Tanyaszomszéd

Tanyamesék

erotikus novellák

Tanyaszomszéd

Elvonult a meztelen lány mellett, végigsétált a kerítés hűvösében, egy pillanatig farkasszemet nézett a leskelődő fiúval, majd leheveredett, mint aki megtette a mai kötelességét. Állát a lábaira helyezve, hunyorogva nézte a világnak azt a kis szeletkéjét, ahol ő lehet a főnök.

Ha most vakkantana egyet, akkor a lány kapkodva rántaná magára a bikinit – legalább az alsót –, és a fiú fejvesztve menekülne. De minek vakkantana? A néhánypercnyi, mókás riadalom nem ér fel egy tartalmas lustálkodással! – vélekedett a komondor.

Dominika nem törődött a szőrmók kutyával, talán észre sem vette, hogy ott liheg a közelben. Gyorsan akarta eltüntetni a fehér csíkokat, mert mire elérkezik az evezős nyaralás, már nem lehet foltos a bőre. Még a haját is úgy gumizta fel, hogy a lelógó copf ne árnyékoljon. Bikinijét karnyújtásnyira tartotta, hogy szükség esetén bármikor odakaphasson érte.

Gyula még tavalyról ismerte azokat a parányi, élénksárga textildarabokat, amik egy éve még eltakarták Domi kritikus testrészeit, s amelyek közül akkor csak a melltartó pántjának árnyéka zavarta a lányt, és folyton csak a hátát süttette. Most jól látszott, hogy meg akar fordulni, amint elégedett lesz a fenekével, amit néha kidüllesztve leellenőrzött.

A fiú előnytelen leshelyet talált magának – de ez volt a legközelebbi pont –, Domi lábfejével egyvonalból, oldalról csodálhatta a meztelen lánytestet. Ha kicsit távolabb menne, ahogy a kerítés kanyarodik, bekukucskálhatna a lábak közé…

Dominika jobban széttette a lábát, nehogy fakó sávok maradjanak.

Gyula tarkóját megtalálta egy maréknyi napsugár, ráadásul valamiféle zajos légy mindenáron inni akart az izzadságcseppekből, alig győzte némán újra meg újra elhessegetni.

A látvány felülmúlt minden korábbit, még a repülő ablakából élvezett Alpok vonulata is eltörpült a lány dombjai mellett.

Domi hátranyúlt, és simogatással kergetett el valami láthatatlan rovart a fenekéről, miközben a fiú rémülten arra gondolt, hogy talán az ő tekintetét érezhette meg.

A komondor egyre nehezebben viselete, hogy nem történik semmi, és zavarta, hogy a fiú csapkodja a levegőt. Felmordult, majd bemutatott egyet az "a" és "u" keverékéből összeállított magánhangzók közül.

A lány ijedten nyúlt a bikini felé, de nem ért hozzá, csak együtt fülelt a kutyájával.

„A hülye dög…!” – Gyula elhúzta a száját, amikor a komondor, miután felriasztotta Domit, ismét pihenőre hajtotta a fejét.

Dominika izgatottan tekintgetett a kapu és a ház irányába – emerről, a sövénykerítés felől nem számított meglepetésre, hiszen azon túl kukoricás terült el, és egy darabon burgyingos, tüskös bokrok tartották távol a látogatókat –, aztán visszafeküdt, és jobban szétnyitotta a lábát.

A fiú megint sajnálta, hogy előnytelen irányból láthatja, és terveket szövögetett. Mivel többször beszélgettek már – és a lány mindig kedves volt –, akár közelebb is mehetne hozzá. Az igaz, hogy akkor meg kellene magyaráznia a kukkolást, sőt Domi azonnal fel is öltözködne, de talán később le tudná róla dumálni a bikinit… Még nem állt össze a fejében a részletes stratégia, de már cselekedni kezdett. Hangtalanul visszavonult, s még a komondornak se tűnt fel, amint megkerülte az igazi kerítést, és ahogy ártatlan képpel belépett a megnyikorduló kapun. Domi formái lebegtek a szeme előtt, és csak ment.

A lány felülve, s már bikiniben várta a felbukkanását, mintha egy pillanatra se mutatta volna meg pucér testét a napsugaraknak.

– Uncsizol? – kérdezte a fiút, cseppet sem csodálkozva a váratlan látogatáson.

Gyula kapott az alkalmon:

– Gondoltam, megnézlek és dumálunk.

– Lehet. – Domi sajnálkozva végignézet magán – „oda a folttalanságnak” –, de pajkos fény villant a tekintetében, mintha ebből a baráti látogatásból is kisülhetne valami izgalmas. – Te is egyedül vagy?

A fiú kiérezte a kérdésből a kihívást, és fallosza válaszolni készült, miközben eszébe jutott, hogy bizonyára árulkodó folt éktelenkedik a nadrágján, amire eddig nem is gondolt.

– Ühüm – nyögte, és nem mert lenézni, mert túl feltűnő lett volna.

– Akkor jó. Miről akarsz dumcsizni?

– Amiről te… – Miért van az, hogy könnyebb elképzelni egy beszélgetést, mint élőben megvalósítani?

– Te is szoktál napozni?

Gyula elégedetten nyelt egy nagyot, mert a lány szinte tálcán kínálta a közös napozást, ami könnyen a bikini levételével járhat.

– Nem nagyon van rá időm… – válaszolta, és remélte, hogy Domi mindjárt meghívja maga mellé.

De a lány nem figyelt már rá, csak hallgatózott, és arrébb, a lihegő komondor is felemelte a fejét. A kapuhoz vezető úton beszélgető hangok közeledtek.

Dominika gépiesen nyúlt arrafelé, ahol korábban a bikinijét tartotta, majd rájött, hogy már felvette, és hunyorogva fordult a zaj irányába. A kutya egy nyögésszerű magánhangzót adott ki, és bágyadtan megmozgatta a farkát.

„A hülye dög mindenkit ismer…” – Gyula megfigyelte, hogy a lány arcára kiült várakozás abban a pillanatban széles vidámsággá változott, ahogy felbukkantak a jövevények, a két fiú.

– Az öcsikéd? – kérdezte az egyikük, miközben letámasztották a bicikliket..

– Mindjárt jövünk, öcsi – rikkantott a másik, és közrekapva a kipirult Domit, nevetgélve bementek a házba.

Gyula csak ekkor vizsgálta meg a nadrágját – jól sejtette az átázást –, majd óvatosan megigazította zselével rögzített fürtjeit, mintha ennek még bármi jelentősége is lenne.

Az épületből féktelen viháncolás hangja áradt ki, és szétterült az udvaron.

A magára maradt fiú a kapu felé kullogott, majd néhány lépés után irányt változtatott, és ahhoz az ablakhoz sietett, amerről Dominika búgó nevetését hallotta.

A fiúk odabent is a lány két oldalán helyezkedtek el, ám időközben levetették magukról azt a néhány ruhadarabot. Domi is megszabadult élénksárga bikinijétől, és az egyik srác ujját szopta, hogy a következő pillanatban az ujjat felcserélje egy farokra. A másik fiú a lány fenekét simogatva, egy tasak óvszert készített a homorú hátra…

Gyula még maradt volna – mert ki nem nézne meg egy élő akciót, ha erre lehetősége adódik –, de elborította az agyát a düh és az elkeseredettség. Belerúgott az egyik biciklibe, és dúlva fúlva porolt hazáig, a szomszédos tanyáig. Legjobban az zavarta, hogy nem is haragudhat igazán a lányra, sőt szerencsésnek tarthatja magát a történtekért, hiszen legalább megbizonyosodott róla, hogy Domit esetleg – hogy milyen eredménnyel, az még kérdéses – rá lehet beszélni erre-arra.

Legközelebb…

Vége