Gyere a benzinkúthoz! 2.

Előzmény: Gyere a benzinkúthoz! 1.

Tanyamesék - erotikus novellák

második évad

Gyere a benzinkúthoz!

2.

– Jó lesz! – képzeletben már a lány mögé térdelt, és nagy lendülettel mártogatta a falloszát. Kedvelte az ilyen átlagos, fiatal lányokat, akiken minden természetes.

Kiengedte a kéziféket, és szórakozottan hagyta a zümmögő autót arrafelé gurulni, ahol a lány eltűnt: A sarok mögött kezdődő utca kivezetett a városból, de még látta róla letérni a kopott biciklivel igyekvőt. – Utána! – Felpörgött a motor, és egy-két másodperc múlva Tamás ismét nyomon volt.

Kisebb-nagyobb hobbikertek, tákolt faházikók és tekintélyes építmények sorakoztak, ahol a lány leszállt a biciklijéről. Szerencsére nem nézett hátra, csak besietett egy dróthálóból készült, szabadon lihegő kapun.

A férfi nem mert közelebb menni.

– Kár lenne kockáztatni a beígért kefélést! – Amitől már csak néhány méternyi és 20 percnyi távolságra járt.

Félrehúzódott a keskeny úton, megállította az autót, s kiszállt rágyújtani. Néhány lépéssel közelebb ólálkodott a célponthoz.

Nem sok értelme volt meglesni, hogy majd melyik házikóban fogja megdugni a lányt, hiszen attól még nem kerül hamarabb sorra, de a kicsi, színes házikó látványa felajzotta.

– Remélem, kefélik már! – Jó lett volna sürgetni a törzsvendéget, hadd maradjon lehetőség a következőnek is, mármint neki, bár Tamás élvezte a várakozás izgalmát is. – Na, ne! – hördült fel, amikor az ellenkező irányból, nagy port verve, egy autó érkezett, és határozottan ráfordult a dróthálós, széllifegtetett kapura. – Még csak most kezdődik a 20 perc? – Az órájára pillantott. – Eddigre elintézhettem volna!

Az érkező törzsvendég öntelt, teátrális mozdulatokkal szállt ki és rákönyökölt az autó tetejére. Az orráig húzott citromsárga sapka egyetlen percet sem fiatalított az 50-hez közelítő pasas korából, de nagyban hozzájárult, hogy kiöregedő bohócnak hasson. Tamás szép lassan egy régi iskolatársát vélte benne felfedezni… – „Zoli!”

Zoltán aligha hallhatta meg az elsuttogott nevet, de valahányadik érzékével felfigyelt Tamásra, és kedélyesen-leereszkedően intett:

– Sz’asz haver!

Közben előkerült a lány, rövid, könnyű ruhájában a jelképes kapuhoz sietett, és kétoldalt gondosan kitámasztotta.

Zoltán, mielőtt behajtott volna az udvarba, jelezte Tamásnak, hogy kövesse, aki automatikusan engedelmeskedett, így fél perc múlva a két kocsi ott állt egymás mellett.

A lány az egyik kiszállóról a másikra pillantgatott, de túl lehetett már a világra-csodálkozós korszakán, mert különösebb meglepetés vagy megrázkódtatás nélkül igyekezett tisztázni a helyzetet:

– Mit terveztek, fiúk? – kérdezte, és a színes házikó, mint háttér kirándulás-jellegűvé varázsolta a szituációt. Vagy tudta már a választ, hiszen előfordulhatott korábban is ilyesmi a praxisában, vagy nem is érdekelte komolyan, a kék furnérlap alatt kinevezett teraszra mutatott: – Üljetek le nálam!

A férfiak – Tamás enyhe zavarban, Zoltán vigyorogva – egymásra néztek, és elfoglalták a két széket.

– Hozhatok valami frissítőt?

– Ülj az ölembe! – húzta magához a karcsú derekat Zoltán.

Mivel némi ellenállást érzett – pedig a lány csupán az egyensúlyát nem akarta elveszíteni –, fellebbentette a nyári ruhát:

– Hmmm! Jó szokás, hogy sosem hordasz bugyit!

– Legközelebb húzok fel a kedvedért…

– A világért se változtass a megszokáson!

– Akkor jó, mert nincs egy se…

– Na, gyere!

Tamás meghökkenve látta, hogy a másik pasas ültében letolja a nadrágját, és úgy húzza az ölébe a lányt, aki egy darabig vidáman fészkelődött a félárbocon, majd ismét felállt:

– Gyere be, mert sok errefelé az irigy szomszéd!...Te megvárod – fordult Tamás felé –, vagy egyszerre akarjátok?

– Ne kényeskedj már! – fenyegette meg Zoltán tréfásan. – Úgy kérdezted, mint egy szűzike… Van hely kettőnknek is! – paskolt a távolodó fenékre, ismét fellebbentve a tövid ruhát. – Na, gyerünk, haver, ne várakoztassuk meg a kisasszonyt!

Belépve a hunyorogtatóan félhomályos helyiségbe, a lány már meztelenül állt előttük.

– Micsoda új ágyad van! – kiáltott fel Zoltán.

Az ezüstszürke kárpit egyik sarka elszíneződött, de egyébként túl elegáns bútordarab az apró faházban.

– Nem láttad még? Négy napja… szereztem.

– Ezen dugtak meg, aztán megkaptad emléknek?

– Neeem, egy héten át mindennap szopi volt érte… Vetkőztök?

Zoltán villámgyorsan ledobálta a ruháit, s megigazítva a fején maradt sapkát, az ágyra térdelt. A lány négykézláb közelítette meg, és mohón bekapta a félkész, csupaszra borotvált falloszt.

Tamással nem törődtek. Lassan ő is levetkőzött, és a lány mögé kerülve élvezte, hogy a látványtól daruként emelkedik a farka. Hozzáértette a popsi-gömbökhöz.

A lány hátranyúlt, és kézfejének élénk rázásával jelezte, hogy valamire még szükség van, majd a zsúfolt asztalra mutatott. A férfi találomra kiválasztott egyet az óvszerek széles kínálatából, majd a gyümölcsillatú gumit a falloszára ügyetlenkedte. Úgy gondolta, hogy elhárult az akadály, s mivel a lány sem jelzett egyéb elvárást, hátulról felnyársalta.

– Le ne harapd…! – szisszent fel Zoltán a túloldalon, de megtetszett neki a játék, és ő meg amarról kezdett élénk lökésekbe.

– Szétszaggattok! – szabadította fel a száját egy pillanatra a lány, majd ismét fogadta az elölről és hátulról záporozó hullámokat.

Tamás úgy saccolta, hogy 10-12 percig tartott az action. Végigheveredett a 7 orális szexért vásárolt ágyon, amíg Zoltán dörmögve-dudorászva elfoglalta a zuhanykabint.

– Kielégültél? – hajolt föléje a lány, és gyengéden megszabadította a gyümölcsillatú gumitól.

– Megismételhetjük.

– Gondoltam. Legközelebb már nem kell a benzinkútnál talizni, jöhetsz egyenesen ide, de előtte azért telefonálj!

– Mikor jó neked? Mikor lehet… jönni?

– Nonstop. Csak az a kérésem, hogy ne gyere be az udvarra, csak akkor, ha intek, vagy jövök eléd! Ha becsapod a kocsi ajtaját, úgyis meghallom, és beengedlek, ha alkalmas.

Előkerült Zoltán:

– Nincs törölköződ?

– Maradj már ott, keresek, szét ne csöpögj nekem mindenfelé!

– Jó kis csaj, mi? – kacsintott Zoltán. – Egyszer úgyis eljövök egy egész éjszakára és reggelig kefélem!

– Állok elébe! – kacagott a lány.

Hozzá lehetett szokva a pasasok ígérgetéseihez. Magára húzta a ruháját, és – tudván, hogy most egymás túllicitálása következik – udvariasan várakozott a két férfi távozására.

Vége