ÜRESJÁRAT
erotikus novellák – második kötet
Vidéki ballada
2.
Mint a rét színeiből
kikevert akvarell, mint a frissen kaszált fű, mint a harmatcseppben fürdő reggeli
napsugár, olyan volt Kitti.
– Természetes szépség! –
Csak így emlegették, és csodálattal beszéltek róla az emberek.
A felnőtt férfiak titokban
összekacsintottak a háta mögött, a fiúk pedig bátran ki is mondták:
„Dugnivaló.”
Lobogósörényű vadló,
puhaléptű párduc, szelídségbe bújtatott, vadóc lány… ő Kitti.
– Akarsz is valamit, vagy
csak bámulsz? – szólt rá Lilire, aki oldalról méregette a suli épülete előtt.
Tovább nem is foglalkozott
már vele, és azzal a néhány lézengővel sem, akik – mintha nehéz lenne
elszakadni az iskolától – még várakoztak. Mert a járdaszegélyhez simult egy
méltóságteljes autó, és a sofőr mosolyogva intett. Kitti gyorsan beugrott az
ülésre, arcát nyújtotta puszira, majd hangtalanul elsuhantak.
– Ez nem lehet az apja –
nézett utánuk Lili, majd előkapta a telefonját, hogy ezt az információt tudassa
a barátnőivel, elsősorban Rékával. Kicsit sajnálta, hogy nem készített sebtében
egy fotót, így nem küldheti szét a világba.
Kitti kissé előrehajolva, a
visszapillantó tükörből még látta Lilit izgatottan telefonálni, bosszúsan
megjegyezte:
– Kis kurva!
A férfi elnézően mosolygott:
– Barátnőd?
– No, nem, még csak az kéne!
– Pedig úgy tűnt, mert a
lányok előszeretettel nevezik egymást ribancnak és kurvának, jelezve, hogy a
másik is, nagyon helyesen, szereti a pasikat.
– Nem bírom elviselni azt a
társaságot, a Lili-féléket! – vonta meg a vállát Kitti, de érződött a hangján,
hogy megenyhült.
– Kár, mert csaphatnánk
együtt egy jó kis bulit.
– Ezekkel, jó bulit? Jobban
jársz, ha felszedsz két kurvát az út mellől. Vagy milyen bulira gondoltál?
– Közel jársz hozzá. Jól
érezni magunkat… többen.
Kitti a férfi felé fordult,
és nadrágon keresztül simogatni kezdte a falloszát:
– Aztán mit csinálnál több
csajjal?
– Majd feltalálnák ők
magukat!
– Masztizni otthon is
tudnak…
– Te is szereted, ha nézem.
Nem?
– Csak akkor, ha látom
közben, hogy feláll, és… ha lesz is utána valami. De több csajjal mit kezdesz?
– Bízd csak rám!
– De én ebben nem akarok
részt venni, mert nekem nem marad semmi – mondta durcásan Kitti, miközben
elővette a férfi falloszát.
– Úgy veszem észre, hogy
általánosságban semmi kifogásod sincs, csak a „Lili-félékkel” szemben vannak
fenntartásaid.
– Ha elmesélnék egyet a
sztorijaikból…! Bár az is lehet, hogy neked tetszene… Pasiból vagy.
– Próbáljuk ki, mesélj!
Hssssz!
– Megkarmoltalak? Bocsi!
– Nem lehetne inkább a puha
nyelvecskéddel?
– Tudod, hogy menet közben
szédülök… De óvatos leszek, ígérem! Elárulod nekem, hogy mit csináltatok azzal
a kurvával? A Rékával?
– Arra a hosszúcombúra
gondolsz?
– Legközelebb nézd meg
jobban! Egyáltalán nem hosszabb a lába, mint az átlag, sőt ekkora magassághoz
képest elég kurta. Kurtácska a kurvácska lába. A felsőteste meg aránytalanul
hosszú, olyan lent van a feneke, olyan szinten, mint bárkié. Minden
viszonylagos… te mondtad… hogy a törpe farkán meglepődünk, pedig csak a saját
méreteihez képest hosszú…
– Teszünk még egy kört, vagy
bent folytatjuk? – kérdezte a férfi, fejével az egymás mellett sorakozó,
egyforma házak felé bökve.
– Bent.
– El ne felejtsd, hogy nem a
törpe farkánál tartottunk…
– Hanem a tiédnél? És,
gondolom, Réka pinájánál, ott, a kurta lábak között. Vagy csak megszopattad?
– Mire vagy kíváncsi? – A
férfi megvárta, amíg Kitti megkerüli az autót, aztán alaposan végignézte,
tetőtől talpig, majd bezárta a kocsit.
– Az igazságra.
– Te sokkal jobb csaj vagy.
– Hm. Köszi. Mondtam a
kurvának, hogy tartsa magát távol tőled.
– Így? Kár volt elijeszteni…
Mit mondtál neki? Eljöhetett volna, elérné a sarkokban a pókhálókat.
– Haha! Te meg tartanád a
létrát és ujjaznád a pináját. Benyalnál?
Közben beértek a házba.
Ahogy szokták, az ajtón
belül kiléptek a cipőkből, majd a hálószobáig érve levetkőztek. Lefeküdtek a
kék, selymes ágytakaróra, és kedvesen-érdeklődve simogatták egymást, mintha
legelőször látnák a másik felfedezésre váró testét.
Kitti markába szorította a
falloszt és azt játszotta, hogy mekkorát képes eltakarni belőle. Arányaiban
egyre kevesebbet.
– Amúgy meg azt mondtam a
kurvának, hogy az apám vagy, és le ne merjen szopni még egyszer. Ó! – kiáltott
fel, mert a férfi megcsavarta az egyik bimbóját.
– Tisztáztuk már, hogy nem beszélhetsz
baromságokat, nem vagyok az apád… szerencsére… és ne is állíts ilyet, mert
anélkül is zavar a korkülönbség…
– A szopás ellen nem
tiltakozol? Mármint, hogy Réka leszopott.
– Még most akartam mondani,
de nem engedsz szóhoz… – Abbahagyta, mert Kitti a szájára tapadt, az egyik
kezét meg a puncijához irányította.
Néhány perccel később – még
mielőtt a lány lecsúszott volna a derekáig – óvatosan megkérdezte:
– Réka is beletartozik a
„Lili-félékbe”?
– Tulajdonképpen igen, de –
ismerte el kényszerűen Kitti – Rékáról kevesebbet hallani, mint a többiről.
– Miket?
– Semmi extra, kocsiban
dugják a disco mögött, meg ilyenek… Lilit viszont rábeszélték a srácok, hogy
menjen be edzés előtt az öltözőbe, csakhogy rendkívüli különórája volt
matekból, mert bukásra állt, és viccből beküldte maga helyett az Aliz nevű
csajszit. Aliz persze, a max.60-as IQ-jával, komolyan vette, és vásárolt
gyorsan 2 doboz óvszert, és úgy ment be az öltözőbe.
– Jópofa lehetett.
– A srácok is dicsérték –
nevetett Kitti, és bekapta a meredező falloszt.
(Folyt.köv.)
Folytatás: Vidéki ballada 3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése