Zenerotika 2. Prelúdium

Előzmény: Zenerotika 1. Intro

Zenerotikusok - erotikus novellák

ZENEROTIKA

2.

Prelúdium

Ákos gyanakodva nézett Dórára, mintha nehezen hinné, hogy éppen a barna szépségnek szólt az ajánlat, a telefonban akaratlanul elcsípett mondatfoszlány: "...és számíthatsz a segítségemre, 10 percen belül megkúratlak...!" Lapos tekintetekkel méregette a lányt, mint aki arra számít, hogy az ő feladata lesz 10 percen belül megkúrni.

– Ha tudtam volna, hogy együtt vagytok – mondta Karolának –, akkor nem sürgetlek annyira. Otthon majd találkoznánk... – Látszott az arcán az erőlködés: Meg kellene tudni, mit terveznek a lányok, anélkül, hogy kíváncsiskodna. – Van otthon félédes bor, rozé... sör...Megfelel, vagy vegyek gyorsan valamit? – fordult Dórához. – És ne húzzuk főzéssel az időt, rendelünk pizzát!

Ez a mondat éppen úgy hangzott, mintha tisztában volna vele, hogy a lány nem éhes, nem szomjas, csak dugni akar.

Karola sietett lehűteni a lelkesedést:

– Eltaláltad. Dóri nálunk vacsorázik. Remélem, Barnit már meghívtad!

– Még nem volt alkalmunk erről beszélni. – Barnabás érezte, hogy Ákost valamiért ki kell mentenie, még akkor is, ha a dupla meghívás Karolán kívül mindenkinek újdonság volt. – Köszönöm szépen a barátságot, és nekem is megfelel a pizza.

Dóra nem tudott megszólalni, égett az arca, és ahogy a többiek elindultak, ő automatikusan ment velük.

Elöl a 2 kórustag lépkedett, mindketten ugyanarra gondoltak, amiről pár perce még csak viccelődtek.

Mögöttük a zenekar legidősebb és legfiatalabb tagja, mindketten ugyanarra a pontra fókuszáltak: Dóra billegő fenekére.

Külső szemlélő vesztes sereg szomorú túlélőinek tarthatta őket, akiknek semmi okuk sem lenne a kesergésre, hiszen a lányok után mindenki megfordulna, az idősebb urat és a fiatal srácot pedig felfoghatatlan szerencse érte.

*

Ákos lakása – mióta Karola ideköltözött – porszagú bútorraktárból illatos, barátságos otthonná változott. Mivel a vendégek korábban nem jártak itt, csak a jelenlegi állapotot csodálhatták meg. A kopott lépcsőház kontrasztja után viszont határozottan megérződött a többoktávnyi különbség, ennyit jelent a női kéz megjelenése: rendet, tisztaságot, egyéniséget, puhaságot és kedvességet.

És erotikát! Dóra, ahogy érdeklődéssel körbetekintett, szinte minden egyes négyzetmétert dugásra alkalmasnak ítélt, és biztos is volt benne, hogy szőke barátnője – aki most is kihívóan játszik a hajával – ki is próbálta minden négyzetméteren. Persze Ákosból is kinézte, hogy gyakran jár-kel a lakásban felajzott farokkal.

– Hol az a beígért bor? – kérdezte zavarában.

Karola és Ákos egyszerre ugrottak fel, összeütköztek és kisiettek. A férfi még az ajtóból sóvárogva visszapillantott, mintha inkább neki kellene a lánnyal maradnia, majd a konyha felől hallatszott elfojtott beszélgetésük.

Dóra és Barni egymás mellett ültek a nappali rusztikus kanapéján. Dóri kettejük közé húzta az egyik absztrakt-mintás párnát:

– Te is úgy látod, hogy ezek össze akarnak minket hozni? – kérdezte ártatlan tekintettel.

– Ebben ravaszkodnak?

– Nem vetted észre?

– Deee!

– Felejtsd el, biztosan csak képzelődtem! – Dóra bosszúsan félrehúzta a száját.

– Neeem, nekem is feltűnt. De miért csinálják?

– Csupa jó szándékból. Ha nekik jó, legyen másnak is az.

– Rendesek. – Barnabás tekintete a lány karcsú lábaira siklott, és elképzelte őket nyakig felhúzva. – Nincs senkim – vallotta be.

– Nekem sincs, de egyáltalán nem érzem a hiányát – felelte Dóra, de ahogy mondta, éppen az ellenkezőjét lehetett kiérezni. – Nem is akarom elkapkodni.

(Folyt.köv.)

Folytatás: Zenerotika 3. Fúga