Ünnepi nyitvatartás 3.

Előzmények:

Ünnepi nyitvatartás 1.

Ünnepi nyitvatartás 2.

 

SZŐKESÉGEK

Amikor a szőke lányok beindulnak,

avagy szándékos és akaratlan eseteik

2. novelláskötet

Ünnepi nyitvatartás
3.

– Megvagy már 18? – érdeklődött a szőke szépség, miközben fizetés nélkül buggyos táskájába tömte a 2 zsemlét, a 8-10 dkg főtt-füstölt tarját és az 1 doboz óvszert.

Ákos bólintott.

A nő egész arca mosolygott:

– Akkor adjál még egy doboz kotont! – Nem várt a bizonytalankodó fiúra, hanem kiszolgálta magát, majd elvett a pénztárgép mellől egy tollat és egy papírt. – Szükség lesz még néhány apróságra... – Írni kezdett. – Majd hozd magaddal, amikor végzel! És itt a cím. – A lap aljára már csak rövidítve fért oda az utca, házszám, emelet, ajtó.

– Jó lesz – kapta össze magát a fiú, és izzadt kezével maga felé fordította a listát.

Mosóportól, öblítőtől és drága fogkrémtől kezdve minden árucsoport képviseltette magát, amire egy háztartásban szükség lehet.

A felsorolás legvégéről a szőkeség nem felejtette le a férfi tusfürdőt sem.

– Akkor várlak! – köszönt el kedvesen.

Az üzletre akkora csend borult. mintha ki sem nyitott volna ezen az ünnepen.

Ákos nem tudta, mitévő legyen, de fogott egy – majd még egy – kosarat, és gépiesen elkezdte összeszedegetni a listán szereplő dolgokat. A nő annyira figyelmesnek bizonyult, hogy leltárszerűen, polcról polcra, sorban lehetett haladni, a fiú képtelen lett volna fejből ilyen precíz listát összeállítani.

A vevők elfogytak, különös módon a szőkeség volt a legutolsó, és közben már ő is régen hazaérhetett.

A megtelt műanyag kosarakat a pénztárfülkéhez készítette, és elhatározta, hogy bezárja a boltot, hiszen úgyis eladott már mindent, ami fontos volt, és úgyis várják... Az ajtóra pillantva megállapította, hogy a forgatható tábla kifelé már a ZÁRVA felét mutatja, biztos véletlenül átbillent. – Nagyon helyesen tette!

Ekkor csörrent meg a telefonja, a főnök felesége érdeklődött, hogy minden rendben van-e, és kell-e segítség.

– Éppen zárni készülök – felelte Ákos zavartan –, rendben.

– Maradt ki valami? Leszaladnék egy zacskóstejért.

– Elvitték mind – válaszolta a fiú, és a legutolsó zacskót gyorsan az összeállított csomaghoz rakta, bár a szőke nő ilyet nem kért.

– Segítsek bezárni?

– Köszönöm, de bírok vele.

– Jól van, pihend ki magad!

Ákos felsóhajtott, felkapta a teli kosarakat, még egyszer rápillantott a bevásárlólista alján szorongó címre, és elsietett.

Utca, házszám... Melyik lépcsőház?

Ekkor jött rá, hogy a szőkeség bevásárlólistáját a pénztárnál felejtette.

Mindegy! Be a legközelebbi lépcsőház nyitott ajtaján!

Emelet, ajtó...

Szerencséje volt.

– Aranyos vagy, hogy mindent elcipeltél! – A nő egyetlen pillantással felmérte a szállítmány hiánytalanságát. – A tej...?

– Csak úgy.

– Ez kedves, de én szeretem kifejni... Jujj! Zavarba hoztalak? Gyere be gyorsan, ne tartogasd!... Megint rosszat mondtam? – Két puszit nyomott a fiú arcára: – A fuvarért... Tedd csak le oda! – mutatott a konyha hidegburkolatára.

Nem csukta be az ajtót, ezt Ákos úgy értelmezte, hogy teljesítette a feladatát, akár el is húzhat innen. – És a dugás? – háborgott magában.

– És a gumi? – kérdezte hangosan.

– Azt elhoztam én – felelte a nő tágranyílt szemmel. – Nem emlékszel?

Ákos tekintete a bő ruhában szabadon ringó mellekre tapadt, és kizárólag dadogni tudott:

– D-de, cs-csak...

– Mit szeretnél? – Felesleges kérdésnek tűnt, hiszen a szőkeség pontosan tudta a választ. Előbb az egyik, majd a másik vállát is kiszabadítva, derékig lehúzta a ruháját, majd ugyanazt a mozdulatsort folytatva, egy-két másodperc múlva vissza is bújt bele. – Tetszett? Szépeket fogsz álmodni?

– Megfoghatom?

– Csak gyorsan – pillantott a nő az órájára –, mert nem nagyon érek rá! – Fürgén kicsúszott az egyik, majd a másik pántból, és ezúttal a bokájáig ejtette le a ruhát.

Akár egy szoboravató, csakhogy a műalkotáson már nem szokott bugyi maradni, és a közönség nem esik egyből mohón a szobor melleinek. A legfőbb különbséget pedig Ákos tanúsíthatná: egyszerre volt feszes és omlós, mint a dagasztott kenyér.

Az előszoba falához nyomta a nőt, Lenyúlt a lába közé, és a selymes tapintású anyaggal együtt durván megcsípte a punciját. Mivel semmiféle ellenvetést vagy tiltakozást sem tapasztalt, megpróbálta egykézzel lefejteni a bugyit.

– Kúrni szeretnél? – súgta a nő.

Ugyanakkor a lakás belseje felől zajok hallatszottak.

Megjelent egy széltében-hosszában is Ákos többszörösének számító férfi.

– Mit csinálsz már? – kérdezte ugyanolyan feleslegesen, ahogy általában a nők szoktak evidens dolgokról érdeklődni. Láthatta.

– Megjött a cucc a kisboltból, tudod, amit rendeltem, meghozta a boltos.

– Jaaa. – A termetes pasas belépett egy ajtón, csobogás és vécélehúzás következett, majd visszafelé cammogott. – Kifizetted?

– Mindjárt lerendezzük – válaszolta végtelen nyugalommal a nő, miközben a fiú lebénulva azt számolgatta, hogy az első kapott pofon után lenne-e még ereje segítségért kiabálni. – Mindjárt megyek, Kismacim! – Gyakorlott mozdulattal elővette Ákos meredező farkát. – Ide elbújunk! – húzta végig az előszobán.

A nagydarab pasas még láthatta volna, ha nem morgolódik csendesen, és nem lusta oldalra fordítani a fejét. Vagy, ha érdekelte volna, hogy mit csinál a csaj a fiúval.

– Megmutatod, mit hoztál nekem? – kuncogott a szőke nő egy ajtóhoz érve, majd hirtelen elkomorult, mert az apró szobában már tartózkodott valaki, egy végtelenül sovány, görbe bácsi ült az ágy szélén, éppen öltözött vagy vetkőzött, egyik lábán semmit sem viselt, a másikon még nadrágot és cipőt is. – Menjél már ki! – szólt rá a nő, és bentebb húzta Ákost.

– No, add már!

Miután az öreg szó nélkül kisomfordált, a szőkeség hanyatt lökte a fiút az ágyon. – Szép adag lesz! – nyomogatta szakértően a szőrös zacskót, majd bekapta a falloszt. – Sietni kell – magyarázta kis szünetet tartva –, mert jön egy állandó ügyfél, aki nem szereti, ha észreveszi, hogy más megelőzte.

Ákosnak egy pillanatra megint eszébe jutott a boltban felejtett, árulkodó lista. A kifizetetlen számla! Dühösen legurítva magáról a nőt, rámászott, és – mintha csak egyetlen perc állna a rendelkezésére –, kapkodva és elkeseredett favágó módjára, fél percen keresztül intenzíven dugta, majd a hasára élvezett.

Egy perc alatt mindennel végzett, éppen ameddig a nő vásárlásai szoktak tartani.

– Nem húztál gumit? – fintorgott a szőke szépség. – Mindegy most már, legalább maradt tartalékba. Nem igaz?

Lehet, hogy érezte még, hogy továbbra is ő tartozik, ezért hamar körbenyalta Ákos farkát, majd meztelenül sietett ki. Valahol a közelben csobogva lemosta a nyomokat, közben hallatszott, hogy vígan beszélget az öreggel, vagy a nagydarabbal. Vagy mindkettővel.