hívd most, én is elkezdem! – A lány térdelve befurakodott Peti lába közé. – Találd ki, hogy végig csináljam-e és hová akarsz spriccelni... vagy szólj, ha punciba akarod dugni! Még eléggé kezdő vagyok.

– Leszek a tanácsadód! Eddig jó, már majdnem megdolgoztál egy pirospontért.

– Az jó! – lelkesedett a csaj, és olyan mohó szopásba fogott, mintha ritkán jutna kedvenc csemegéjéhez.

Peti ebben a helyzetben nem nagyon tudott gondolkodni, nem is törekedett rá, de azt különösebb erőfeszítés nélkül megállapította, hogy a csaj fodrászként dolgozik valahol, és bizonyára rengeteg ajánlatot kaphat, hogy extra szolgáltatást is vállaljon.

– Ahhoz képest, hogy kezdő vagy, nagyon érted a dolgod! – engedett el egy dicséretet a levegőbe.

A lány egy rövid szünetet tartott:

– Nem azt mondtam, hogy sosem cumiztam még, sőt... csak azt, hogy pénzért nem! Ha elárulnám, hány farok járt már bennem, megbotránkoztatnálak.

– Á, dehogyis! – Peti a mennyiségi célzástól zavarba jött, pedig tapasztalt már egyet s mást.

Óvatosan kibontotta és félredobta a lány köntösét, majd derékból kissé oldalra dőlve vizuálisan is élvezte a szopást.

*

Azóta... mikor ott, a parton egy ismeretlen lány alaposan beavatta a szex minden bugyrába, és bevezette mindenhová, ami belefért a délelőttbe, azóta sok különös csajjal sikerült összejönnie. Illetve; ez a szám is relatív, folyamatosan kevesli az életében eddig megforduló csajok mennyiségét, de más talán meghökkenne. Hogy az a néhány tucat – mondjuk 5 tucat, azaz 60 különböző lány – sok vagy kevés, az nézőpont kérdése.

Jó az, ha egy csaj tudja, hogy mit szeretnek a pasasok, de a túlzottan sok tapasztalat veszélyes lehet: esetleg elkezdik összehasonlítani a farkakat vagy a tehetségeket, és ez nem mindig előnyös. A férfi legyen a tapasztalt! Peti legalábbis ezt vallotta.

(Folyt.köv.)

Folytatás: Pirospont 5.

Pirospont 3.

Előzmények:
Pirospont 1.

Pirospont 2.

Őszi erotikusok - erotikus novellák - 1. évad

PIROSPONT

3.

– Hogy én ezt mennyire, de meeennyire nem akarom! – közölte a lány a konyha megszorult levegőjével, amikor végre megjelent.

Peti meg sem szólalt, mert úgy tűnt, hogy ez a kifakadás nem neki szólt, hanem annak a pasasnak, aki még mindig a fürdőszobában tartózkodik, tehát felesleges lett volna válaszolni. Különben sem értette pontosan, hogy mi a gond, s ha a csajnak valami nem tetszik, akkor miért csinálja éppen azt..

A lányon nyakig összehúzva a köntös, ám ezúttal alulról lehetett belátni, ahogy előkapott a hűtő aljáról egy kisebbfajta palack ásványvizet, majd zsákmányával visszasietett a fürdőszobába.

– Ahhoz a komához, akivel valamit nagyon nem akar – gondolta Peti –, aztán meg mégis, amit nem akar! – Különösebben nem igyekezett megérteni a női logikát, mert azt vallotta, hogy aki megfejthetetlen rejtvényekkel tölti az időt, annak semmi esélye sem marad a dugásra.

A felső konyhaszekrénysor oldalán megpillantott néhány odaragasztott jegyzetlapot, a színes cetlik mindegyike teleírva kórházi ágyra kifüggesztett lázgörbéhez hasonló, kibogarászhatatlan mondatokkal (vagy szavakkal vagy matematikai megoldókulcsokkal). Gyorsan feladta, egyetlen betűt sem ismert fel, inkább bekukkantott minden szekrénybe és minden fiókba, de semmi érdekeset sem talált. Leült az asztal mellé, visszatért kedvenc elfoglaltságához és akcióképes farkán kéjes lassúsággal tovább húzogatta a bőrt.

Visszakanyarodott a pirospontokhoz is, hiszen megfelelő alapossággal még végig sem tudta gondolni saját zseniális találmányát.

*

Akárhány múltbéli csajnak kioszthat bármennyi posztumusz pirospontot, és a jövendőbelieknek akármennyi pirosat, amiért megdolgoznak, a legelsőt és a legtöbbet egy ismeretlennek fogja adni.

Mert jár neki! És mert ez a legkevesebb, amivel adózhat a lány és az eset emlékének.

Hogy is történt? Peti még ma is emlékszik az előzmények minden apró részletére – még a reggelizőasztal illatára is –, ám attól kezdve, amikor felbukkant a csaj, csupa-csupa bódulat és homály az egész délelőtt.

Reggeli után, az akkor éppen unalomban tengődő, szüleivel nyaraló Peti kijelentette, hogy sétál egyet a parton. Valójában abban bízott, hogy az öböl valamelyik eldugott zugában megleshet egy meztelen csajt, esetleg egy élő dugást, bár attól tartott, hogy a napozáshoz még korán van, akik meg dugni akarnak, azok még most ébredeznek és elintézik a szobájukban.

Megtett talán 2 kilométert, csalódottan ült le egy fényesre csiszolódott sziklára, és arról ábrándozott, hogy ez lehet a part legalkalmasabb helye... mindenre, ami őt pillanatnyilag érdekelheti.

– Ha ez a szikla mesélni tudna...! – Kényelmesen ücsörgött az idők során popóformára kopott mélyedésben. – Legalább egy megelevenedhetne a fenekek közül...!

Ekkor jött a csaj az ellenkező irányból, s mint aki éppen ezt a helyet keresi, leterítette tiritarka törölközőjét. Mást nem hozott magával, még naptejet sem, pedig – Peti ismeretei szerint – a legjobban bevált módszer naptejjel bekenni egy csajt, aztán megdugni. Kicsit remegne a keze, mert sosem csinált még ilyet, de megérné, mert a videókon sosem marad el a dugás, márpedig Peti még olyat sem csinált.

A lány nem lehetett több 20 évesnél, ez az a kor a Peti nevű kamasz fejében, amikorra a csajok már régen túlestek mindenen, éppen ezért nem szaladnak el sikítva, ha álló farkat látnak. És – ahogy a haverok mesélik – a 20 éves lányoknak csak a dugáson jár az agyuk.

Peti fallosza éppen úgy meredezett, mintha videót nézne, és a sziklán fészkelődve bámulta a csajt, aki hátranyúlva kikapcsolta a bikini felsőrészét, de nem dobta félre, ahogy szokás, hanem a cicije alatt hagyta.

Most jöhetne az a bizonyos naptejjel kenegetés! Minden milyen egyszerű volna!

Legfeljebb 8 méter volt közöttük.

Teltek a percek, a fiú vérét napsugarak forralták.

– Megzavartalak? – kérdezte hirtelen a lány, hátra se pillantva. – Napozni akartál, vagy csak egyedül csintalankodni? Nosza! Nem vagyok szégyenlős!

– Na-poz-ni... – Peti igyekezett érthetővé formázni a hangokat. Lehet, hogy a másik verziót kellett volna választani, és ártatlanul megkérdezni, hogy az a csintalankodás mit is jelent?

– Úgy is jó – válaszolt a csaj, aztán felkönyökölt és a vizet nézte.

A majdnem sima tükör időnként megrázta magát, és nevetésbe kunkorodtak a szellőkkel incselkedő, lágy redők.

Peti összegyűjtötte minden világos gondolatát, s úgy látta jónak, ha levetkőzik napozáshoz, hiszen csakis ez lehet az egyetlen indok arra, hogy minek jött ide a néptelen partszakaszra.

Napozni, hát persze!

Mint a lány, aki szintén ezt a reggeli időszakot találta legalkalmasabbnak.

Leteszi magáról a három ruhadarabot – gondolta merészen –, majd meztelenül leül a csajhoz lehető legközelebbi ponton. Erre vajon az mit lép majd?

Ekkor kezdődött a zavaros vízben evickélés, amikortól Peti kívülről látta önmagát, úgy-ahogy, és nemcsak elvesztette uralmát minden gondolata felett, de nehezére is esett minden mozdulat, mázsás súlyok próbálták visszatartani.

A lány egy darabig talán még a vízen pihentette a tekintetét – de az is lehet, hogy csak Peti kapcsolt jókora késéssel, és már régen őt nézte –, majd megpaskolta maga mellett a törölközőt.

Peti engedelmesen közelebb húzódott és szájtátva azt leste, hogy mikor bukkannak fel a cicik. Közben a gömbölyű formákhoz idomuló bikinibugyit is szemmel kellett tartania, és rögtön belepirult, amikor a lány egy laza mozdulattal, két ujjal igazított a vékony, pöttyös anyagon.

A fiú úgy érezte, hogy felhúzott térde ellenére, mereven kikandikáló falloszát többszázas tömeg kukkolja a néptelen partszakaszon, és röhögve mind azon drukkolnak, hogy mégse jöjjön össze élete legelső dugása. Pedig egy arasznyira áll a dugástól!

– Van nálam pénz... – tájékoztatta kiszáradt torokhangon a lányt.

Senki ne próbálja meg kinyomozni, hogy mit jelenthetett ez a mondat, hiszen Peti idevonatkozó gondolatát már régen felváltotta újabb 100, és ahogy ez az egy is megfejthetetlen, a lavinaként zúduló továbbiak is érthetetlenek!

– Majd vegyél rajta fagyit! – hangzott fel azonnal a kacagó válasz. – Nekem nincs semmim, amit megvehetnél. – A csaj hagyta, hogy az eluralkodó csend minden pillanatot leragasszon, majd az elviselhetetlen kínban, saját verejtékében fürdő fiúval könnyedén közölte: – Fagyi nincs, de ha szeretsz nyalni, hátha találunk megoldást.

– Hogy kell? – szaladt ki önkéntelenül Peti száján, mert érdekelte a dolog.

– Haha! Ha elkezded, utána már  minden jön magától... De ugye tisztában vagy vele, hogy már nem fagyiról van szó? – A lány a hátára fordult, felhúzta a térdét, kedvesen belemarkolt a fiú hajába, de nem a lába közé irányította, hanem a mellére vonta.

"Ne a pináját nyaljam?" – tanakodott Peti zsongó fejjel, s miközben halántékán, tarkóján és hátán kövér izzadságcseppek gyűltek folyóvá, felváltva kapta be és szopogatta a bimbókat. Mindenesetre egyik karjával a széttárt combok között támaszkodott meg, nehogy azok összecsukódjanak, és derékban meggörbült testével – mintha mindennapos rutinnal rendelkezne ezen a téren – a csaj felé fordult, hogy jól láthatóvá tegye a kemény falloszt.

– Ez megfelel, jó lesz... – mondta a lány, és fejével alig kellett közelednie, hogy lenyalhassa azt az első csillogó cseppet a farok hegyéről. – Helyezkedjünk el kényelmesen, aztán adjunk az érzésnek!

Peti még fel sem fogta, hogy a kedvéért egy idegen lány leveszi a bugyiját és a puncijához irányítja őt, miközben a farkánál fogva is magához húzza, de kívülről látva magukat, hihetetlennek tartotta, hogy ez most mégsem videó, és az egyik szereplő éppen ő.

– Ne törődj vele! – búgta a csaj, amikor teleszaladt a szája Peti spermájával. – Basszál meg gyorsan! – Segített az acélos falloszt helyre tenni, és már körözött is a testével, mintha ő volna fölül.

Peti belőtt robotként élte meg a délelőttöt, és a következő napokban kótyagosan bolyongva, reménytelenül kereste a lányt, legalább egy boldog köszönöm-öt elrebegni. És gyorsan megbeszélni, hogy mikor tudnának újra, megint... ha a lánynak is jó volt.

Ez évekkel ezelőtt történt...

(Folyt.köv.)

Folytatás: Pirospont 4.

Pirospont 2.

Előzmény: Pirospont 1.

Őszi erotikusok - erotikus novellák - 1. évad

PIROSPONT

2.

Petit annyira feldobta a saját ötlete, ez a blikkfangos pirospont-dolog, hogy még a lépcsőházban megtett 15 lépés közben is ezen járt az agya.

– Csajozós szövegnek sem utolsó, sőt elég újszerű – gondolta elégedetten. – Ha azt mondom egy csajnak, hogy már kapott két pirospontot, és szívesen adnék még egy újabbat a puncijáért...! Na? Melyikük tudna ennek ellenállni?

Persze nem árulná el, hogy mennyi az elérhető maximum, de ez a legelső alkalommal még úgysem érdekelne senkit. Elkábulnának az újdonság varázsától: Pirospontokat gyűjteni, szinte játszva!

A szürkére hangolt folyosón csintalan pirospontok lebegtek a 35 éves Peti szeme előtt, melyeket – reményei szerint – válogatott csúcscsajok igyekeznek majd mindenáron kiérdemelni.

A szomszédlány ajtaja annyira gyorsan nyílt ki, mintha a kezét odabent a kilincsen tartotta volna. Mosolya fényesebb volt, mint amire Peti emlékezett:

– Ez aztán a sebesség! – állt félre az útból a lány, miközben futó csókra nyújtotta az arcát.

Sejtelmesen vékony, kék selyemköntöse – mintha gondosan így tervezte volna – mély belátást engedett.

Peti hirtelen még a pirospontokról is megfeledkezett, diadalittasan elvonult a lány mellett, és elhomályosuló tekintete fogódzkodót keresett. Nem láthatta, hogy a széles mosolyt pillanatokon belül bizonytalan arckifejezés váltotta fel, majd a pirospontos, finom ajkak szigorú egyenessé préselődtek.

– Ugye, nem te telefonáltál?... – A lány menekülési útvonal reményében jobbra-balra kapkodta a fejét, és ingerülten válaszolt magának Peti helyett: – Nem hát! ...Basszus!... és nem is te jössz éppen felfelé a lifttel!

Peti ebből annyit fogott fel: nem őt várták. Nincs ennél kínosabb felismerés!

Na és?! Ő ért ide hamarabb, ezt mindenképpen be kell számítani! – vélekedett, és nem értette, hogy mi a gond. – A lány nem is tudja pontosan, hogy kit várt... Hogy lehetséges ez? Hoppá! Nem tudja, hogy kit, de átlátszó köntösben várja?

"Észnél légy, Peti!" – figyelmeztette magát. – "Nehogy már egy ismeretlen kigolyózzon!" – Mindenesetre kihasználta a helyzeti előnyét és belülről becsukta az ajtót.

– Mi a francot csinálsz?! – ripakodott rá a lány, azonban a negyedik szó erőtlenre sikeredett, vagy inkább óvatosságból halkította le.

Biztos, hogy itt állt meg a lift.

– Mit csináljak veled? – A lány úgy szorongatta saját kezét a szétnyílófélben lévő kék köntös előtt, hogy hol fehérré, hol meg pirossá változtak az ujjai.

– Dugjunk! – felelte Peti készségesen.

A lány a reménytelennek látszó helyzet ellenére majdnem felkacagott, ám ez csupán egy pillanatnyi megingás volt, és rögtön visszatért a metszőn szigorú tekintet:

– Ha elcseszed nekem a randit, ...nem is tudom, mit csinálok veled!

A lépcsőházban a liftajtó visszacsukódása rosszat jelentett: aki kiszállt, az már a lány lakása előtt áll.

Peti tudta, hogy ő került felülre, csak még arra nem jött rá, hogyan fordíthatná ezt az előnyt saját hasznára, például hogyan következhet ebből a helyzetből egy korlátok nélküli dugás.

– Elbújjak?  – kérdezte suttogva és gyorsan, mint aki átérzi a szituáció súlyát.

– Oda! – mutatott a lány egy ajtóra, és mintha ezzel a gyors és ideiglenes megoldással megkönnyebbüléshez jutott volna, meg sem várva, hogy Peti eltűnjön a kijelölt rejtekhelyen, egy pillantás a tükörbe, egy igazítás a köldökig érő és bimbókat épp'hogy megmutatni készülő dekoltázson, arcán műmosollyal engedte be a látogatót.

– Micsoda ravasz egy csaj! – sóhajtott Peti a száműzetés megkezdésekor. Nem csukta magára a polcokat, üres üvegeket, porszívót és egyebeket tartalmazó egyszemélyes helyiség ajtaját, csak éppen behajtotta, mert egyből érezte, hogy a szellőztetésre nem gondolt, bárki is tervezte a lakást. Közben megállapította, hogy itt minden pontosan a tükörképe az otthoninak, és a falon túl éppen az ő ugyanilyen szűkös sufnija található. 

Az is eszébe jutott – és vidáman vigyorgott magában –, hogy azokban a helyzetekben, amikor egy-egy csajnál úgy érezte, hogy más is tartózkodik otthon, talán az a személy éppen egy ilyen levegőtlen helyiségben kucorgott, amíg ő el nem végezte a dolgát a csajjal.

– Csak ne tartson sokáig! – reménykedett, és tenyérnyire tágította az ajtónyílást, hátha több levegőhöz jut, és még láthat is valamit.

Biztos volt benne, hogy a lány okkal vetkőzött ilyen szexisre, s nem akarja elkerülni a dugást, és egyáltalán nem sajnálta, hogy ő ezennel a második sorszámig csúszott vissza, mert ilyen előzmények után már dugás nélkül nem fogja megúszni.

Kidugta a fejét a sufniból.

A lány a fürdőszobába vezette a látogatót – Peti fejcsóválva vette tudomásul ezt a forgatókönyvet és sebességet, hiszen a jelek és az elhangzottak alapján – "Ugye, nem te telefonáltál?" – a lány nem is ismerte, akit várt, mégis átlátszó köntöst vett fel, alatta semmivel...

Peti jókorát tévedett: A kék köntös nem volt átlátszó, csupán extrém vékony, mintha nem is lenne.

– Mit csinálnak? – fülelt a fürdőszoba felé. Szinte látta a falon keresztül, hogy a lány ott akarja lebonyolítani a dugást, hogy minél előbb túlessen rajta. – Semmi vízcsobogás, csak a koma dörmög elégedetten!

Peti előmerészkedett levegőtlen börtönéből, majd rövid toporgás után a konyhát vette célba és megvizsgálta a hűtő tartalmát, hogy mit hörpinthetne az első ijedtségre. Egy doboz sör mellett döntött, máris türelmetlenül várva a sorát:

– Mi van már? Meddig dugnak még? Én jövök!

Elterpeszkedett a konyhai ülőkék egyikén, féloldalasra sikerült, kevély mosollyal húzogatta a farkát, miközben minden pillanatban azt várta, hogy nyílik az ajtó, és a lány egyből tudni fogja, hogy mi a dolga... A feszült várakozás sokszor megtréfálta, olyan hangokat is hallott, amik talán nem is léteztek, a lány pedig mégsem toppant be.

– Már nem is a fürdőszobában dugnak... – vélekedett Peti, amikor egy távoli zörejről azt képzelte, hogy egészen közelről hallja. – Elment a koma? – vigyorgott elégedetten egy másik beszűrődő hangon, majd minden átmenet nélkül csalódott képet vágott.

Kikukucskált a konyhából. Megállapította, hogy semmi változás, hacsak a halk beszélgetést nem sorolja előrelépésnek. – Ha így elment, majdcsak elmegy amúgy is! – gondolta ismét felvidulva, többször elismételgetve a rendkívül murisnak tartott szójátékot.

Ennyit még sosem várakozott  konyhában ücsörögve – farkat cukkolva – egy csajra, aki már majdnem megvan, csak a döntő lökés hiányzik.

(Folyt.köv.)

Folytatás: Pirospont 3.

Pirospont 1.

Őszi erotikusok - erotikus novellák - 1. évad

PIROSPONT

1.

Egy csontig hatolóan borongós őszi délutánon, amikor Peti szokatlanul rút és pesszimista hangulatban, de türelmetlenül várta a szomszédlány hazaérkezését, fülét izgatottan az ajtóra tapasztva...

A történet nem pont ezzel és nem pont ekkor kezdődik, ám – a novellák jólismert sajátosságainak megfelelően – az események erotikus folyásába mi ekkor tudunk bekapcsolódni. Zutty a közepébe! Vagy felfoghatjuk úgy is, hogy pont ez volt az a délután, amikor a pirospontok elkezdtek hullani...

Peti megpróbálta felvidítani magát, és fejében igyekezett valamiféle gyors rangsort felállítani a lányok között. Remek időtöltés és izgalmasnak ígérkező figyelemelterelés! Sajnálatos módon – egyelőre – "csaaak" néhány-tucat jelölt közül válogathatott, ám abban biztos volt, hogy a szomszédlány máris igen előkelő pozíciót fog elérni, illetve abban a pillanatban, amint sikerül eldönteni az értékelés legfőbb kritériumait, az egyelőre még kipróbálatlan szomszédlány számára muszáj máris megelőlegezni egy dobogós helyezést.

Aztán majd kapaszkodhat rendesen, hogy megfeleljen a vaktában belehelyezett bizalomnak. – Peti még szorosabban nyomta a fülét az ajtóhoz, hogy mielőbb alkalmat nyújthasson a karcsú, hosszú lábon érkező, mosolygós és omlósajkú szomszédlánynak a várva várt bizonyításra. – Ez eddig 4 pirospont!

Csupán azzal, hogy képzeletben felületesen végigjárta a csajt, máris kioszthatott négy pirospontot, a további lehetőségek pedig olyan izgalmat gerjesztettek, mintha már a bugyiját rángathatná lefelé.

Beindult a lift, fel-le, fel-le, néha búgott, közeledett és távolodott, máskor messzi ajtócsapódás hallatszott. Az egész ház egyszerre ér haza, egyfolytában a gombokat nyomkodják, csak éppen a hatodikra nem jön senki.

Peti már éppen azt fontolgatta, hogy nagylelkűen a közösen lakott emeletért is adományoz egy pirospontot – hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy ki lakik a közvetlen szomszédban –, ezzel éppen 5-re gyarapodna... amikor alattomos módon, csendesen állt meg a lift, már csak az ajtó csapódása maradt, ami azt jelentette, hogy aki kiszállt a 6. emeleten, az már a saját lakásánál jár.

Peti kiugrott a lépcsőházba, pár centi híján szerencsétlenül feldöntötte volna a szomszédlányt, aki felkacagott:

– De sietős valakinek!

– Peti vagyok, nem "valaki"! – bökte ki hirtelen, és irtóra büszke volt magára, amiért ilyen frappánsan megoldotta az ismerkedést. A lány ezután már nem tehet mást, mint megáll és bemutatkozik, és ettől kezdve teljes gőzzel indulhat a pirospontok közös gyűjtése...

– Tudom, de eddig Péternek olvastam! – nevetett a lány az ajtón díszelgő feliratra mutatva, és sietett tovább a lakása felé.

Peti a nyomában:

– Neked is kellene egy névtábla!

– Köszi, hogy mondod, magamtól sosem jutott volna eszembe! – A lány a kulcskarikát megrázva választotta ki a zárba illőt.

A helyzet sürgetővé vált.

– ...mert ha valaki téged keres, akkor itt álldogálhat tanácstalanul... – tett még egy utolsó előtti kísérletet Peti, bár csalódottan érezte, hogy ebből ma még egy rövidke beszélgetés sem jön össze, nemhogy a remélt bugyilehúzás.

– Talán kizárásos alapon megoldja, aki engem keres - mosolygott a szomszédlány –, mert mégsem gondolhatja komolyan, hogy titokban én vagyok Péter... sőt Peti...!

Ezzel Peti orra előtt becsukta az ajtót.

Nem látszott rajta meglepődés – talán csinos fiatal lányként hozzászokhatott a nyomulós pasikhoz –, amikor fél perc elteltével, kopogtatást hallva, Petit találta a küszöbön. Egyből sejtette, hogy mit szeretne – de nagyon – a hívatlan férfi, ezért meg sem várva, hogy milyen csomagolásban vagy milyen csajozós szöveg következik, megelőzte:

– Igen? Valamit itt felejtettél? – kérdezte gúnyosan, türelmetlen éllel.

Peti, ellentétben más pasikkal, nem bénult le, s ha már előre megfogalmazta, zavartalanul előadta a saját mondandóját:

– Pezsgőt, bort és sört tudok áthozni, megünnepelni a szomszédságot...

– ...és rendelhetnénk pizzát is – folytatta a lány.

"Honnan tudja, hogy mi következik?" – Peti egy pillanatra mégis zavarba esett, a szomszédlány kihasználta az alkalmat és folytatta:

– Sajnos most nem alkalmas! – Rövid idő alatt másodszor is becsapódott a lakás ajtaja.

Peti 35 éves korára megélt már egy-két dolgot, köztük néhány kudarcot is, ezért nem kellett volna tragédiaként felfogni egy maximum 20 éves lány visszautasítását. Mégis tetőtől talpig megrázta az eset, mert a szomszédlány – amellett, hogy esélyes 5 pontra, akár többre is – annyira közel van, gyakorlatilag a fal túloldalán, hogy ez a tény egy igen praktikus alkalmankénti kapcsolatot tesz – tenne – lehetővé. Az első fellángolás után, amikor hosszúra nyújtott ismerkedésként ki sem kell szállni az ágyból, át tudnának szaladni egymáshoz, amikor csak szükségét érzik, mégsem élnek együtt, és ez – ha hosszabb távlatokban gondolkodunk – egy másik nagy előnye a szomszédságnak.

De hogyan is képzelte Peti, hogy egy ismeretlen lány 5-6 mondat után elalél, és alig várja, hogy a szomszéd koma a két lakás közül a közelebbiben lehúzza a bugyiját? Talán mert előfordult már, hogy ennyi duma elégnek bizonyult, és az a pár lány a múltból csak mosolygott a csajozás folytatásán:

– A többit meg majd megbeszéljük utána! – Ez a szöveg sajnos már Petiben maradt.

És megesett, hogy "utána" sem merült fel a beszélgetés igénye. Annyira nem voltak jók azok a csajok, hogy "utána" Petit még valami egyéb érdekelte volna. 1/2 pirospont; ennyire értékelné őket az esetek után, mert akkoriban még nem osztogatta a pontokat, és eszébe sem jutott, hogy közöttük valamiféle rangsorban gondolkodjon.

– Aki sokat dumál, nem marad ideje a dugásra! – Ugyanezt a tételt tartotta érvényesnek a gondolkodásra (tervezésre, taktikázásra stb.) is. Elég egy kipróbált és bevált csajozós szöveg, a többi mehet a maga útján, csupán a bugyit kell elhárítani az útból.

A saját lakásában Peti máris félresöpörte a szomszédlány-projektet, és mielőtt visszazökkent volna a számára szokatlan őszi pesszimizmusba – legalábbis felületesen, hiszen sosem fűlött még rá a foga, hogy perceknél hosszabb ideig szomorkodjon, sajnálgassa magát és elrontsa a saját napját, amikor búsulás helyett annyi kellemes dolgot tehet –, felhívta a legelső csajt, akinek a képe hirtelen beugrott.

Az arcára csak elmosódottan emlékezett, ám a – pirospontos – puncijára annál inkább.

Hosszas kicsengés után egy kedveskedő, már-már gügyögésbe átcsapó hang:

– Ha tudnád, hogy éppen rólad meséltem a barátnőmnek!

– Ha tudnád – vette át a stílust Peti –, hogy miről jutottál eszembe!

– Gondolom, felállt a farkad! – kacagott a lány a telefonban.

– De nagyon! Szilárdan áll, mint a vasbeton! ...Hogy néz ki a barátnőd?

– Ja, te egyből partiban gondolkozol? – A lány valamivel halkabban, a készüléket letakarva, nem Petinek szánva mondta és kérdezte: – Hármasban kavarna... Mit szólsz?

– Ne is meséld el, hogy milyen a barátnőd, legyen meglepetés!

– Tudod mit, Peti bácsi? Nem is akartam elmesélni, és legyen az a te exkluzív meglepid, hogy kirázod magadnak! Csak magadnak, csak most!

– Mi a baj?

– Úgysem értenéd! Csupán annyi, hogy a múltkori pár eset tévedés volt, és inkább a minőségre hajtok, mint a mennyiségre. Na hali!

A kattanás felért egy pofonnal.

Peti kénytelen volt rögtön egy újabb csajt kihúzni a kalapból.

Ez a lány úgy lihegett, mint akit közben dugnak:

– Ne hari, de most éppen nem alkalmas... Majd csörrents meg később! – Katt.

– Akkor mért vetted fel?! – bosszankodott Peti a süket telefonba.

Abban a pillanatban ki is virult, felkiáltott:

– Huhú! Azt mondta, hogy nem alkalmas, most nem alkalmas... Most nem! – Dalra fakadt: –Mo-o-ost ne-e-e-e-em! 

Nem is az volt a fontos, hogy a csaj, akit dugás közben zavart meg, később ráérhet... hanem, hogy a szomszédlány pontosan ugyanígy hárította el a nyomulást.

– Hogy-hogy nem kapcsoltam azonnal?

Miért nem figyelt fel erre azonnal? – Peti maga sem értette, ám feleslegesnek tartotta ezzel pazarolni az időt, amikor felmarkolhat egy üveg pezsgőt, és máris megejtheti az elhalasztott látogatást.

Irány a szomszédlány! Az időpont most még alkalmasabbnak tűnt a bugyilehúzásra, mint az előbb, hiszen az ősz szürkeségéről sikerült áthangolódni kellemesebb érzésekre, ráadásul Petit égette a vágy, hogy bőkezűen pirospontokat osztogathasson.

(Folyt.köv.)

Folytatás: Pirospont 2.