Csajozós reggel 1.

Üresjárat

- erotikus novellák -

CSAJOZÓS REGGEL
1.

– Mit hozhatok még? – kérdezte a pincérlány az egyetlen vendégtől.

– Mit ajánl?

– Szódát, tejet, habot, süteményt...

– Maradjunk a kávénál! – zárta le a megrendelést a vendég, bár még szívesen társalgott volna.

Péter először járt ebben a kávézóban, de máris eldöntötte, hogy nem utoljára. Amíg lehetett, tekintetével követte a pincérlány ringó lépteit.

A kávé túl gyorsan készült el, és a vendégnek addigra még semmit sem sikerült kitalálnia, amivel maradásra bírhatná a lányt. Talán az ósdi szöveg bejön...

– Meghívhatlak valamire? – nézett fel a mélykék szemekbe.

– Túl vagyok már rajta, köszönöm.

– Nem kávéra gondoltam... Bármire.

– Inkább maradj még egy kicsit – tegeződött vissza a pincérlány. – Nem hagyhatom magára a kávézót... – Erre, mielőtt Péter felfoghatta volna a mondat értelmét, eltűnt egy percre a MOSDÓ feliratú ajtó mögött. – Köszi! – mosolygott, amikor visszatért.

Rövid, rózsaszín ruhájában, aminek a szoknyarésze ovisan elállt a testétől, egész kislányosnak tűnt, bár amúgy sem lehetett több 18 évesnél.

– Ez gyors volt!

– Bugyi le, bugyi föl... – végtelenül erotikusan tudta mondani – megy ez, mert nagylány vagyok. Sajnos később már a sok vendég miatt nem tudok elmenni, ilyenkor meg éppen azért nem, ha nincs senki...

– Örülök, hogy segíthettem a nagylánynak. – "Mit kellene még mondani?"

– Nem ígérem, hogy viszonozni fogom.

– Legközelebb el is kísérlek szívesen, mert úgy tudom, hogy a nagylányok nem szeretnek egyedül pisilni...

–...csak másik lánnyal. Haha! Te nem felelsz meg ennek a kritériumnak, farkad van.

– Fiúk nem kísérhetnek? – Kissé furcsán hangzott a saját szájából a "fiúk", hiszen 45 éves korára már kinőtt abból a korosztályból

– Azt másképp nevezik, nem kísérésnek!

– Mindegy, nem a fogalmazás a lényeg, hanem a szándék!

– Éppen azért mondom, hogy másképp nevezik. Éjjel – mondta elgondolkozva a lány, nekitámaszkodva a szomszédos asztal egyik széktámlájának – előfordulnak dolgok.

– Például? – csillant fel a férfiszempár.

– Jártál már itt a mosdóban?

– Még nem...

– Akkor nem tudod, hogy koedukált. Amikor belépsz, onnan nyílnak a fülkék, és a két piszoárnak nincs ajtaja, azaz, hogy tulajdonképpen lenne, csak annyira rá van nyitva a falra, hogy senki sem keresi. Hát előfordul, hogy keveredés történik...

– Lányok ott pisilnek?

– Mondjuk, igen. De amikor fiú intézi a dolgát, és oldalt paraván van, hogy ne nézegessék egymásét, de megáll mögötte két-három lány nevetgélve, és... esetleg zavarában nem megy neki...vagy feláll az izgalomtól, amikor meg megint nem megy... mert a farkatokkal nem lehet egyszerre ezt is, aszt is.  Érdekes szitu, nem?

– Átélni lehet érdekes. Te honnan tudod? Van kamera?

– Mesélik, amikor kijönnek.

– Legközelebb tényleg együtt kell mennünk! – sóhajtott a vendég. – "Mit kellene még mondani?" –Lehajtotta az idáig kavargatott, két korty kávét.

A pincérlány otthagyta, s csak akkor nézett fel a pult mögül, amikor a hallotta a cipőtalpak koppanását: a férfi a mosdó felé indult.

– Nincs ott senki! – szólt utána.

– Kár!

– Kockázatos ám, mesélték!

Péter egyből megtapasztalta. Elég volt az iménti beszélgetésre gondolva elővenni a falloszát, jóval keményebbnek érezte a szokottnál.

– Remélem, ment segítség nélkül is! – fogadta kint a lány.

– Este visszajövök! – A férfi kíváncsian várta a reakciót.

– Nem leszek már...

"Nem mondhatom, hogy nélküle is visszajövök!" – gondolta Péter. Különben sem általánosságban érdekelték a nők, hanem mindig egy-egy konkrét csaj. Most éppen a pincérlány a szőke hajával, amelybe belecsókolt egy reggeli napsugár.

– Holnap reggel?

– Akkor sem leszek.

– Te főzöd a legfinomabb kávét az egész városban. Ebből azt állapítottam meg, hogy neked van a legügyesebb kezed...

– Köszi.

– Mikor főzöl nekem megint ilyen finomat?

– Egész héten nem leszek.

– Elutazol?

– Nem, otthon...

-- Reggel megyek kávézni! Hol laksz?

– A ... utcában.

– Tudom, merre van. Az állomás mellett. Hány szám?

– Tíz.

– Megyek.

– Megcsinálom neked.

"Megcsinálsz?" – Hangosan inkább emígy kérdezte: – Reggel 8-kor megfelel?

– Olyankor még alszom.

– 10-kor?

– Délig alszom.

– Oké, délben.

– Lehet, hogy otthon lesz a barátom.

– Mikor nincs otthon?

– Azt nem lehet tudni előre.

"Na, most mi van?" – A férfi úgy érezte, hogy már csak egyetlen elhárítandó akadály maradt: A barát. Ő is csak azért, mert otthonülős típus. Persze, meg is lehet érteni, hogy nem mozdul a csaj mellől, ügyel a bugyijára.  – "Dugva tartja."

A pincérlány, kihasználva a beállt csendet, elfordult és pakolászott.

A vendég nem hagyta annyiban.

– Adj telefonszámot – jutott még eszébe egy mentőötlet –, és megcsörgetlek, hogy tiszta-e a levegő!

– Nem jó, mert megkérdezi, hogy ki telefonált... Csörgess meg most, elmentem a számod, és majd én szólok! 05-20...

A férfi lelkesedése egyetlen percig tartott csak – amíg megtörtént a szám rögzítése –, aztán keserűen arra gondolt, hogy ez egy bevált lepattintós trükk lehet, nem lesz már ebből semmi. Pedig ahogy vágyakozva elnézte a rózsaszín ruhába bújtatott csajt, főnyeremény lenne kibontani.

(Folyt.köv.)

Folytatás: Csajozós reggel 2.