Előzmények:
Téli erotikusok
- erotikus novellák -
1. évad
CSÍPD FEL 5 PERCRE!
- személyzeti szemmel -
3.
Közönséges hétvége
A többiek egyik kedvencévé a részeg csajok kijózanítása vált, amit én
örömmel átengedtem nekik, mert nem szerettem volna, ha valamelyikük lerókáz.
Ezen az éjjelen is ketten kísérték azt a lányt, aki a wc-ben esett össze, és az
irányból megállapítottam, hogy mit fognak vele csinálni. Először megszopatják,
utána hideg vízzel lemosatják az arcát és kiöblíttetik a száját. Ennyi. Az
úgynevezett kijózanítás után visszaadják a buli forgatagának, hátha hiányzott.
Én inkább a nem részeg, csak jó- és vállalkozókedvű csajokat részesítem
előnyben, akikkel be lehet húzódni a SZEMÉLYZET feliratú helyiségbe, és nem
igényelnek sok magyarázatot, hogy miért is jöttünk ide.
Ilyenkor 5 percre becsukjuk magunkra az ajtót – bezárni nem szoktuk,
hiszen előfordulhat, hogy a haverjaim is éppen használni szeretnék –, és
ennyi idő éppen elegendő egy gyors kielégülésre, ha célirányosan csináljuk.
Kinéztem magamnak egy virgonc kiscsajt, aki szemmel láthatólag
konkrétan nem tartozott senkihez, de mindenkire rámosolygott. Kezében egy félig
telt flakont tartott, és gyanítottam, hogy a sárga folyadék valójában
üdítőbe kevert vodkát álcáz.
– Ő lesz az! – szuggeráltam már messziről, és amikor elhaladt
mellettem, ráköszöntem: – Hali! – Nagyjából ennyi ismerkedés elég szokott
lenni.
– Hali! – felelte, és szabad kezét könnyedén végighúzva a hasamon,
ahogy a nők a butikban a ruhák mellett mennek el, máris haladt tovább.
Utánaléptem, mert ha mind benyakalja az üveg tartalmát, számomra
már nem lesz ennyire vonzó. Igyekeznem kell!
Megérezte, vagy a szeme sarkából még meglátott. Megtorpant.
- Akarsz valamit?
Annyira közvetlenül és barátságosan kérdezte, mintha jártunk volna már
együtt a SZEMÉLYZET nevű dugó-helyiségben.
– Téged! – válaszoltam kapásból, mert egyenes kérdésre egyenes felelet
dukál. – Szeretnélek.
– Haha! Mit szeretnél velem csinálni?... Majd húzz sorszámot, mert
mindenki engem akar! – Kényeskedő járásával tovább ment, elnyelte a vidám tömeg.
Nem adtam fel. Máris rámosolyogtam a következő csajra, akinek útba
estem. – Hali! – Aztán sorban mindegyikre. A haverjaim már mind
el-eltünedeztek, csak nekem nem jött még össze egyetlen futó dugás sem, pedig
egy átlagos éjjelen 2-3 a norma.
Jó ötletnek bizonyult, hogy a lányok ingyen jöhetnek be, azóta itt
buliznak csapatostól, és a srácok reménykedve váltják meg a saját belépőjüket
annak tudatában, hogy ebben a buliban sok csajt találnak. Bíztam benne, hogy az
egyre csak növekvő vendégkör miatt a főnök a fizetésemet is fel fogja emelni,
miközben igazság szerint akár ingyen is eljárnék péntek és szombat esténként
ide. Főleg, hogy négyen felügyeljük a rendet, 5 percre el-eltünedezhetünk, ha
nem egyszerre tesszük. Most éppen nem láttam semerre a haverokat, ezért –
behozni a lemaradást – szorgosan mosolyogtam a csajokra, hátha mire a másik 3
rendfenntartó végez és előkerül, én is találok egy csajt, akivel
elintézhetem a mai legelső dugást. Néha fizetés-kiegészítésnek tekintettem az 5
perces akciókat, ami jár a pénteki és szombat éjjeli megfeszített munkámért.
Normális éjjelnek ígérkezett. Bámultam a táncolókat, a fürtökben
nevetgélőket, tőlem mindegyikük legalább 10 évvel – a haverjaimnál 20-25 évvel –
fiatalabb, ám jól éreztem magam közöttük.
Megint felém került az iménti csaj – sárga kamu-üdítője időközben
megfogyatkozott –, szorosan rátapadva egy vékony srác követte.
– Hali! – köszöntött régi ismerősként, amiből egyből megértettem, hogy
a fiút akarja lerázni. – Mit is beszéltünk meg?
– Mindjárt megmutatom...! – léptem azonnal az elsomfordáló srác
helyébe.
– Judy vagyok – kacagott rám a csaj, és céltudatosan elindult a
SZEMÉLYZET feliratú helyiség felé.
Elégedett vigyorral siettem utána, közben máris feltérképeztem a rövid
ruhában ingó-bingó testét. Nem azt a koton-típust képviselte, amelyikből
éjszakánként több is megfordult a diszkrét, poros raktárból barátságossá
átalakított szobácskában, s már a mögötte megtett néhány lépés alatt
megállapítottam, hogy egy futtában felhúzáson túl is érdemes eltölteni vele
valamennyi időt.
A haverokat még mindig nem láttam semerre, de majd előkerülnek, amint
végeztek. Addig meg nélkülünk is megy a buli.
Judy úgy nyitott be a titkos helyiség ajtaján, mintha a saját
szobájába menne, vagy legalábbis sokszor járt volna mögötte.
– Mit mutatsz meg? – fordult felém. Látva értetlen arcomat,
hunyorogva hozzátette: – Azt mondtad az előbb, hogy mindjárt megmutatod, csak
azt nem, hogy mit... – A végét már elnevette.
– Meg akartalak menteni a sráctól.
– Jól tetted, mert ő is meg akarta mutatni, pedig nem vagyok rá
kíváncsi. Mit mutatsz?
Tétován kikapcsoltam az övet, és mivel Judy körbenyalta az ajkait, nem
állhattam meg. Várt, amíg lekerült a nadrágom, majd kibújt a ruhájából, és
egyetlen bugyiban mosolygott előttem.
– Mindenki idehordja a csajokat? – Lassan közelített, és ujjait a
farkam köré hajlította.
– Csak a személyzet, ahogy ki is van írva. – Megmarkoltam a fenekét,
majd tenyeremet becsúsztattam a bugyija alá.
– Hány fős a személyzet?
– Négy...
Valamit még mondani akartam, megcsillogtatva hétvégi munkám néhány
érdekességét, ám eddigre leült a nemrég beszerzett hosszú, keskeny kanapé
szélére, és félútig a szájába eresztette a farkam.
A bútor hosszában akár négyen is elférünk egymás mellett, a
térdelő-támaszkodó csajok mögött, most meg kizárólag mi birtokolhattuk: Judy és
én. Terveztem is, hogy kihúzom teljes szélességében, aztán a csajt, lábait a
vállamra véve, fekvőtámaszban fogom dugni.
Benyitott valaki. Nem néztem oda, Judy meg csak vont egyet a vállán,
amit úgy értelmeztem: "Nem érdekes."
Hagytam cumizni, mert a végtelenségig is el tudom húzni, miközben
minden pillanatát élvezem. Magától hagyta abba, és kérdőn pillantott fel rám:
– Kihúzzuk a kanapét?
– Ismered ezt a típust? – csodálkoztam, hiszen én napokig azt sem
tudtam, hogy egyáltalán kihúzható, igaz, nem is volt rá szükség.
– Ismerem, mondhatom úgy is, hogy próbáltam már, még úgy is elég
keskeny.
– Ez nem annyira! – védtem meg a bútort.
– Ha be akarsz térdelni, mindkét lábam le fog lógni... de nem baj, gyere!
– Judy elterült, és kissé túlzásokba esve valóban annyira széttette a lábát,
hogy nem fért el. – Látod? Mondtam, hogy jártam már itt?!
– Itt? Mikor?
– Nincs még 10 perce, az egyik haveroddal... Na, jössz belém?
– Persze, hogy jövök! – Elhelyezkedve lábait a vállamra emelve,
kíváncsian figyeltem, ahogy a farkam elmerül a mohó punciban. Mintha milliónyi
forró, csúszós, rugalmas gyűrű tapadt volna rám, és nem eresztenének, de egyre
gyorsabban mozogtam.
Judy megpróbált a szemembe nézni, de becsuktam, mert úgysem láttam már
semmit. Önkéntelen morgásomon áttörtek a nyögései.
Tudtam, hogy ez most nem 5 perces lesz, ha rajtam múlik, lassítottam a
tempón.
Megint benyitott valaki, és mire – érdeklődés nélkül – odafordítottam a
fejem, meggondolta magát, vagy megállapította, hogy ketten is betöltjük azt a
helyiséget, ahol normálisan nyolcan is elférnénk.
Lopva az órámra pillantottam. 6 perc, és minden igyekezetem ellenére
sem bírom tovább tartani! Végleg beálltam az ötpercesekre időzített actionra?
Hogy lehetne elhúzni...? A kérdés végébe máris belelógott a tubus tartalmának
kipréselése.
Judy, puncija környékéről az apró táskából előkerült törlőkendővel
gondosan eltüntette a nyomokat, eközben kellemes, de tömény illat árasztotta el
a helyiséget, és megállapítottam, hogy néha, buli vége felé minden második
csajt ilyen illat lengedezi körbe.
– Megkeresem a barátaimat – jelentette ki öltözködés közben.
Összevontam a szemöldökömet, mert úgy hangzott, mintha végre egy igazi szexre
vágyna, szerencsére, talán megnyugtatásomra hozzátette: – Nyugodtan szólíts le
máskor is, ha van kedved!
– Hosszú még az éjszaka. – Végignéztem tetőtől talpig. Nem tudtam, hogy
bóknak venné-e, ha elárulnám, hogy nekem egy normális buli-éjszakába akár 3-4
menet is belefér, és azt sem bánnám, ha ez most nem különböző csajokat
jelentene, hanem vele ismételgetnénk.
Odakint néhány törött poháron kívül semmi változást
sem tapasztaltam, a villódzó fények miatt hunyorogva pillantottam végig a
tömegen. A buli rendjéért felelős további 3 haver még mindig nem került elő, s
mivel a SZEMÉLYZET helyiségben sem futottunk össze, irigykedve tippeltem,
milyen elfoglaltságot találhattak maguknak, ami ennyire tartós, hogy 5 percnél
hosszabb.Vége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése