Örök hála 2.

Előzmény:

Örök hála 1.

MISZTIROTIKA

Erotikus és/vagy misztikus - Misztikus és/vagy erotikus

Örök hála

2.

– Maradj csendben, mert megbaszlak! – mordult Hugo Patriciára, és a szájára szorította lapátszerű tenyerét. – Persze, így is, úgy is megbaszlak – rötyögött erőltetetten –, de jobban jársz, ha nem ellenkezel. – Meg volt elégedve magával, hogy bármiféle zavar nélkül tudott beszélni a Señoritával.

Lelökte a földre és vetkőztetni próbálta.

Valami elszakadt.

Betérdelt a lány lába közé, majd teljes súlyával ránehezedve, félkézzel tépdeste a ruháit.

Szakadt minden.

Ördögi vigyor jelent meg az arcán, amikor kibuggyant az egyik, majd a másik mell.

– Tartsd ide a pinád, megbaszlak!

A lány karmolt, dobálta magát, és a környéket tapogatta valami fegyver után kutatva. Magukra rántott egy széktornyot, és felverte a ritkán látogatott helyiség porát.

Hugo előhalászta a falloszát, és a lány hasára telepedve a cicik közé tette, hogy hátranyúlva, félkézzel alulról is be tudja fejezni a vetkőztetést. Feljajdult, mert edzett térdek döngették a hátát, és nem sok hiányzott hozzá, hogy reménytelennek ítélje a küzdelmet. Már látta magát kikötve és középkori módszerekkel megkínozva az udvar közepén... mert a Gazda mindenre képes.

Ekkor óvatoskodtak be a segítői, és egyből meglátták, hogy hol van szükség a közreműködésükre.

Pablo a szűk nadrágot és a csupa-csipke franciabugyit rángatta le, és mindkettőt messzire hajította, aztán egymáshoz szorított két koszos ujját a punciba erőltette, majd az ujjakat elfordította az óramutató járása szerint, és tovább mozgatta oda-vissza.

Manuel valahonnan egy ragasztót kerített a lány szájára, hogy Hugo másik keze is felszabaduljon, közben durván nyomkodta a rezgő melleket. Ezután két széket húzott oda, és a ragasztószalaggal felerősítette a Señorita szétfeszített lábait, így Hugo hirtelen a tehetetlenül vergődő, meztelen lány széttárt lábai között találta magát, el sem hitte, hogy a farkát már csak be kell dugnia az áhított résen.

A lány is rádöbbent, hogy nincs menekvés, úgy feltálalták maguknak, mint az ünnepi ebédet szokás, akinek kedve van hozzá, elfogyaszthatja. Márpedig egy farok már a combjánál feszült, a másik kettő oldalt várakozott a sorára. Most! Lehunyta ijedt szemét.

Ebben a pillanatban – amikor általában senki sincs a környéken – lépett működésbe az időzítőszerkezet, a robbanás halálos repeszeket röpített körbe, hogy a véletlenül mégis ott tartózkodók ne tudják megkezdeni az oltást. Tűzkígyó úszott a szomszédos raktáron fel, és szorgos festőként vörösre színezte a pillanatok alatt veszettül pattogó falat, és még ideát elkezdte felfalni a felhalmozott kacatokat, hogy megerősödve törhessen át a hatalmas helyiségbe.

A három férfiből ömlött a vér, közülük kettő élettelenül nehezedett a meztelen és felismerhetetlenségig koszos Señoritára, de neki csak az orrát csavargatta a füst. Egyelőre látott kiutat, bár mozdulni alig tudott, és a lángok minden irányból közeledtek.

Odakintről hangzavar vetekedett a benti ropogással. Többen csak most vették észre a tüzet! Felfogták a veszélyt. Leég a zsúfolt raktár!

Patricia óriási erőfeszítéssel lökdöste le magáról a két hullát a súlyosan megsebesült, mozdulatlan harmadik mellé, felborította a székeket, és rájött, hogy a hangokat a raktár felől hallja, hiszen ott kezdik menteni amit lehet, nem a használaton kívüli sufniban.

Feje fölé kötözött karokkal verdesve, lábaihoz ragasztott székekkel és mázsányi, hátára tapadt, összeizzadt kosszal együtt 4-5 centit arrébb hánykolódott, ám ez végképp kimerítette.

Az egyik szék füstölni kezdett a hőségtől és a terjedő tűz erejétől, közel ahhoz a részhez, ahová e lány lábát erősítették.

Patricia némán imádkozott.

Szégyenkezve emlékezett egy jelenetre, amit azóta ezerszer megbánt már: kamaszlány korában itt, ebben a sufniban vetkőzött le egy hasonló korú fiú kedvéért, s hogy a srác is levetkőzzön, megmutatták egymásnak a titkaikat. Másra már nem maradt idő – bár nem bánta volna a pajzán játék folytatását –, mert lebuktak, és többé nem hallott a srácról, sőt hiába is érdeklődött felőle. Tudta, hogy főleg rajta múltak a dolgok, mégis a másik bűnhődött...

Most ugyan a három pasas meg akarta erőszakolni, meg is kapták a büntetésüket, anélkül, hogy a fogdosáson kívül más élvezetben lett volna részük, de őt is utoléri a sors. Miért? Még a régi eset miatt? Vagy most tehetett volna valamit, amit mégis elmulasztott?

Bedőlt az ajtó!

Többen betódultak a sufniba, és a füstben meresztgetve a szemüket, dermedten álltak meg a felpóckolt, szétfeszített lábú, meztelen Señorita előtt.

Hosszú másodpercekig csak a melleit és a fazonra igazított lába közét bámulták, és a lövésre kész tűzoltókészülékeket őfelé irányították, a vízzel teli vödrök remegtek a kezükben, amíg valahol förtelmes robajjal le nem szakadt egy gerenda, észhez térítve őket. Szerencsére maradt annyi lélekjelenlétük, hogy felkapják a tűzoltókészülékeket, és a saját bőrük mellett Patriciát is kimentsék.

Évekig járt szájról-szájra a szóbeszéd, hogy a Señoritának tüzes a pinája, három baszós koma meg sem kottyan neki, és baszás közben akkora szikrákat vet, hogy lángra kap, ami éghető, csak azt sajnálták, hogy elutazott Európába, és így személyesen nem győződhettek meg az állításról.

Egyedül a Señor tudta a féligazságot, ő ismerte fel a robbanást okozó szerkezet maradványait, pontosan értette a tűz célját és keletkezésének rafinériáját, de ő kételkedett legjobban a bátortalanul elsuttogott hülyeségben, hogy a lányát éppen ott találták meg 3 meztelen hulla társaságában. A Señor fel tudta volna sorolni a robbanás elkövetőit, és készen állt a bosszúra. de Patriciával kapcsolatban nem akart semmit elhinni, nem tudta elhinni, tovább bizonygatni meg senkinek sem volt bátorsága.

Señorita Patricia azóta többször végigmondta a tűz fogságában elkezdett imát, és minden alkalommal hálálkodott a szerencséjéért. Megbocsátott a férfiaknak, akik végül és akaratlanul saját testükkel védték meg maguktól és a tűztől, anélkül, hogy egy picit is élvezkedhettek volna. Álló farokkal meneteltek a halálba! Hálából Európában nem akadt olyan fiú, akinek Patricia nem-et mondott volna, pedig jelentkező akadt bőven.

Örök hála 1.

MISZTIROTIKA

Erotikus és/vagy misztikus - Misztikus és/vagy erotikus

Örök hála

1.

  

Patricia hálás lehetett Hugonak, amiért éppen azon a napon szánta rá magát, hogy megerőszakolja. Hálát érzett Pablo és Manuel iránt is, amiért lefogták, megkötözték – lábait gondosan kétfelé feszítve, egy-egy szék ülőkéjéhez erősítették –, majd közrefogták, mellei fogdosásával elütve az időt, amíg Hugo elsőként kielégül.

*

Egy nappal az indulás előtt a levegőben lógott, hogy történni fog valami, mert történnie kell.

Viharelőtti csend, por, zúgolódó állatok.

Mindenki régóta tudta már, és legtöbben könnyes szemmel gratuláltak hozzá, hogy a Señorita Európába készül, ott fog tanulni. Orvosként tér majd haza, ha egyáltalán hazajön.

Európáról nem sokat tudtak – messze van, és sok apró országból áll –, de az a kevés ismeret elegendő volt ahhoz, hogy titkon a lányt lessék, mintha utoljára látnák ezt a kimondott szépséget. Hugo is bámulta, csakhogy ő nyíltan, vágyait meg sem próbálva leplezni, és egyre kisebb sugarú köröket írt le, mert sürgette az idő.

– Ha ma nem baszom meg, akkor várhatok rá 5 évet – magyarázta a segítségére beosztott, maszatos férfiaknak.

Olaj- és puskaporszagú szélroham söpört végig egy széles sávon.

– Van még annyi jó csaj a Señoritán kívül is! – vigasztalta Pablo, nem kevés számítással a hangjában. – Bár nem olyan finomak és nem olyan illatosak. Melyiket hozzuk ide neked?

Belerúgott egy kupac zsákba, csak úgy porzott, jelezve, hogy azokon el lehetne intézni bármelyik lányt. Úgy kalkulált, hogy Hugó akármelyik nőt is választaná, előbb-utóbb kiszállna a jóból, és amint kihúzza a farkát, akkor elérkezik majd az ő ideje. Micsoda élmény lenne úgy megbaszni a csajt, hogy közben a felelősség Hugoé!?

– Melyiket hozzuk ide neked? – kérdezte ismét, még mohóbban.

– A Señoritát! Patriciát akarom!

A hatalmas, poros udvar szegélyét övező fák vészjóslóan recsegtek, a szél fel-felkapott egy hordónyi szürke port.

Manuel, aki babonás volt mindegyikük helyett, már a tervezgetéstől is megijedt, miközben Hugo kontójára ő is örömmel idevonszolta volna akármelyik nőt... a Señorita kivételével.

– A Señor először kiherél, utána futás közben addig lövi söréttel a seggedet, amíg át nem lehet rajtad látni, mint a szitán... – vázolta fel a lehetőségeket – vagy ló után köt, vagy...

– Elég! – üvöltötte Pablo Manuel arcába, mert máris érezte a hústépő fájdalmat.

Hugo gonoszul mosolygott:

– Hozzátok ide nekem... a chicat! – Ritkán merte Patriciának nevezni, mert azért is kemény büntetés járna.

Általában mindenért büntetés járt, fegyelmet kellett ott tartani, ahol életeket és vagyonokat jelenthet a legapróbb lazaság is. Túl nagy és kíméletlen a konkurencia, és ebben a helyzetben minden pillanatban demonstrálni kell az erőt és az elszántságot. Mindennapos kegyetlenkedések mutatták meg a világnak, hogy itt rend van és vasfegyelem.

Csak Patricia nem illett bele a képbe. Ő egésznap gondtalan volt, nevetős és kedves, mintha tudomást sem venne róla, hogy mi folyik az ültetvényeken, és miért engedheti meg magának, hogy egy kisebb vagyonért Európában tanuljon.

– Most kapjátok el! – sziszegte a fogai között Hugo, amikor a Señorita üde üstökösként belovagolt a kitárt, robusztus kapun, s mögötte egy sötét porcsóva lebegett. Az egyik istállószolga máris eléje indult.

Pablo és Manuel kétfelé szaladtak. Úgy menekültek el, hogy azért bármikor vissza tudjanak oldalogni.

– Talán tőlem ijedtek meg? – kacagott a lány, amikor az iménti csoport létszáma hirtelen 1 főre zsugorodott.

– Szép napot, Señorita! – Egy pillanatra megfogta a lány könyökét, mintha lesegítené, majd a lovat egy paskolással elindította. – Gyönyörű állat! – nézett utána, és Patriciát határozottan az ellenkező irányba terelte. – Szép segge van...

– Minden rendben? – kérdezte a lány, és az épület tövénél vissza akart fordulni.

A hatalmas raktárt mindig zárva tartották, kivéve amikor fegyveresek felügyelete mellett rakodás folyt odabent. Közvetlenül az oldalához nőve egy kisebb helyiség található, sok szerszámmal és kiselejtezett bútordarabbal, vizesvödörrel és tűzoltókészülékekkel. Hugo ide tessékelte be Patriciát.

(Folyt.köv.)

Folytatás: Örök hála 2.