Kollégák közt (Nem csak...) 2.

 Előzmény: Kollégák közt (Nem csak...) 1.

Ha a panzió...

- erotikus novellák gyűjteménye -

Kollégák közt

(Nem csak a hűségeseké a világ)

2.

– Több lett benne, mint volt… – jegyezte meg Ágnes, és visszaadta a vodkát Virágnak. A második kortyot már elegendőnek tartotta, s ő is beleivott az üvegbe. – A szesz fertőtlenít, de találsz itt valahol poharat, ha kell.

Hármuk között kétszer járt körbe az üveg, s az ital fele elfogyott. Bálint bontogatta a söröket, és a sajátjába belekóstolt.

– Azért nincs olyan finom, mint te vagy! – Sörhabos szájával megcsókolta Virágot, aki zavartan nézett a másik kettőre.

Látta, hogy Ágnes és Szabolcs csókolóznak, kezeik egymást simogatják mindenfelé, és lassan az ágyhoz közelítenek. Megkérdezte volna Bálintot, hogy mit szól ehhez, ám a férfi csókja beléfojtotta a szót. Két ölelő kar emelte fel, és könnyedén az összetolt ágyakhoz repítette. Nem látta a másik párt, de úgy gondolta, hogy ugyanúgy vetkőztetik egymást, ahogy Bálint őt. Titkos szerelme leültette az ágy szélére, és kapkodva ledobálta saját ruháit is. Egy méterre tőle ült Ágnes, ugyancsak meztelenül, széttett lába közt simogatta magát, közben ajkát nyalva nézte a végtelenül sovány férfi vékony, ám extra hosszúságú falloszát, amit gazdája lelkesen húzogat magának.

– Miért nem kapja be? – csodálkozott Virág, de az ő arca előtt már ott himbálózott Bálint pénisze.

Mintha napok óta éhezne, mohón kapta be a felkínált testrészt. De hiszen éhezik is a férfi társaságára, nyomorúságosan kevés az a napközbeni futó érintés és észrevétlen mosoly, és az a heti egy-két alkalom is, amikor el tudnak szökni, hogy kölcsönlakásban, vagy az autóban együtt legyenek. Élvezte, hogy örömet okozhat Bálintnak, és – csak most jutott el a tudatáig, hogy – egy cseppet sem zavarja a másik pár jelenléte.

– Nemcsak nem zavar, de borzongató, ahogy itt vannak mellettünk.

Ráért gondolkozni, mert sokszor tapasztalhatta az autó másik ülése fölé hajolva, hogy a férfi órákig is képes élvezni az orális kényeztetést. Szeme sarkából látta, hogy amazok is itt tartanak, s Ágnes a vékony falloszt a feléig sem képes bekapni.

– Nem is akarnak ebédelni? Nem is akartak? Ez van helyette? Nem, mintha bánnám… – gondolta.

Kolléganője háttal felmászott az ágyra, Szabolcs utána.

Virág nézte őket: "De jó! Én is akarom magamban érezni!..." – Ám a másik pár 69-es pózban helyezkedett el.

– Így is jó, én is akarom! – mondta ki akaratlanul. Ő is hátrahúzódott, és kinyújtott karral hívta titkos szerelmét. Ők is oldalt fordultak…

– Annyira szexi, ha a fiúk összeteszik a feneküket! – kiáltott fel Ágnes felkönyökölve, és megsimogatta saját partnere, majd Bálint hátsóját.

A férfiak egyszerre mozdultak: távolabb csúsztak egymástól.

– Hú! Mint akiket darázs csípett! – Ágnes átkapaszkodott mindkét férfin, és óriás, barna szemeivel rácsodálkozott barátnőjére, ahogy az hangtalanul engedte szájába Bálint falloszát, hogy aztán nedvesen újra kieressze. – Megkóstolhatom? – Éppen csak egy puszit lehelt rá, s már vissza is húzódott a saját oldalára.

Virág csillogó szeme mosolygott a közjátékon.

Szabolcs eközben a hátára fordult, így visszaérkező partnere végigcsúszott a mellkasán, hasán, majd megemelkedett, és óvatosan ráült a falloszra.

– Én is így akarom! – gondolta a másik lány, és a barátnőjétől ellesett mozdulatokkal Bálint fölé ereszkedett.

Egyszerre mozogtak, és ezen egyszerre kacagtak fel.

– Egy fejhosszal Virág vezet…

– Mellbedobással Ági…

Virág ámulva, kicsit irigyen nézte barátnőjét – s legszívesebben összekapaszkodott volna vele –, aki annyira fesztelen volt, szemérmetlen, mintha nem lenne állandó barátja, élettársa, aki éppen valahol külföldön tartózkodik… Aztán elszégyellte magát, hiszen ő ugyanilyen szégyentelenül nézi, ahogy labdáznak barátnője mellei, s ahogy jár ki-be az a valószerűtlenül vékony, de nagyon hosszú pénisz. És ugyanolyan lovagló mozdulatokkal élvezi Bálint testét, ahogy Ágnes Szabolcsét.

– Hm? – pislantott rá Ágnes felhúzott szemöldökkel. – Nagyon elgondolkodtál…

– Csere? – kérdezte Szabolcs.

– Benne vagyok. – Ágnes átemelte a lábát, és gyengéden lesegítette barátnőjét is a szomszédban. Egy pillanattal később, immár szemközt, Bálint falloszára ereszkedett, és nevetve tolta barátnőjét a másik nyeregbe.

Virág valahol nagyon mélyen érezte a hosszú falloszt, ezelőtt sosem tapasztalt még ilyet. Most nem merte utánozni Ágnest – aki teljesen rásimult Bálint testére, és engedte, hogy a férfi szabadon mozogjon –, ő megmaradt a saját irányításnál.

– Maradandó élmény lesz. – Jobb szó nem jutott eszébe, és csak mosolygott lázasan, kipirulva.

A férfiak, mintha csak összebeszéltek volna, egyszerre kezdtek el sóhajtozni, nyögni, és Virág is érezte, hogy a végét járja. Aztán mégis Ágnes nyöszörgött legelőször, szemét becsukva, tátott szájjal, és őt követték a többiek.

Hamar belekóstoltak még a sörbe, sebtében – fél-fél perc alatt – lezuhanyoztak, majd további két perccel később leadták a faház kulcsát a recepción.

– Nem bántad meg, hogy eljöttél velünk ebédelni? – kérdezte visszafelé a kocsiban Ágnes.

– Dehogy bántam! Visszamennék meg egyszer… – Virág belepirult a mondatba.

Szabolcs rámosolygott a tükörből:

– Ha van kedved, gyere fel egy óra múlva az irattárba!

Bálint is hátrafordult az anyósülésben:

– Vagy gyere fel velem két óra múlva…

Vége