( Előzmény, melynek ismerete nélkül ugyanúgy érthető az erotikus novella: Tarhonyafóbia (Bubival) )
TAVASZI EROTIKUSOK - 6. évad - erotikus novellák (18+)
Erotikus buborékok
/EROTIC BUBBLES/
- újabb 13 erotikus történet -
Bubi nélkül az élet
Bogi a mosdó fölé hajolva erőlködve köhögött, mögötte a párja, Robi figyelte aggódva.
– Miattam...? – kérdezte a 30-at éppen átlépő, kamaszos képét szerencsésen megőrző férfi.
– Ne... kh... beszéltess! – rázta a fejét Bogi, és megpróbálta kiköpni azt a kaparó valamit a torkából, ami a köhögést okozza. – Nem a spermád, azt lenyeltem... kh!
Bevett szokás volt náluk, hogy amint mindketten hazaértek a munkából, a napi feszültség megszüntetése miatt – és az élvezet kedvéért – szexeltek egy jót a lakás valamelyik szögletében, és a nap hátralévő részében csakis közös programokat választottak.
– Ketten vagyunk egy család... egyelőre ketten vagyunk egy kis buborékban – szokta mondogatni Bogi, és ezt mindketten elégedetten így is vették természetesnek.
Esténként már csak némán összebújtak, és bármilyen film is harsogott a fejük felett, ők már megint egy szép napból eveztek tovább.
Ez a délután azonban valamiért eltért a megszokottól, de Robi még nem tudott rájönni, hogy mitől.
Talán, mert megérkezésekor Bogi szeme csordultig volt könnyel a rengeteg köhögéstől? Fel sem merült egyéb lehetséges ok. A zuhany alatt aztán minden helyreállt, a köhögés is csillapodott, a könnycseppek is eltűntek, és Bogi sietve guggolt le Robi elé, mintha neki volna sürgősebb... Még azt se bánta, hogy megint szárítania kell a haját, lenyelte Robi 24 óra alatt összegyűlt krémes spermáját.
A lány a mosdó fölé hajolt, érezte párja pillantásait, ezért ujjai hívó mozdulataival mutatta, hogy a köhögéstől függetlenül be lehet nyomni egy kis megszokott fickándozásra a félig meredt falloszt, ez egy ideális póz... Robi nem kérette magát, és farka hamarosan keményen töltötte ki a megunhatatlan rést.
Folytatódott a köhögés, de nem úgy tűnt, mintha ez lenne a zavaró tényező. Boginál szomorúbbat ezen a délutánon lehetetlen lett volna találni.
– Buuuú! Búvalbaszott... – provokálta Robi, mert ez máskor is bejött.
– Nem búval, hanem veled! – vágta rá szokásosan a lány, de ezúttal elmaradt az önfeledt, incselkedő nevetés.
– Robi Buuú!
Csend.
Némán készítették elő a melegszendvicseket. Tapasztalatuk szerint minél korábban vacsoráznak, annál hosszabbnak tűnik a közös este, és milyen jó együtt lenni! Nem is muszáj állandóan beszélni, elég csak élvezni a másik jelenlétét, hallani a gondolatait, érezni az érintését, ahogy az apró konyhában elhaladnak egymás mellett.
– Nem ér annyit...! – szólalt meg hirtelen Bogi. Önmagának szánta a megállapítást, de valahogy kicsúszott a száján.
Nem akart tovább búslakodni barátnője elvesztésén. Hiszen Bubi nem is lehetett igazi barátnő, ha képes volt átverni – ki tudja, hány alkalommal –, s ha végül megfutamodott az igazság elől.
– Mi nem ér... és mennyit? – tudakolta rögtön Robi, bár sejtette, hogy az értékelés valami női dolog lehet, ami alapvetően nélkülöz bármiféle logikus magyarázatot. Így amikor Bogi megrántotta a vállát, már nem is kíváncsiskodott tovább. Jól tette!
Párja, Bogi agyában olyan mondatok fonódtak láncba, amiket a lány más szájából hihetetlennek, hiteltelennek, giccsesnek, sőt értelmetlennek tartana, s amiket ezért nem is mondott ki. Ugyan mihez kezdene efféle gondolatokkal egy pasi?
Bogi úgy érezte, hogy barátnőjével, Bubival együtt évek távoztak el nyomtalanul az életéből. Dehogyis nyomtalanul – helyesbített magában –, hiszen fájó üresség maradt, meg csupa-csupa olyan kétely és tömény savként maró hazugság, amik gyökerestől fölforgatták a világot. Bubi kisétált az életéből – talán még a bubikra emlékeztető mindig duzzadt mellbimbói sem rebbentek –, mielőtt az évek során fenyegetően fejük fölé magasodó kérdést újabbak követhették volna.
– Mi minden derülhetne még ki? – ötlött Bogi agyába újra meg újra.
Nehezére esett nyugton maradni, legszívesebben rohangált volna faltól-falig, pedig gondolatai máskor filmnézés címén és ürügyén a párja vállára hajtott fejjel szoktak a legtávolabbra merészkedni.
– Mi minden derülne még ki?
Szóval az már megvan, hogy Bubi... – akit eredetileg Szimikének hívtak, ám bimbói miatt a találóbb Bubira neveztek át – igen, az tuti, hogy Bubi folyton hazudozott, amikor azt tervezgették, hogy ők ketten, az iskola szépei, az újdonsült barátnők egyidőben fogják elveszíteni a szüzességüket.
Micsoda mocskos hazugság a bizalmas ötletelgetés, amikor Bubinak már nem volt mit elveszítenie!
Bogi lassan mindenbe belement, még azt is izgalmasnak találta, amikor eldöntötték, hogy egymásnak keresnek megfelelő szűztelenítő partnert, akit a másiknak feltétel nélkül el kell fogadnia. Még nem is sikerült barátnőjéhez felérő srácot találnia, amikor Bubi már azzal dicsekedett:
– Négy jelöltem is van a számodra, bármelyik megfelel a célnak, rendesen meg fog dugni... – kuncogott. – Jó volna tesztelni őket, de majd valahogy anélkül is el fogom dönteni, hogy kit választok ki neked. És te hogy állsz, engem ki fog megkúrni?
– Még nincs olyan...
– Igyekezz, mert emezek négyen még azt képzelik, hogy... Nem is tudom, mit képzelnek!
Ezután, mint felugró ablakokat, Bubi naponta újabb ötletet húzott elő:
– Elvárás, hogy franciaágyon történjen meg, aminek meg kell történnie!– Ha úgy gondolod... – felelte Bogi tétován.*– Mit szólnál, ha előtte innánk valamit? – pillantott csillogó szemmel Bogira.– Mi előtt? Ja persze, jó lesz!*– Kiválasztottad már az én legelső pasimat? – érdeklődött minden alkalommal, és rutinos ceremóniamesterként további részleteket dolgozott ki a szüzesség elvesztéséhez. – Vegyünk valami extra-szexis rucit, meg kell adni a módját! Vagy inkább játsszunk olyat, hogy belépés meztelenül?– Inkább legyen rajtunk valami, még ha átlátszó is!– Oksi, átlátszó, hatalmas masnival, akár az ajándékon!*– Ki fogom sorsolni, hogy a négyből melyik legyen a te pasid... Vagy az is lehet, hogy választok egy ötödiket, emezeket meg elengedem. Te hogy állsz a castinggal, engem ki fog megkúrni? – Lassan már nem is beszélgettek másról, és Bubi folyton türelmetlenkedett.– Nincs még meg...*– Elküldtem a négyet, találtam helyettük egy négyszer tapasztaltabbat. Ugye, nem gond, ha nem pattanásos kamasz...? Ne is mondj semmit, mert abban állapodtunk meg, hogy elfogadjuk azt, akit a másik alkalmasnak talált!– Nem is mondok semmit – vonta meg a vállát Bogi.*– Elmegyünk egy panzióba – közölte Bubi a következő alkalommal –, persze, hogy persze, a te pasid fogja fizetni, biztos megéri neki, és találj nekem is olyat, aki nem sajnál kivenni egy szobát, meg pezsgőt is hozat!– Igyekszem... Nincs ötleted?– Mármint én keressek magamnak is?!– Csak adj tippet!A tervezgetés során teljesen elfelejtették, hogy eredetileg olyan srácokkal akarták elveszíteni a szüzességüket, aki nem csupán dugni akar, hanem valamennyi érzelmet is felmutat. Bogi csodálkozott is, hogy barátnője szemlélete időközben mennyit változott.– Én abban is benne vagyok a kedvedért, ha mind a kettőnket ugyanaz a pasi kúrja meg... – jelentette ki Bubi.– Mármint... hogy?– A farkával!– Egyik nap az egyikünket, a másik nap a másikunkat, kisorsolhatjuk a sorrendet. De ha ragaszkodsz ahhoz, hogy egyszerre történjenek meg a dolgok, akkor elmehetünk hármasban a panzióba, és előbb az egyikünket, aztán a másikunkat kúrja... Ne izgulj, az a pasi, akit neked kinéztem, bír két menetet!– Hm... – Bogit váratlanul érte a felvetés, nem akarta zsigerből elutasítani, sőt valamiféle megnyugvást érzett, ha Bubi közben a közelben lehet, vagy a javaslat szerint ugyanabban a szobában, mert ketten mégsem lennének annyira kiszolgáltatottak az ismeretlen pasinak, mint... – Ezt meg kell gondolnom!– Csak nyugodtan! – Bubi mintha felsóhajtott volna. – De úgy volna jó, ha holnapig eldöntenéd, mert a pasinak a holnap délután nagyon megfelelne! Eljön értünk, elvisz egy hotelbe, wellness, jakuzzi, amit akarsz, elintézzük a dolgot, csobbanunk egyet, ha ismételni akarunk, az is belefér, aztán vissza is hoz...– Ti már mindenben megegyeztetek...? – Bogi közel járt a megsértődéshez, mégsem folytatta a kérdést: "...helyettem is?"– Mert előrelátó barátnőd van! – Bubi szinte repdesett örömében: nem hitte volna, hogy ilyen könnyű dolga lesz. – Kértem a pasitól egy kis pénzt, mert vennünk kell szexis fehérneműt, úgyhogy most irááány... a... bugyivásárlás!*Másnapra egyértelművé vált, tulajdonképpen már vásárolgatás közben is biztos volt, hogy Bogi beleegyezett a szüzesség elvesztésének fura, egy pasin közösködős módjába. Bubi mégis mosolyogva érdeklődött:– Mi szépet álmodtál?– Egy percet se bírtam aludni!– No, majd délután kipihened magad – kuncogott Bubi, azaz Szimike. – Csak felhúzod és szétteszed a lábad, szuszogsz egy nagyot, és mire felébredsz...!– Tisztában vagyok vele, hogy kell csinálnom... De annyira furi ez az egész!– Mi a gond?– Semmi – felelte Bogi durcásan, valójában csak képtelennek bizonyult megfogalmazni a gondot.– Tudunk még rajta változtatni, ha akarunk...– Nem szükséges.– Például mégis vigyünk még egy pasit?– Nem szükséges! – Bogi beleborzongott, hogy barátnője mégsem lenne közben a közelében. – Különben meg mit szólna emez, aki még fizetett is...?– Amattól is kérnénk egy kis tiszteletdíjat! Nos?– Maradjunk a legutolsó verziónál: egy pasi, két lány!– Javaslom, hogy döntsük el előre a sorrendet! – Bubi még annál is lelkesebbnek tűnt, mint a felfokozott hangulatú tervezgetés alatt bármikor. – Jó lesz neked, ha te leszel az első? Az az előnye, hogy gyorsan túlesel rajta, a hátránya meg ugyanez...– Értem. – Bogi nem értette. – De melyik a jobb, túlesni, vagy nem túlesni, elsőnek lenni, vagy másodiknak?– Attól függ, hogy szeretnéd-e látni, ahogy engem kúrnak, abban a tudatban, hogy te következel ugyanezzel, csak hosszabban...– Miért többesben, miért úgy mondod, hogy kúrnak? Kik? Megegyeztünk már, hogy egyetlen pasi lesz!– Bocsi, nyelvbotlás! Lennél első, vagy...– Első szeretnék lenni, de attól még végignézem, ahogy téged dug...– Gondoltam! – Bubi, akire Bogi változatlanul Szimikeként gondolt, megkönnyebbülten kacagott. – Oksi, aztán, ha megkívánod, lehet ismételni!
Bogit köhögési roham rázta meg, majd visszatette a fejét az aggódva feleszmélő Robi vállára. A filmből persze semmit sem látott, amikor mégis oda-odapislantott, minden szereplő Szimikére hasonlított, az összes pasi meg arra az egyre, aki vidáman, de céltudatosan elvette tőlük a szüzességet. Azaz csak Bogitól, mert – mint ennyi év után bebizonyosodott – Bubi (Szimike) szüzessége már korábban a műhelyasztalon felejtődött. Talán többször is!
Bogi egyre kevésbé sajnálta, hogy bubis-bimbós Szimike kilépett a barátságból. Fortyogott. Távozásával megszűnt a barátnős vakság, s utólag egyre több gyanús eset és furcsa körülmény fogalmazódhat meg, legalább kérdés formájában:
– Amikor hazavitt a pasi a hotelből és végre kiszálltunk – emlékezett –, Szimike miért viccelődött, hogy ismer még egy-két pasit, akik fizetnének a szüzességünkért? Azt hittem, hülyül, pedig tutira komolyan mondta!
– Hogy voltam képes ezen röhögni? – kérdezte magától. – Aztán miért került el napokig? Azt hitte, rájöttem, hogy ő már nem volt szűz? Vagy félt, hogy rákérdezek?... Mintha helyettem egy csomó új barátnő nyüzsgött volna körülötte, mint a legyek a lószaron... Lehetséges, hogy mindegyiket szüzesség-buliba szervezte be? Nemcsak lehet... tuti! – állapította meg kissé megkésve.
Köhögött egy sort, bekapott egy szopogatós cukorkát, majd képzeletben átugorva néhány évet, néhány új kérdés ötlött fel benne:
– Mi oka lehetett rá, hogy mostanában feljárogatott? Miért számolt be minden pasijáról úgy, mintha szívesen átadná, vagy akin megosztozna? Irigyelte, hogy nekem stabil a kapcsim, neki meg csak jövés-menés jut?
Bogi ennél a gondolatnál hálásan fúrta a fejét még mélyebbre Robi vállán.
– Szimike miért nálunk zuhanyozott le mindennap, és miért nem bírta ki hazáig? Miért meztelenkedett utána a bubis bimbóival legalább egy órát?... Mostantól bármilyen szemétséget el tudok képzelni arról a kis ribancról!... Csak nem Robival szándékozott "véletlenül összefutni"?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése