2025. május 23.

Vidéki ballada 2.

Előzmény: Vidéki ballada 1.

ÜRESJÁRAT
erotikus novellák második kötet

Vidéki ballada
2.




Mint a rét színeiből kikevert akvarell, mint a frissen kaszált fű, mint a harmatcseppben fürdő reggeli napsugár, olyan volt Kitti.
– Természetes szépség! – Csak így emlegették, és csodálattal beszéltek róla az emberek.
A felnőtt férfiak titokban összekacsintottak a háta mögött, a fiúk pedig bátran ki is mondták:
 „Dugnivaló.”
Lobogósörényű vadló, puhaléptű párduc, szelídségbe bújtatott, vadóc lány… ő Kitti.
– Akarsz is valamit, vagy csak bámulsz? – szólt rá Lilire, aki oldalról méregette a suli épülete előtt.
Tovább nem is foglalkozott már vele, és azzal a néhány lézengővel sem, akik – mintha nehéz lenne elszakadni az iskolától – még várakoztak. Mert a járdaszegélyhez simult egy méltóságteljes autó, és a sofőr mosolyogva intett. Kitti gyorsan beugrott az ülésre, arcát nyújtotta puszira, majd hangtalanul elsuhantak.
– Ez nem lehet az apja – nézett utánuk Lili, majd előkapta a telefonját, hogy ezt az információt tudassa a barátnőivel, elsősorban Rékával. Kicsit sajnálta, hogy nem készített sebtében egy fotót, így nem küldheti szét a világba.
Kitti kissé előrehajolva, a visszapillantó tükörből még látta Lilit izgatottan telefonálni, bosszúsan megjegyezte:
– Kis kurva!
A férfi elnézően mosolygott:
– Barátnőd?
– No, nem, még csak az kéne!
– Pedig úgy tűnt, mert a lányok előszeretettel nevezik egymást ribancnak és kurvának, jelezve, hogy a másik is, nagyon helyesen, szereti a pasikat.
– Nem bírom elviselni azt a társaságot, a Lili-féléket! – vonta meg a vállát Kitti, de érződött a hangján, hogy megenyhült.
– Kár, mert csaphatnánk együtt egy jó kis bulit.
– Ezekkel, jó bulit? Jobban jársz, ha felszedsz két kurvát az út mellől. Vagy milyen bulira gondoltál?
– Közel jársz hozzá. Jól érezni magunkat… többen.
Kitti a férfi felé fordult, és nadrágon keresztül simogatni kezdte a falloszát:
– Aztán mit csinálnál több csajjal?
– Majd feltalálnák ők magukat!
– Masztizni otthon is tudnak…
– Te is szereted, ha nézem. Nem?
– Csak akkor, ha látom közben, hogy feláll, és… ha lesz is utána valami. De több csajjal mit kezdesz?
– Bízd csak rám!
– De én ebben nem akarok részt venni, mert nekem nem marad semmi – mondta durcásan Kitti, miközben elővette a férfi falloszát.
– Úgy veszem észre, hogy általánosságban semmi kifogásod sincs, csak a „Lili-félékkel” szemben vannak fenntartásaid.
– Ha elmesélnék egyet a sztorijaikból…! Bár az is lehet, hogy neked tetszene… Pasiból vagy.
– Próbáljuk ki, mesélj! Hssssz!
– Megkarmoltalak? Bocsi!
– Nem lehetne inkább a puha nyelvecskéddel?
– Tudod, hogy menet közben szédülök… De óvatos leszek, ígérem! Elárulod nekem, hogy mit csináltatok azzal a kurvával? A Rékával?
– Arra a hosszúcombúra gondolsz?
– Legközelebb nézd meg jobban! Egyáltalán nem hosszabb a lába, mint az átlag, sőt ekkora magassághoz képest elég kurta. Kurtácska a kurvácska lába. A felsőteste meg aránytalanul hosszú, olyan lent van a feneke, olyan szinten, mint bárkié. Minden viszonylagos… te mondtad… hogy a törpe farkán meglepődünk, pedig csak a saját méreteihez képest hosszú…
– Teszünk még egy kört, vagy bent folytatjuk? – kérdezte a férfi, fejével az egymás mellett sorakozó, egyforma házak felé bökve.
– Bent.
– El ne felejtsd, hogy nem a törpe farkánál tartottunk…
– Hanem a tiédnél? És, gondolom, Réka pinájánál, ott, a kurta lábak között. Vagy csak megszopattad?
– Mire vagy kíváncsi? – A férfi megvárta, amíg Kitti megkerüli az autót, aztán alaposan végignézte, tetőtől talpig, majd bezárta a kocsit.
– Az igazságra.
– Te sokkal jobb csaj vagy.
– Hm. Köszi. Mondtam a kurvának, hogy tartsa magát távol tőled.
– Így? Kár volt elijeszteni… Mit mondtál neki? Eljöhetett volna, elérné a sarkokban a pókhálókat.
– Haha! Te meg tartanád a létrát és ujjaznád a pináját. Benyalnál?
Közben beértek a házba.
Ahogy szokták, az ajtón belül kiléptek a cipőkből, majd a hálószobáig érve levetkőztek. Lefeküdtek a kék, selymes ágytakaróra, és kedvesen-érdeklődve simogatták egymást, mintha legelőször látnák a másik felfedezésre váró testét.
Kitti markába szorította a falloszt és azt játszotta, hogy mekkorát képes eltakarni belőle. Arányaiban egyre kevesebbet.
– Amúgy meg azt mondtam a kurvának, hogy az apám vagy, és le ne merjen szopni még egyszer. Ó! – kiáltott fel, mert a férfi megcsavarta az egyik bimbóját.
– Tisztáztuk már, hogy nem beszélhetsz baromságokat, nem vagyok az apád… szerencsére… és ne is állíts ilyet, mert anélkül is zavar a korkülönbség…
– A szopás ellen nem tiltakozol? Mármint, hogy Réka leszopott.
– Még most akartam mondani, de nem engedsz szóhoz… – Abbahagyta, mert Kitti a szájára tapadt, az egyik kezét meg a puncijához irányította.
Néhány perccel később – még mielőtt a lány lecsúszott volna a derekáig – óvatosan megkérdezte:
– Réka is beletartozik a „Lili-félékbe”?
– Tulajdonképpen igen, de – ismerte el kényszerűen Kitti – Rékáról kevesebbet hallani, mint a többiről.
– Miket?
– Semmi extra, kocsiban dugják a disco mögött, meg ilyenek… Lilit viszont rábeszélték a srácok, hogy menjen be edzés előtt az öltözőbe, csakhogy rendkívüli különórája volt matekból, mert bukásra állt, és viccből beküldte maga helyett az Aliz nevű csajszit. Aliz persze, a max.60-as IQ-jával, komolyan vette, és vásárolt gyorsan 2 doboz óvszert, és úgy ment be az öltözőbe.
– Jópofa lehetett.
– A srácok is dicsérték – nevetett Kitti, és bekapta a meredező falloszt.
(Folyt.köv.)

Folytatás: Vidéki ballada 3.

Nincsenek megjegyzések: