Ujjgyakorlatok 2.

 Előzmény: Ujjgyakorlatok 1.

Zenerotikusok

- erotikus novellák -

UJJGYAKORLATOK

2.

A második moziélmény kísértetiesen úgy indult, mint az előző, csak Balázs, amint beindultak a ricsajos előzetesek, meglehetősen kényelmetlen testtartásban, a balkezét készítette Ágota felől, a jobb karfára. A lány hideg ujjai rá is záródtak a legelső váratlan hangeffektusnál.

A fiú elégedetten fordult oldalra, meg sem várva a teljes sötétséget, a forró ajkakra hajolt, mintha ezzel is a zajoktól óvná, és addig maradt ott, amíg megkapta a jutalmát, két apró puszit. A szájára! Ujjongott magában, és félredobva minden óvatosságot, jobbkarja becsúszott Ágota teste előtt, és meg sem állt a lány távolabbi combján. Nem akart egyből a lába közé nyomulni.

A lány mintha egy pillanatig csodálkozott volna a váratlan akción, de nem tett semmit ellene. Puha, prémes kabátját a széken kiterítve tartotta, szárnyait gondosan a lábára húzta, hogy film közben ne gyűrődjenek meg. Balázs ide, a rövid ruha szegélyéhez, a kabát alá csúsztatta be a tenyerét, és mivel éppen elkezdődött a film, meg sem állva, továbbhaladt a comb külsőfelén. mintha vetkőztetné. A sosem tapasztalt érzés nyomán izzadság lepte el. Az a tenyere is forró lucsokban úszott, amelyik megállíthatatlanul haladt felfelé.

Enyhe február volt, mégsem hitte volna, hogy a lány a prémes kabát és a könnyű, rövid ruha alatt nem visel semmit, s bár nem ismerte a csajok öltözködési szokásait, ezen a tájon már illene a bugyival találkozni. Behajolva, szaporán szuszogva egészen a csontos csípőig hatolt. Itt találta meg a bugyi pántját, és ez csak fokozta az izgalmát.

– Lehúzom! – Ez volt az első gondolata, és a legelső mozis kalanddal ellentétben, most nem érdekelte, hogy hány szemet meresztgetnek feléjük a környező székekről.

Fogta a meztelen csípőt, sosem jutott még el ilyen messzire egy lány testén.

– Levetkőztettem! – gondolta diadalmasan, és a srácok elbeszélései nyomán arra a következtetésre jutott, hogy ettől kezdve mindent szabad.

Megzavarodott a korlátlan lehetőségektől, és nem moccant. Derekát és hasát nyomta az ülőkéket elválasztó karfa.

Ágota a vászonra meredt, csak akkor húzta arrébb a fejét, amikor Balázs meg akarta csókolni. Mintha most kapcsolna, hogy a ruhája alatt jár, határozottan megfogta a megviselt kezet, és áthelyezte a lába közé, majd combjait egymáson keresztezve, beszorította oda. Ebben a kifacsarodott helyzetben ülték végig a szokásosnál is hosszabb filmet, a lány láthatóan elmélyülten, a fiú tehetetlenül.

Balázs még éjszaka is az ujján érezte a bugyi selymes anyagát, és álmatlanul vergődött annak tudatában, hogy 100 percen át egyetlen vékony textil választotta el Ágota puncijától.

Napokon keresztül kereste az alkalmat, hogy újra moziba invitálhassa a lányt, de nem sikerült összefutni vele. Pedig biztosra vette, hogy a harmadik alkalommal még sokkal tovább is elmehet, és nem akart arra gondolni, hogy esetleg a múltkor elszalasztott egy lehetőséget.

– Azt hiszi, hogy nem mertem volna megfogni a punciját?

Jött-ment a függőfolyosón, hallgatva a bukóablakon kiszűrődő zongorahangokat.

Nyolcadszor, kilencedszer sétált már végig, mindig megállt, amikor úgy vélte, hogy senki sem láthatja, de folyamatosan magán érezte a ház minden lakójának gúnyos tekintetét.

Tízedik.

Annyira hirtelen történt, hogy ideje sem volt tettének következményeit alaposan mérlegelni. Megnyomta Ágotáék lakásának csengőjét.

A zongorajáték egyből abbamaradt, és Balázs hunyorogva várta a lány felbőszült apjától az első pofont, amiért zavarni merészeli a gyakorlást, meg különben is hogy jön ő ahhoz, hogy a leendő művésznő bugyiját szeretné lehúzni.

Ágota nyitott ajtót, és megborzongott a kinti hűvös levegőtől. Egyből a köntös zsebébe csúsztatta a kezeit, amitől a ruhadarab enyhén megnyílt, és a résen át megmutatta, hogy alig rejteget valamit.

– Gyere be gyorsan! – kérte a lány, és már fázósan csukta is be az ajtót. – Mit nézelődsz? Ja, nem jártál még nálunk?... Nincs itthon senki – ismerte fel az izgalom egyik okát. – Gyere, úgyis kell valaki, aki meghallgat!

Ágota visszaült az állítható magasságú ülőkére, és határozottan mutatott maga mellé:

– Hozz egy széket, és ne szólj bele, csak hallgass! – Egy pillantást vetve a kottába, folytatta a játékot, s ahogy Balázs elképzelte, csak egy kézzel gyakorolt.

A fiú a konyhába talált egy megfelelő széket, és szorosan a lány mellé téve, először a vágtázó ujjakat leste, majd a köntös résein át, amit láthatott.

Ágota a használaton kívüli kezét automatikusan a combjai közé dugta, és egy röpke mosollyal nyugtázta, amikor ugyanoda került Balázs keze is.

– Van rajta bugyi! – állapította meg a melegebb ujjak tulajdonosa, és egy kis ideig látszólag a hideg ujjakat melengette. – Cicitartója nincs! – Oldalról éppen belátott.

Úgy vélte, hogy ugyanott lehetne folytatni, ahová a moziban már szerencsésen eljutott, ezért merészen továbbnyitotta a köntöst, és a lány csípőjétől indult felfelé. Kicsavart derékkal, de lelkesen jutott el az olvadó benyomást keltő mellekig. Aztán hosszú percekig csak ámulva fogta a ciciket, nem merte zavart okozni, nehogy el legyen tiltva ettől a kellemes foglalatosságtól. A köntös teljesen szétnyílt, és lecsúszni készült Ágota válláról.

Balász észrevette, hogy övé mellől eltűnt a lány pihenő kézfeje, s ezt először úgy értékelte, hogy alul-felül szabad az út, óvatosan megkezdheti a bugyi tartalmának felderítését, majd meghökkent, amikor a hosszú, fehér ujjak tétován játszadoztak a nadrágja elején, mint afféle pót-billentyűzeten.

Utólag nem tudta volna megmondani, hogy a zongoragyakorlás megszakadt-e, vagy tovább peregtek a hangok az udvar felé, de az egyetlen dolgos kézen kívül a másik három igyekezett mindent megtenni a kölcsönös élvezet érdekében. Mikor a derekát már izomláz fenyegette, a lány mögé állva masszírozta a ciciket, és bátran elővette a farkát, amit egyből megtalált a hátranyúló, hideg kéz

Délután folyamán több papírzsepit elhasználtak, és Balázs fejében lassan összeállt azok névsora, akiknek elárulja majd az ujjgyakorlat titkos részleteit.

Következő zenerotikus (nem folytatás): Ujjgyakorlatok - Földiboszi zongorán kísér