Előzmény:
Ha a panzió...
Az panzió erotikus meséi
1. évad.
Alkalom szüli a kukkolót
2.
– Aranyere van – tippelt Angéla.
– Prosztata… – súgta a pultoslány.
– Dilis vagy… – kacagott a pincérnő, arcát eltakarva. – Egy nőnek nincs is prosztatája! Nekünk ott más van.
– Mi? – hangzott a halk kérdés.
Angéla megfordult, pukkadozva nézegette az üvegeket, aztán megkerülte az éppen odaérkező Andort, és lassan lecsillapodva válaszolt:
– Neked ott a kis torkosod található.
– A punim?
A pincér a két lány között csak kapkodta a fejét:
– Témánál vagytok. Melyikteknek viszket?
– A kislánynak prosztatája van… – Angélán megint erőre kapott a nevetőgörcs.
– Mutasd! – szólt Andor a pultoslánynak.
Hármuknak gyorsan háromfelé akadt dolga – főleg a pult takarásában –, mert a főnök agyvérzést kapna a látványtól: az alkalmazottak nevetgélnek a pult mögött, munkaidőben.
– Figyeld meg a polgi csaját! – hadarta Angéla a pult mögött guggolva. – Egyrészt egy öreg nő, aki az ősz haját szőkére festeti és fiatalosan öltözködik…
– Nem mondod?! – hüledezett Andor, aki mélyen a mosogató fölé hajolva rejtegette derültségét.
– Másrészt… – folytatta a pincérnő – nem bír rendesen ülni. Vagy az egyik felén ül, vagy a másikon.
– Aranyér – jelentette ki a pincér. – Vagy szellőztet.
A pultoslány mindkét öklét a szájához préselte, így is különös, gurgulázós-fuldokló hangok törtek elő a ropis-zacskók rendezése közben.
Andor óvatosan felpillantott. Éppen elkapott egy tekintetet: a polgármester unottan nézett maga elé. Hamar rájött, hogy ezt a kelletlenséget nem volt nehéz észrevenni, mert más nem is látszott a városvezetőn, csak a blazírtság. – Megbánta már a csajt… – súgta a pult mögött guggolva közelebb húzódó Angélának.
– Ilyenek vagytok ti, pasik! – érkezett azonnal a válasz. – Előbb kellene gondolkodni…
– Jó ez a guggolás, csak gyere közelebb!
– Megibbantál?
– Tudod, mért ül olyan furán a néni? – Andor elgondolkozva húzgált vízcseppekből vonalakat a mosogató alján. – Szellőztet, hiába röhögtetek ki ezzel! Azt szeretné, ha a srácok a másik asztalnál megéreznék a pinaszagot… Van ilyen babona.
A pultoslány továbbra sem volt képes megfordulni, de közbeszólt:
– Hallottam már én is erről. Meg a puni nedvét rákenik a pohár szélére, és erre majd beindul a pasi, amikor iszik.
– Tiszta hülyékkel vagyok körülvéve! – Angéla felállt, mert kezdett kényelmetlenné válni a guggolás. – Van valami igazságod… – mondta, ahogy hamarjában felmérte az étterem vendégeit. – Szerintem is a pasikat lesi, de a szellőztetésben nem adok igazat.
Andor nem tágított:
– Akkor meg nedvesedik, mint a cirkuszi ló, azért nem tud ülni… de ehhez ti jobban értetek. – A pultoslányhoz lépett, akinek még mindig folytak a könnyei a kínzó önmegtartóztatástól. – Te hogy szoktál ülni, ha nagyon beindulsz?
– Én sehogy! – válaszolt a lány sértődötten, de legalább elmúlt a megállíthatatlan nevetési inger.
A pincér ezzel igazolva látta a feltevését, és éppen hangot is adott volna elégedettségének, amikor a srácok asztalától felállt az egyik fiú és az egyetlen lány, és a mosdók felé mentek.
– Most nézzétek a nénit!
A polgármester sápadt partnernője oldalt fordult a széken, úgy meredt a fiatalokra, tekintetével végigkísérve őket egészen a mosdó ajtajáig. Andor fölényesen jegyezte meg:
– Na, mit mondtam?
– Igazad van – ismerte el a másik két alkalmazott.
– Ha most ezek még dugnak is a vécében, akkor én is irigykedni fogok!
– Már miért is dugnának? Ott van náluk a faház kulcsa. Különben is, miért pont most, miért pont ezzel a sráccal…? – Angéla még folytatni akarta a „miért pont” sorozatot, de elharapta a mondatot, mert a polgármester mellől felállt a nő, és ő is a mosdót célozta meg. – Mindjárt kiderül…
– Ha nem is a mi számunkra derül ki – ellenkezett Andor. – Biztosan nem fog sikoltozni, ha belebotlik egy dugásba, meg az is lehet, hogy a férfivécében csinálják.
– Kimenjek megnézni? – A pultoslány izgatottan állt közéjük.
– Segítenél megpisilni valamelyiknek?
– Csak, hogy mi van…
– Inkább készíts poharakat, te meg kérdezd meg azt az asztalt, mit vihetsz!...
Két perc múlva ismét a pult mögött találkoztak.
– Most már tényleg meg kéne nézni, mi van! – makacskodott a pultoslány.
– Te vagy a vécés-néni? – Angéla megfogta a lány vállát: – Mit mondanál? Jöttem már szólni, hogy lejárt az idő?
Andor is újra pukkadozott már:
– Azt is mondhatod, hogy máskor jelentsék be a pultnál, mit akarnak a vécében csinálni, mert nem érünk rá találgatni… Jön a néni! – morogta a fogai között.
Visszaült a polgármester mellé a nő, s visszajöttek a fiatalok is.
A srácok asztalánál élénk sugdolózás támadt, és egy-egy véletlennek álcázott tekintet a városvezető partnerére tévedt. Valami mégis történhetett a mosdóban – vélekedett három ember egyöntetűen a pult mögött.
Újabb vacsoravendégek érkeztek, ettől eltekintve eseménytelenül telt a következő 2 perc.
Az "FP" asztalától ketten a mosdó felé indultak. Az egyetlen lányt ezúttal egy másik haver követte.
– Ez már több mint gyanús! – Andor egy szemmozdulattal hívta fel a többiek figyelmét a furcsaságra. – Ha a csajnak megint pisilnie kell, az is képtelenség, ha csak elkíséri a srácokat, az is nonszensz…
– Hát ehhez meg mit szólsz? – szakította félbe Angéla a pincér okfejtését.
– Elindult a néni is! – Andor arcára kitelepedtek a gondolatai: teljes káosz.
Hamarosan megismétlődött ugyanez a jelenet, csak az egyik szereplő – a srác – cserélődött.
– Ezek bekattantak!
Nőtt viszont a kuncogás a fiatalok asztala körül, s úgy tűnt, remekül mulatnak a polgármester partnernőjén, aki továbbra is őket leste kitartóan, és félfenéken fészkelődött.
A pultoslány nem bírta tovább, vadonatúj osztrák traktorhoz kötözve sem lehetett volna visszatartani. Amint felkerekedett a lány és az újabb fiú, s nyomukban elindult a kíváncsi nő, ő is elhagyta a pultot.
– Mi volt? – faggatta Angéla és Andor, amikor végre kipirulva visszatért, és tett-vett a poharak között.
– A néni a férfivécénél kukucskál, közben markolássza a saját csöcseit.
– És?
– Ennyit láttam.
– Azt hiszem, amazok bentről csinálják neki a műsort – kacagott a pincérnő –, és élvezik, hogy megszívatják.
– Szólok nekik, hogy menjenek a faházba, mert nem szeretnénk itt botrányt! – mondta Andor, és a srácok asztalához sietett. – Rendben van, megbeszéltük – jelentette ki, amikor visszatért a pulthoz –, azt válaszolták, hogy gondoltak már erre a lehetőségre, mert elég kényelmetlen állva, amikor a faházban ott az ágy…
A fiatalok asztalánál mozgolódás támadt, és ezúttal mindannyian felálltak. A polgármester fehérarcú partnernője nem nagyon tudta mire vélni a dolgot, nem is próbálta titkolni csalódottságát. Az egyetlen lány és a nyolc srác vigyorogva hagyta el az éttermet, a nő pedig csak nézett utánuk bánatosan.
A polgármester hamarosan megunta az ücsörgést, és – kivételesen – elhárította a felkínált szobakulcsot, majd az illusztris vendégek eltávoztak,
A panzió dolgozói azt már nem látták, hogy a polgármester partnernője a parkolóból szemlélődve felfedezett egy világos ablakú faházat, és rövid unszolással odacsábította a városvezetőt. Ketten nyomták az orrukat az üveghez, és hosszasan lesték a srácok játékát az egyetlen lánnyal.
Vége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése