2024. július 17.

Amikor a tanyát körbejárta a Nap


Nyári erotikusok - 2. évad - erotikus novellák


Amikor a tanyát körbejárta a Nap




– Oldalról, hegyesszögben, de az is számít – mutatta Béla büszkén a hálószobáját. – Igaz, hogy csak június elejétől július közepéig, Amaz az ablak kelet-északkelet felé néz, beengedi a legelső napsugarakat, ez meg, láthatod, a legeslegutolsókat. Ágyból… – nyel egy nagyot – lehet nézni a napfelkeltét és a napnyugtát.
Anita tekintete az újnak tűnő ágyon akadt meg, ami valahogy nem illett a tanya egyébként ódon, porszagú hangulatához. Fel is fedezett az oldalán egy cédulát "ELADVA" felirattal, amit a férfinek még nem volt ideje eltüntetni.
– Új szerzemény? Látom, készültél – jegyezte meg mosolyogva, hiszen jól tudta, hogy Béla elsősorban nem a tanyát, és legkevésbé sem a napsugarak beesési szögét akarja megmutatni, hanem egészen mást, amit a gatyájában hord. Őt készül megdugni, ahhoz van ez a nagy körítés.
– A hűtőbe tettem...
– Ja, vacsi is lesz?
– Csak szerényen, mert nem tudtam, hogy mit szeretsz, főzni meg nem tanultam még meg, de vettem mindenféle finomságot, és többféle bort, mert azt sem tudom még, hogy szárazat, édeset...
– Édeset és sokat! – vágta rá a lány, és megunva a hálószobában elhúzódó idegenvezetést, leült a franciaágy szélére, úgyis itt kerül sor a szexre. – És hideget!
– Egy pillanat!
A 35 éves, ám kopaszsága miatt kortalannak – de ennél jóval idősebbnek – látszó férfi szinte futva tette meg az utat a hűtőig. – A poharakkal még gondban vagyok, mert fogalmam sincs, hogy melyik dobozban lehetnek – kiáltott vissza –, de meglesznek.
– Virágváza és dunsztosüveg is megteszi, üvegből is ihatunk – segítette át a lány a kétségbeesett keresésen – nem vagyok fertőző, ihatunk közös üvegből is , de nem tette hozzá, hogy cumizáskor, ha arra kerül a sor, akkor sem fog kényeskedni.
Nem értette, hogy a 8-10 kisméretű doboz között. amiket látott, hogyan lehet bizonytalankodni. – Lehet, hogy az izgalom teszi! – gondolta és remélte.

Anita nem sokat kérette magát, amikor Béla előállt a tanyalátogatás ötletével – miért is ne okozzon neki egy kellemes délutánt –, de hozzászámolva azt az időt is, amíg a pasi ehhez a meghíváshoz erőt gyűjtött, legalább 2 hete tudta, hogy itt fog ülni ezen az ágyon. Vagy valamilyen ágyon – hiszen nem ismerte a berendezést, és ez itt vadonatúj –, és biztos volt benne, hogy a hálószobában. – Le kellene vetkőznöm, mire visszajön a borral? – vonta meg a vállát, játszadozott a mindent jól kihangsúlyozó felsője pántjával  és hallgatta az idegesen feltépett dobozok jellegzetes zaját.
Anita, alig 19-20 évével a cég nemcsak legfiatalabb dolgozójának számított, de kapásból kiérdemelte volna a CÉG SZÉPE címet is, ha munkahelyeken végre rendeznének ilyen versenyt. Ezenfölül mindenki őt akarta megdugni.
Béla pedig a LEGKOPASZABB és a LEGVISSZAHÚZÓDÓBB lenne, ha osztogatnának ilyen címeket, ám egyik tulajdonságával sem sikerült kitűnnie a kétfős karbantartó brigádból. Legnagyobb fájdalmára, az irodista csajok csak a műhely személyzetének másik tagjáig láttak el, aki könnyedén válogathatott közöttük, "turkálhatott a jóban", ahogy ezt magában irigyen megfogalmazta.
– Meg is van! – ügyeskedett be az ajtón 1 üveg, 1 dugóhúzó és 2 pohár társaságában. – Tálcát nem találtam.
– Tálcát is akarunk inni? – érdeklődött a világ legártatlanabb kék szemeinek tulajdonosa. Egyből meg is bánta, mert úgy vette észre, hogy az effajta humor Bélából csak suta zavart vált ki. – Hagyd a hibbant vicceidet! – figyelmeztette magát, és már alig várta, hogy megkóstolhassa a hűs italt. – Lehet, hogy mégis szárazat kellett volna bontani? Nagyon meleg van nálad!
Megint rosszat szólt. Béla majdnem felborított mindent, és ahelyett, hogy átlagos pasi módjára reagálva felajánlotta volna, hogy vetkőzzenek le, inkább a bor kitöltésével ügyetlenkedett.
Pedig Anitának nem szokása titkolni, vagy dugdosni híresen szép melleit, és szívesen megmutatja annak, aki szépen kéri, de csak úgy, magától mégsem dobhatja le a felsőjét.
– Ez a pasi még attól is zavarba jönne! – gondolta.
Eredetileg, amikor hosszas vajúdás után megszületett ez a tanyasi meghívás, úgy képzelte, hogy Béla megmutatja a birtokot – hiszen mégis hatalmas ugrásnak számít az eddigi albérlet után, ráadásul saját erejéből érte el, hadd büszkélkedjen –, aztán szerényen megmutatja a farkát, ő bekapja, majd dugnak egy jót, és a pasi megpróbálja rábeszélni, hogy töltsék együtt az éjszakát is, azaz reggelig dugjanak még néhányat. – Majd meglátjuk, hogy sikerül-e neki! – mosolyodott el a lány, és úgy gondolta, hogy hagyja magát rábeszélni –„egy ismeretlen farokra” – majd előrehajolva vette el a poharat, megmutatva mindazt, szinte kibuggyantva, amit a dekoltázs eddig nem fedett fel.
– Igyunk a saját tanyádra, az új ágyadra, amiben éjjel-nappal fogsz majd kufircolni, és sosem fogy ki a töltény, igyunk a tanyát körbejáró Napra…! – Más nem jutott eszébe, ezért belekortyolt a borba.
Mivel Béla nem jött közelebb, és nem húzta le a cipzárját, nem reagált még az olyan egyértelmű jelzésre sem, mint az új ágyon kufircolás, felállt, hátha a pasi puszira és csókolózásra hajt, és nem az a durrbele típus.
– Jó, mert itt áll meg a busz. – Ezt kapta puszi helyett.
„Leöntsem?” – Mire az ötlet megfogalmazódott, máris tettre váltotta. Észrevétlenül körözött kettőt a poharával, és a teljes tartalmat Bélára löttyintette. Az akció folytatásaként a szabad kezével a bortól átázott nadrághoz nyúlt, és egyszerűen megmarkolta a szűk rabságból szabadulni vágyó keménységet.
– Hűha! – csúszott ki a száján. – Vedd le gyorsan!
– Bárkivel előfordulhat – mentegetőzött Béla, s nem az álló farokra célozva, hanem a bor kiöntésére, aztán a magányos férfiak gondosságával hozzátette: – Ki kell öblíteni, vagy bedobni a mosógépbe, és nyoma sem marad! – Már el is sietett valamerre, bizonyára a fürdőszobába.
Anita elérkezettnek találta az alkalmat a vetkőzésre, legalább a felsőjét ledobta, és masszírozó mozdulatokkal ellenőrizte a melleit.
12 másodperccel később zavartan kapta maga elé a kezét – azért arra ügyelve, hogy a bimbókat ne takarja el –, és nem akarta elhinni, amit látott.
Béla másik nadrágban jött vissza!
Legalább ennek a szabója gondolt a farkak mobilitására, és mozgásteret biztosított a férfitestrész számára, ami ki is használva a lehetőséget, állt, akár a gémeskút.
– Te is…? Magadat is leöntötted? – csodálkozott a pasas.
– Csak nagyon meleg van nálad…
– Hozzak be ventilátort?
– Inkább te is vetkőzz le, az… olyan… izgi… Nem? – Segítségképpen Anita megint megmarkolta a falloszt tartalmazó nadrágrészt…
Az ablakra árnyék vetődött.
Ugyanabban a pillanatban egy lány a tanya falához támasztotta a biciklijét, és tenyerével árnyékot tartva benézett az üvegen. Anita egyetlen pillantással felmérte, hogy a biciklis csaj miért jött: a könnyen levehető ruha, a dugásra vágyó, csillogó szemek…mind ugynabba az irányba mutattak.
– Visszajövök később, ha most nem alkalmas! – kiáltott be a lány. – Zavarok?
– Ki ez? – sziszegte ugyanakkor Anita.
Csak a szomszédlány – hebegett Béla, és a kinti lánynak is magyarázattal szolgált: – Nem zavarsz, csak egy kolléganőm van itt!
– Akkor várok egy kicsit idekint – felelte a biciklis csaj –, leülök az árnyékban. – De az ablaktól nem ment távolabb.
– Dugtok? – érdeklődött Anita türelmetlenül. – Szoktatok dugni?
– Nem is beszéltünk még, csak messziről szoktunk köszönni egymásnak. – Béla nem értette a helyzetet, hiszen a szomszédlány együtt él egy pasival, ráadásul olyan közel laknak, hogy nincs szükség biciklire a szomszédoláshoz, hacsak nem a bicikli jelenti az alibit, hogy nem ide készült… Huh!
Anitának elfogyott a türelme, és kiszólt az ablakon:
– Már készen vagyunk, nem zavarsz! – Végtelen lassúsággal kezdett öltözködni, közben hosszasan remegtette a cicijeit, és amikor elkészült, még akkor is benyúlt a dekoltázson, hogy eligazítsa a bimbókat, mintha nem meredeznének előre éppen eléggé.
– De a bor… – tétovázott Béla.
– Az én részemet ráöntöttem a farkadra, a többit meg majd megisszátok!
A lányok a bejárati ajtónál szemközt találkoztak, és kedvesen mosolyogva mentek el egymás mellett.
Anita megállt a tanya árnyékos fala mellett, hosszasan kifújta a levegőt. – „Kilyukasszam a gumiját?” – Úgy döntött, hogy csak belerúg az ártatlan biciklibe.
Közben belesett az ablakon.
Hétrét görnyedt a látványtól, és csak nevetett, nevetett.
A szomszédcsaj leiskolázta volna az összes fekete-fehér burleszk helyzetkomikumra épülő jelenetét és szereplőjét: Félig levetkőzve állt Béla előtt, egyik kezében a borosüveget tartva, a másikkal elővéve a régóta kikívánkozó falloszt. Amikor a merev farok már teljes pompájában tündökölt, az üveg tartalmát gondosan ráöntötte.
Anita bekopogott az ablakon és udvariasan beszólt:
– Várok egy kicsit idekint, az árnyékban.
Persze nem akart egy percig sem maradni, inkább felpattant a szomszédlány biciklijére – úgysem lehet tudni, mikor megy a buszjárat –, és elkerekezett a város felé.
 

Nincsenek megjegyzések: