Előzmény:
Őszi erotikusok - erotikus novellák
1. évad
Hozzál nekem egy nőt!
2.
Otthoni lábadozás
Anti, mióta kiengedték a kórházból, óránként körbe-körbekopogott a
gipszes lábával, ám többnyire unatkozott.
– Minden könyvet kiolvastam már, a filmeket unom, a...
– Hozzak könyvet? – vágott a szavába Levi, aki otthon is meglátogatta.
– Valamit félre tetszett érteni, kedves kolléga! Nőt kértem, vagy ha
így nem érted: puncit.
– De akikből már majdnem besokalltál a kórházban, azokkal mi lett?
– Befejezték az ápolást.
– Valamit rosszul csinálhattál, ha nem jönnek.
– Én? Mindegyik csiholt egy kis anyagot, aztán elment, most meg azt
hiszik, hogy itthon nincs szükségem semmire?
– Előfordulhat. Hívni kell őket, mert maguktól nem fognak jelentkezni,
hogy van-e kedved megszopatni... Vagy az is lehet, hogy azt hiszik, hogy van
valakid...
Levi a fejével a fürdőszoba felé bökött, ahonnan időnként csobogás
hallatszott, és már megérkezésekor is női tusfürdő illatát érezte az egész
lakásban, ami szintén abból az irányból szivároghatott.
Anti nem reagált a célzásra és a mutogatásra, csak a saját monológja
érdekelte:
– Sosem volt még annyira jó sorom, mint a kórházban, ami a puncikat
illeti, de azóta semmi...
Levi felállt, kinézett az ablakon, majd szórakozottan elsétált az
előszobába vezető, nyitott ajtóig, aztán vissza az ablakig, jött és ment oda és
vissza, s miközben a kollégája csak panaszkodott, ő egyre jobban megközelítette
a fürdőszobát. Határozottan pancsolás neszeit hallotta, mint amikor valaki
fekszik a kádban, és játszik a gyerek műanyag kacsáival.
– Egy csaj! – gondolta. – Áztatja a punciját. – Nagyokat szippantott a
habfürdő illatából. – Finom csaj, finom punci!
Anti észre sem vette, hogy kollégája néha kisétál a képből, még mindig
a sérelmeit sorolva, hosszasan ecsetelte Zsüli – akivel a motorbalesetet
elszenvedték – felfoghatatlan közömbösségét: a lány nem válaszol az sms-ekre,
pedig éppen együtt száguldottak kifelé a városból, dugni akartak, amikor...
Levi továbbra is elmerült a saját gondolataiban, a térre néző ablak és
a fürdőszobaajtó közötti távot rótta szorgalmasan.
– Finom csaj! De ha hozott habfürdőt magával, akkor nemcsak egyetlen
dugásra jött, hanem hosszabb időre, egy egész sorozatra... – Nem értette a
kollégáját, hogy miért akarja magát sajnáltatni, és miért akar még plusz nőt. –
Hármasban nyomnák?
Anti siratóasszonyos kántálása hirtelen megszakadt. Homlokához kapva
feltápászkodott, fogta a dohányzóasztal szélén heverő bolyhos
törölközőt, és gipszével a fürdőszoba felé kopogott. Egy koppanás a
gipsszel, egy csoszogás a papuccsal, kopp-csossz-kopp-csossz...
Levi szorosan a nyomában.
Anti nem is kopogtatott, pedig illene, ha valakit fürdés közben
készülünk megzavarni – még akkor is, ha a közeledő léptek tisztán hallatszanak
kopp-csossz-kopp-csossz – csak benyitott.
Levi szorosan a sarkában, még igyekezett kollégájával egyszerre is
lépni, bár ő nesztelenül rakta egymás elé a lábait.
Másodszor a csodálkozóan csintalan, barna szemeket pillantotta meg,
utoljára akkor látott ilyen huncutul csillogó drágaköveket, amikor egy
lakodalomban, az asztalterítő takarásában, a szemben ülő csaj punciját
simogatta a mellette ülő, pattanásos srác.
A szemek után megint a kúpos bimbókat csodálta, amiket kis
fáziskéséssel, csak ekkor kezdtek el takargatni a fürdőkádban ülő lány nyitott
kezei.
Anti a fürdőző pillantásaiból és a cicik elé tett tenyerekről vette
észre, hogy kollégája is részt kíván venni a fürdőszobai látogatáson, ezért
gyorsan ledobta a törölközőt, és becsukta Levi orra előtt az ajtót.
Puff!
A hoppon maradt kollégának még annyi idő sem jutott, hogy kiolvasson
valamit a barna szemekből. Mélységesen csalódott Antiban:
Hát ezért küldte be hozzá a csajokat? Ezért fuvarozta be hozzá Noémit a
kórházba? Ez a köszönet az önfeláldozásért? Anti 3 csajt is neki köszönhet
ebben az ínséges időszakban, amikor akár magának is megtarthatta volna mindet! Egyszerűen érthetetlen, így felrúgni mindent! – Levi dúlt-fúlt.
Csak azért nem távozott sértődötten a lakásból, hátha kaphat némi
magyarázatot a történtekre, hátha megmentheti a romjaira hullott barátságot...
és hátha megnézheti még alaposabban a fürdőző lányt. Levi szerint Antinak az
lehetne az egyetlen értelmes húzása, ha most, a kád szélére ülve, szépen
elmagyarázza a csajnak, hogy az előbb látott kolléga – mármint Levi – annyira
jó pasi és annyira diszkrét, hogy érdemes neki széttenni a lábakat.
Kopp-csossz-kopp-csossz.
Anti, figyelmen kívül hagyva az idegesen toporgó kollégáját, 2 doboz
sörért kopogott-csoszogott a hűtőhöz, s mielőtt bevitte volna a fürdőszobába,
mellesleg hátraszólt Levinek:
– Találsz magadnak is.
Kopp-csossz-kopp-csossz.
– Kösz! Reméltem, hogy rám is gondolsz!
Anti a mondat végét már nem is hallhatta, amennyire tőle tellett,
sietett vissza a barnaszemű, meztelen lányhoz.
– Hihi! Gipszelt lábbal nem tud bemászni mellé a kádba! – gondolta Levi
kárörvendezve, ám lefagyott a gúnyos mosoly az arcáról, amint ráébredt, hogy
sok minden mást gipszes lábbal is lehet csinálni.
Ujjaiban érezte a lágytapintású. feszes ciciket, és ugyanolyan fogás
eshet a hamvas popsin is... amit Anti kisajátított magának. Fortyogott magában,
és nem tágított a fürdőszoba közeléből.
– Hát ez a hála, amiért Noémit bevittem
neki, kipróbálva és mindenre nyitottan, készen, közvetlenül a kórházi ágyhoz
szállítva?
Mérhetetlen idő eltelt, mire – kopp-csossz-kopp-csossz – előkerült
Anti, mankóját hátrahagyva, a törölközőbecsavart lányra támaszkodva.
Ekkora pimaszságot! Úgy nehezedett a lányra, hogy behajlított karja
egészen a cicik közé lelógott, csak egy óvatlan mozdulat hiányzott, hogy
kibontsa a törölközőt, és megkaparinthassa a lány ékességeit.
– Iszol még egy sört? – érdeklődött olyan flegmán Anti, hogy Levi
egyből tudta, ezt csak tőle kérdezheti.
– Hozok mindjárt – mondta a lány, és türelmesen a kanapéra segítette a
vállát nyomó terhet. Hajolás közben egyetlen pillanatra kimosolygott a popsija a törölköző
alól.
Ki-ki felbontotta a saját dobozát.
A lány keresztbe tette a lábát és vállával Antihoz dőlt:
– Egészség! – Megérintve a gipszet, még hozzátette: – Legyen jobb, mint
újkorában!
– Máris úgy érzem, mint aki újjászületett – jegyezte meg a férfi hálás
tekintettel, mintha a lánynak is szerepe lenne ebben.
"Megdugta a fürdőben? Képes volt bedönteni? – gyanakodott Levi. –
Miért is ne?" Elképzelte, ahogy a fürdővíztől csöpögő lány a mosdónak
támaszkodott, Anti meg benézett a puncijába, aztán hátulról tömködte, közben
ráhajolva, a cicijeit markolászta.
– Egy jó csajjal én is újjászületnék – jegyezte meg.
Amazok ketten teljes egyetértésben összenevettek.
– Mindjárt felöltözöm – szólalt meg a lány –, csak kifújom magam. –
Akkora erővel húzogatta lefelé a combtőig érő törölközőt, mintha el akarná
szakítani, vagy mintha a cicijei helyett a hosszú combjait kellene
takargatni.
– Nem fontos – csúszott ki Levi száján a mélyről jövő, őszinte
álláspont. – "Miért kell kifújni magát? Dugtak a gipszessel!"
– Nem vagyunk szégyenlősek – jegyezte meg Anti, egy ujjal
belekapaszkodva a lány melle fölött begyűrt törölközőbe, ám azt olyan szorosra
tekerték, hogy nem engedett bekukucskálást –, Lilike, inkább fogékonyak
vagyunk minden szépségre.
Levi felkapta a fejét kollégája többes számú fogalmazására: –
"Mégsem annyira magának való!" – És legalább megtudta a lány nevét.
– Tapasztaltam – kacagott Lili, szemében ugyanaz a huncutság fénylett,
mint amikor rányitottak a fürdőszobában.
– És szeretünk minden jóban benne lenni – folytatta Anti –, főleg
belekerülni.
– Csak nem valami "minden jóban" közben szerezted ezt is? – A
lány megkopogtatta a faltörő kosként előrenyújtott gipszet. – Elmeséled?
– Elmúltál már 18?
– Tudod, hogy el! Több hónappal... Különben meg a mai csajok előbb
érnek, és kicsikét hamarabb érdeklődnek a "minden jóban" iránt. Ígérem,
hogy nem fogok elpirulni!
Levi érezte, hogy a társalgás döntő fordulathoz érkezett, amikor nem
lenne szerencsés kimaradni belőle. Gyorsan közbeszólt:
– Szerintem is nyugodtan elmondhatod – biztatta a kollégáját – amire
emlékszel belőle.
– Akkor meséld te!
Levi a baleset körülményei helyett röviden vázolta azt a részt,
amit fontosabbnak tartott, hogy mekkora önfeláldozással és lemondások árán
beszélt rá több csajt arra, hogy látogassák meg Antit a kórházban, és
lehetőségükhöz mérten segítsék elő a felépülését. – És ez még nem minden! –
folytatta panaszos hangon, miután Lili abbahagyta a kacagást. – Még mindig nem
én következem, hanem Anti elvárná, hogy továbbra is neki hajtsam fel a
lányokat.
– Én is szeretném... – jegyezte meg csendesen Lili.
Levi megrázta a fejét, mintha széthullottak volna a gondolatok.
– Ne rémülj már meg ennyire! – nevetett a lány, és a lecsúszóban lévő törölközőt
húzogatta vissza a cicijei fölé. – Én is szeretném, ha hoznál Antinak csajokat.
Ha Levi eddig sem értett semmit, ez a helyzet csak fokozódott.
– Jó. – Ennyit bírt kinyögni. – Miért?
– Mert addig se engem zaklat – jelentette ki magától értetődően Lili,
aztán a mű-duzzogásba kezdett. Antival összekapaszkodva, visítva nevettek.
Levi fejében teljessé vált a káosz.
Időbe telt, amíg az egymás szavába vágó Lili és Anti összefüggéstelen
mondataiból kihámozta a lényeget: Lili, aki Anti távoli rokona – nővérének
fogadott lánya, ahogy magát nevezte: "mostija", és ahogy a rokoni
fokot hívta: "mostiuncsihugi" –, felvételt nyert az egyetemre,
és mostantól szorosabbra szeretné fűzni a rokoni szálakat. Már csak azért is,
mert nem ismer itt senkit, és fogalma sincs, hogyan kezdjen el nőkkel
ismerkedni...
Igen, nőkkel! Mert Lili a saját neme iránt vonzódik.
– De ettől se ijedj meg – hahotázott Anti, szemléltetésképpen kibontva
a lány melleit a törölközőből, és a látvány egyáltalán nem tűnt rémisztőnek –,
mert szopni azért jól tud, és szeret is!
Lili bólogatott, és mosolyogva hallgatta tovább mostoha-nagybácsiját:
– Nem nagyon érted? Az legyen a te problémád! Hozz nekem nőt, akit meg lehet dugni, meg magadnak
is, ha irigykedsz, és Lilinek is, ha a kedvébe akarsz járni! – Játékosan megcsípte a lány bimbóit. – Ha meg ezekután sem érted, akkor maradjunk a kiinduló helyzetnél: Hozzál nekem... nőt!Vége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése