Mit rejt a kiskert?

TAVASZI EROTIKUSOK - 1. évad - erotikus novellák 18+

Erotikus buborékok

/EROTIC BUBBLES/

- 13 erotikus történet -

Mit rejt a kiskert?

Elszállt a tavasz, már ami jutott belőle. Egyik nap még lefagyott az a néhány koránkelő rügy, másnapra aztán meglódult a hőmérő.

Evelint a legkevésbé sem izgatta a tétova természet, és tavasz nélkül is jöhet a nyár ezerrel, ha az ég felé fordított arcán érzi a napsugarak simogatását. Kiült a hátsókert és a kocsibeálló közötti foltokban hiányos, tavalyi zöldjét festegető gyepre, még a telefonról és a zenéről is megfeledkezett.

– Csupa burgying és bozót az egész! – hallotta a szomszéd felől a megszokott zsörtölődést, a bácsi hangját.

A barátságos, friss-nyugdíjas pár rendszeresen megtárgyalja a kert állapotát, s végül a sok morgásból mindig oda lyukadnak ki, hogy ki kellene vágni mindent. Persze nem vágnak ki semmit, mert akkor holnap miről folyna a diskurzus.

Ez a kora-délután azonban meglepetést tartogatott Evelin számára. A nénitől elvárt "sárgarépa kéne meg káposzta, nem őserdő" helyett egy ismeretlen nő szólalt meg, akinek alig lehetett a szavait érteni:

– Maga jobban szereti, amikor csupasz?

– Legyen egy kicsi árnyék, ami mutatja az utat, s ami alá be lehet húzódni, de semmi több! – felelte a szomszéd bácsi.

– Ezt mindenre vonatkoztatja? Úgy értve: A fazonra-igazítottat szereti?

Upsz! – Evelint meglepte a bácsit provokáló idegen női hang, és elkezdett a bácsinak szurkolni, hogy ügyesen vágja ki magát.

– Azt hát! Emlékszem, hogy régen úgy kellett az ujjammal kitapogatni a lényeget.

– A lényeget, azaz a virágokat?

– Milyen virágokat? Á, dehogy, hanem, hanem az ürgelyukat!

– Szóval, ami bokros az már nem is jó. – Az eddigi incselkedő stílus mintha sértődöttre váltott volna.

Evelin már komolyan aggódott, hogy a szomszéd bácsi lecsúszik a felkínált punciról. De miért nem veszi észre, hogy a szőröset kell dicsérni, mert a csajnak biztosan olyan van?

– Nem azt mondom, hogy rossz, sőt...! Érdekes, mondhatni: különlegesség a mai korban. Az ember ha selymes füvet talál, kísértést érez, hogy megsimogassa és belefeküdjön.

Jól kivágta magát az öreg – mosolygott Evelin –, lesz punci! – Kibújt a felforrósodott felsőjéből, és kihasználta, hogy nem volt mit fülelni, levetette a rózsaszín rövidnadrágot is. – De mit csinálnak ezek? Gyanús a csend! Az öreg máris a selymes fűben tapogatja az ürgelyukat? – Hátradöntötte a műanyag napozóágy háttámláját, a lábtartóját megemelte, így kényelmesen ráheveredett, csak előbb még az apró kerekeken a egészet a kerítés felé húzta.

– Akkora ereje van a napnak! – szólalt meg a nő, bizonyára előzetes magyarázatot keresett arra, hogy miért fog levetkőzni.

– De mért nem mutatja meg egyenesen a punciját, ha úgyis azt akarja előbb-utóbb? – húzta el a száját Evelin. – Miért nem kérdezi meg, hogy "ehhez mit szól?" és következhet a bugyilehúzás? Miért nem tegeződnek, ha dugni akarnak? – A bácsi 60-valahány éves, nemrég ünnepelte a nyugdíjazását, a nőt meg, a hangja alapján 40 évesnek saccolta. – Biztos, hogy nem ma dugnak először, mit kell hát ennyit kerülgetni az ürgelyukat? – A beállt csendből arra következtetett, hogy ledobálták a ruháikat, esetleg csókolóznak, vagy inkább meztelenül csókolóznak, bár nem biztos, hogy az öregek is szoktak csókolózni. – Milyen pózban fognak dugni? – Szeretett volna átkukucskálni a kerítésen.

Ekkor egy távoli csengőszót hallott, alig szűrődött ki a házból a csukott ajtókon-ablakokon keresztül. – Pont most jut eszébe valakinek? – Sietett kaput nyitni, hogy mielőbb visszatérhessen a napozóágyra. Előbb csak a fejét dugta ki, aztán úgy gondolta, hogy az érkezőnek nyugodtan megmutathatja a bugyiját és a melltartóját. – Úgyis azért ácsingózik titokban!

– Pszt! Gyere gyorsan! – Beengedte Gergőt, aki egy régi haver-féle, s aki rendszertelen időközönként úgy érezte, hogy Evelin ki akarja önteni neki a lelkét (előfordult, hogy ráhibázott), vagy tőle, mint bizalmas baráttól szándékozik megtudni valamit a fiúzásról.

Gergő minden találkozásra felkészül olyan tanulságos történettel, ami persze másokkal, ismerősök ismerőseivel esett meg, és amikből Evelin sokat tanulhat. Közben folyton reménykedik, hogy gyakorlati tanáccsal is szolgálhat a lánynak.

– Itthon vannak a szüleid? – bökött Gergő a ház felé, amikor Evelin vezetésével kikerülték.

– Pszt! Nincs senki...

– Akkor miért "pszt"?

– Hallgass már el, majd megtudod!

Gergő már fizikailag is érezte, hogy most törik meg a jég, és a lány most fogja rászánni magát a dugásra. Megjelentek az előnedvek első bátortalan cseppjei a farka hegyén.

Evelin visszaheveredett a napozóágyra, a térdénél helyet mutatott Gergőnek, aki ettől kezdve a fiú nem tudta levenni a szemét a lány bugyiján kidomborodó két hosszú dűnéről, és közöttük a résről...

Nem történt semmi, és Gergő nem tudta, hogy neki kell-e megtenni a következő lépést, vagy ráhagyni a lányra.

A szomszédban csend volt. Talán dugnak a fűben, vagy bementek a házba, és ott dugnak – gondolta Evelin. Megpróbálta kézjelekkel elmagyarázni Gergőnek, ehhez többnyire a bugyijára és a szomszéd kerítése felé mutogatott.

– Megbaszott a szomszéd? – súgta a fiú elképedve.

– Csak lehúzta a bugyidat? – értelmezte csodálkozva a jeleket. –... Értem, most akarod vele megbaszatni magad, és a tanácsomra lenne szükséged... Nem? Én basszalak meg a szomszédban? Mehetünk! – A kommunikációt megbonyolította, hogy Gergő suttogása gyakran hangtalanná változott, a szájáról kellett leolvasni, máskor meg csak tátogott, mint egy énekkaros, és még a leolvasással is kár volt kísérletezni.

– Pfí! – Evelin türelmetlenül rázta a fejét és ingerülten csapott a kezeivel. Magához húzta Gergő fejét, elkerülte a csókolózást, és a fülébe suttogta: – A szomszéd bácsinál van egy csaj, minden szót hallottam. A csaj benne lenne a dugásban, de akkor csengettél és lemaradtam a folytatásról. Lehet, hogy most dugnak már!

– Jó nekik... De honnét veszed, hogy basznak? – A fiú sugdolózás közben megtámaszkodott a lány hónaljánál, karja hozzáért a kitöltött melltartóhoz. – Ez bugyi rajtad, vagy bikini?

– Nem mindegy? Ugyanakkora, ugyanannyit takar. Bugyi... Amúgy arról beszélgettek, hogy melyik a jobb, a csupi, a fazonos vagy a bozontos. – Evelin a lába közé mutatott. – Szerinted...!

– Még csak csupasz pinát láttam élőben, szerintem az a legjobb.

– Nem nyert! – kacagott hangtalanul a lány. – Most úgy jártál, mint a bácsi; nem találta el, hogy a nőé szőrös, ezért majdnem elveszítette a puncit.

– Szőrös pina? Nem semmi! A tiéd meg milyen?

– Találgass!

– Picit szőrös.

– Azt úgy nevezik, hogy fazonra igazított, vagy bolyhos. Melyik? – Evelin szeme olyan közelről csillogott, mintha ölelkeznének.

– Bolyhos – vágta rá Gergő diadalmasan, és már nyúlt volna a nyereményt tartalmazó bugyiért.

– Megint nem nyertél!

– Szívatsz! Pont mindenre azt mondod, hogy nem találtam el. – Gergő megint a bugyi felé közelített, s mivel a lány nem tartotta vissza, tapogatni kezdte az elejét. – Nem érzek semmit.

– Pedig ott van, reggel még láttam! Nyúlj be, de ne kukucskálj!

A fiú ujjai akkora szigetet találtak, akár egy húszforintos.

– Nyertem! Egyszerre bolyhos és fazonos!

– Mit nyertél?

– Amit szokás! A szomszéd mit nyert, amikor el sem találta? Pinát!

– A bácsi úgy nevezte, hogy ürgelyuk... Pszt! Hallottad?

– Semmit... Ürgelyukat nyertem?

– Nem baj? – Evelin a földre mutatott, bár semmi sem látszott ott. – Ott az ürgelyukad, megdughatod! – kacagott némán. – Megint! Hallottad?

– Nyögés volt?

– Aaaz! Dugnak! Meg kellene lesni! Fel tudsz emelni a kerítés tetejéig? Vegyél gyorsan a nyakadba! – Odaegyensúlyoztak a kerítéshez. – Pszt! – 1 perc múlva: – Tegyél le!

Evelin a napozóágynál távolabb vezette a fiút, hogy tudjanak beszélni egymással.

– Mi van? – kérdezte Gergő.

– Semmi különös, fekszenek a fűben.

– Azt kellett ilyen sokáig nézni? Meztelenek?

– Azok. – A lány himbálta a mutatóujját a bugyija előtt, majd kört formált az ujjaiból, így jelezte, hogy mindent látott. – Tutira túl vannak a dugáson.

– A néni...?

– Miféle néni? Nincs 40 sem a csajszi... és... átverte a bácsit, mert egyetlen pihe sincs a punciján. De mire volt ez jó neki? Így keltette fel a bácsi érdeklődését?

– Aha, felcukkolta... Most emelj fel te engem! – kérte Gergő. – Én is látni akarom a pinát!

– Nem illik kukkolni! Különben sem bírlak el.

– Neked még illett, azóta megváltozott? Pinát akarok látni! ...Azt a műanyaghordót oda lehet vinni?

– Tele van esővízzel és nincs is teteje. Mire állunk?

– Most csak én! Kiöntjük, megfordítjuk és én állok rá!

– Na jó, legyen!

A hordó üresen már könnyű lett, a kerítésnél Gergő felpattant rá, és miközben Evelin sürgetően-kíváncsian rángatta a térdigérő vászonnadrágját, felkönyökölt a kerítésre, és legalább 2 percig bámult át a szomszédba.

– Na, mi a helyzet? – olvasta le a lány szájáról, aki alig tudta visszafogni a nevetést, amikor észrevette Gergő meredező farkát. – Ennyire jó volt?

– Basznak... – súgta a fiú.

– Segíts fel! – mutatta Evelin, és azt sem bánta, hogy a fiú segítés címén a mellét és a fenekét is megmarkolta, amikor meg már a hordó tetején állt, Gergő egy hirtelen mozdulattal lehúzta a bugyiját. Ő zavartalanul, hosszan nézett át a szomszéd kertbe. – Engedj le! – Visszahúzta a bugyiját, közben suttogott: – Valóban dugnak, és hátulról, nem gondoltam volna a bácsiról.

Gergő rögtön felkapaszkodott a hordóra, egyből megállapította, hogy továbbra is csak fekszenek egymás mellett... Evelin visszaadta az átverést, és most lent kárörvendezik... és Gergőnek hirtelen meg kellett kapaszkodnia, mert a lány erőből lerángatta a nadrágját az alsóval együtt, s ha ez nem lenne elég meglepetés, még a farkán is húzott hármat-négyet.

Némán cipelték vissza a hordót, aztán úgy álltak egymással szemben, akár az ellenségek. A lány nevetett fel hamarabb:

– Teljesült a kívánságod, láttál két puncit.

– A tiédet csak alig.

– Azt hittem, amazt nem tudtad megfigyelni a távolság miatt, az enyém ott volt az orrod előtt.

– Muti megint!

– Vége a műsornak – kacagott a lány.

– De megnyertem!

– Az igaz, közben meg a másik puncitól álltál fel! Menj át, és jelentkezz a csajszinál, hogy megnyerted a punciját, ne mozduljon!

– Oké, megyünk együtt, és mondhatod a bácsinak, hogy örömmel kivered neki.

– Pfuj, hibbant vagy! Inkább a te farkadat választanám. Kitaláljam, hogy szőrös-e?

– Így már könnyű, ha megnézted magadnak! Megnyerted, én meg a bolyhost!

– Kirázzam neked? Csak barátilag ám, attól még nem járunk, vagy ilyesmi! Kezdjük?

– De nekem pinát ígértél! – reklamált Gergő.

– Majd mindennek eljön az ideje, sorra kerül a puncim is. Fogadunk, hogy egy perc alatt kirázom neked? Elkezdjük végre?

Elszállt a tavasz, már ami jutott belőle. Egyik nap még lefagyott az a néhány koránkelő rügy, másnapra aztán meglódult a hőmérő. Aztán megint fordult egyet, és a nyár közepét idéző időjárás télvégibe váltott. Érthetetlen, mint a 18 éves csajok szeszélye.