Esti műszak 2.

Előzmény:

Esti műszak 1. Délutáni kukucskálás

ÜRESJÁRAT

erotikus novellák – második kötet

Esti műszak

2.

Esti séta

– Érdekes, én erre még nem gondoltam. De honnan veszed?

– Mit tudtok ti? – A türelmetlen legyintés a világban élő összes férfinek szólt.

– Követni kellene…

– Az annyira gyerekes! Különben is: nem mindegy neked, hogy hol dugják? Ott is csak annyit látnál, hogy bemegy egy ajtón, de a dugást nem, csinálni meg még annyira sem. Felejtsd el!

Krisztián elgondolkodott:

– Azért mégsem mindegy, hogy ki a szomszédunk…

– Na és? Ugyanolyan foglalkozás, mint mondjuk a… – Patrícia hirtelen nem talált egyetlen olyan szakmát sem, amivel összehasonlíthatná. – Mellettünk lakik egy csajszi, akihez néha 4-5 pasi is feljön, de egyáltalán nem zavar.

– Egyszerre?

– Én nem szoktam leskelődni.

– Akkor honnét tudod?

– Áthallatszik a csengetés.

– De azt honnét, hogy pasik?

– Hallom…

– Hangosan élveznek? – hajolt közelebb Krisztián.

– Lökött!

– Mi a baj? Ha nem tudod rendesen elmesélni, muszáj találgatnom. Visongatják a csajt?

– Hagyjál má’!

– Az a szőke csaj?

– Upsz! Te meg honnan a francból veszed, hogy szőke csaj lakik a szomszédban?

– Találgattam. Nem szőke?

– Haha! Szóval már kinézted magadnak… Kukkolod az ablakon? Megkérdezzem, hogy tud-e fogadni két pasi között egy kisfiút?

– Nem kicsi!

– Miről beszélsz?

– Megmutassam?

Mindketten zavarba jöttek.

– Váltsunk témát – szólalt meg néhány másodpercnyi szünet után Patrícia –, mert nagyon beindulsz itt nekem!

– Baj? – hajtotta le a fejét Krisztián, és alulról nézett a lányra.

– Engem nem zavar, de mit csinálsz?

– Segíthetnél.

– Azt várhatod!... De hogyan?

Ismét hallgatás vette körül őket.

Ezúttal a fiú törte meg a csendet:

– Olyan is van, hogy egyszerre többen jönnek… ahhoz a csajhoz? – Furcsán kiszáradt a torka és a szája, nehezen formázta a hangokat.

– Ja, te még a kurváknál tartasz? – hördült fel Patrícia.

– Csak miattad…

– Megmagyaráznád azonnal, vagy itt hagyjalak?

– Várj! Ha jobban felhúzol, könnyebb dolgod lesz.

– Haha! Azt hiszed, hogy akarok tőled valamit?

– Azt mondtad, hogy segítesz…

– Meggondoltam. – A lány gyorsan szétnézett. A parkban rajtuk kívül és Bogárkán kívül senki sem tartózkodott. – Rázd ki magadnak, ha akarod! – Elfordult, jelezve, hogy látni se kívánja. – Rázd ki, és gondolj közben a kurvákra!

– De nem érdekelnek! – erőlködött Krisztián.

– Ne hazudj, azokat meg lehet dugni!

– Kinek kellenek? Többet ér a te kezed, mint az ő…

– Ne puncsolj nekem! – Patrícia enyhülni látszott, de tekintetét makacsul előreszegezte. – Közben meg a kurvákra gondolnál.

A következő 2 percben nem derült ki, hogy Krisztián kikre gondolna, mert egy hirtelen felbukkanó másik kutya kezdte szagolgatni a környező fákat, mire Bogárka éktelen csaholással próbálta elriasztani. Patrícia rutinosan rápattintotta a pórázt, és addig tartotta szorosan a kedvencét, amíg az idegen eb gazdája elő nem került, és együtt tovaporoszkáltak.

– Na, mi lett? Elmúlt a kangörcs? – incselkedett a lány. – Vagy elmentél a gatyába’?

– Rád várok… – A fiú elvette az öléből a takarásnak használt kezét, hadd lássa Patrícia a meredező bizonyítékot. Még az is megfordult a fejében, hogy előkapja.

– Hát, ha addig vársz, amíg kirázom, akkor jelentsd be rekordkísérletnek, mint a leghosszabb ideig álló farkat! Haha! Vagy menj a fa mögé, és intézd el magadnak, majd szólok, ha jön valaki.

Krisztián engedelmesen felállt, s úgy fordult, hogy a lány még tisztábban láthassa a kemény falloszt, ha csak nadrágon keresztül is. Aztán elindult egy közeli fa irányába, azzal a feltett szándékkal, hogy nem fog mögé bújni, sőt nem is fog hátat fordítani Patríciának…

A kutya a nyomában lihegett.

– Gyere vissza, Bogárka! – nevetett a lány. – Nehogy felcsináljon ez a hibbant pasi! – Szaladt a kiskutya után, majd határozott kézmozdulattal a padhoz parancsolta.

A fiú, kihasználva a kínálkozó lehetőséget, térdig letolta a nadrágját és az alsóját, mire a lány visszafordult felé.

Patrícia elcsodálkozott:

– Milyen naaagy!

Annyira őszinte és ártatlan arckifejezéssel nézte a szabadon feszülő falloszt, hogy Krisztián már kíváncsi és finom érintését várta.

– És ha erre jön valaki? – súgta izgatottan a lány.

– Siessünk! – fogta meg a fiú a bizonytalanul mozduló kezet, és a vékony, hosszú ujjakat rákulcsolta a farkára.

– Figyelj!

Dehogy figyelt! Krisztián tekintete végigkövette a göcsörtös fa törzsét, a kócos ágait, majd az eget nézte.

– Szólj, ha jön valaki! – figyelmeztette a lány. – Nem arról fog…

– Jön… – nyögte a fiú, és a fa törzsére spriccelt. (Folyt.köv.)

Folytatás: Esti műszak 3. Éjjeli program