harmadik évad
Előtte - utána
2.
Nem lehetett még túl késő, mert a szemközti házban több ablak mögött
tévéztek még, akiknek nem akadt jobb dolguk. A gyertya is jól bírta.
Sándor gondolt egyet, és mégis megnézte az imént érkezett fotót: Jól
sejtette, a kép Kamillát ábrázolja, ám nem a vibrátor társaságában, hanem
egyedül a fürdőszobában.
– Unatkozik – állapította meg Sándor.
Az emberek nem képesek megfelelően kezelni az ünnepeket. Unatkoznak. Leeresztenek. Csak az egyszerű hétköznapok jelentik a szabadságot, amikor mindenki megy a
dolgára, és az otthonmaradó nők végre azt csinálhatják, amihez kedvük van.
Például a másodikon lakik egy család, és amikor eltelik a hétvége – vagy netán
egy ünneppel fűszerezett hosszúhétvége – és mindenki lohol a dolga után, a 30 év
körüli nő szinte beszippantja Sándort a lépcsőházból. Addig nem is ereszti el,
amíg legalább kétszer ki nem préseli a spermáját.
– Hétvégefóbiám van – szokta mondani a nő, amikor kapkodva előveszi
Sándor falloszát.
– A férjed nem dugott meg?
– De, ötször is – válaszolta egy háromnapos hétvége után –, de nincs
benne semmi fantázia. Mindig ugyanúgy akarja, egyszer mondom már neki, hogy
majd szóljon, ha végzett, hogy ne kelljen már még arra is nekem figyelni.
– Lovagold meg, abban te is benne vagy, és te irányítod! – tanácsolta
Sándor az ötvenesek sokat tapasztalt fölényével.
Valahol egy ajtó csapódott, ugyanakkor Sándor mellett megrettent a
gyertyaláng.
– Ilyen a véletlen – állapította meg bölcsen. Valaha tanult
közgazdaságtant, és jól tudja, hogy az egyszerre, vagy egymásután bekövetkező
események között nem feltétlenül van ok-okozati összefüggés.
Megint megnézte Kamilla fotóját. Nem világszépe, ám egy kedves, huszonéves
lány meztelenül.
– Hogy kell ezt kinagyítani? Nem is olyan rossz ötlet…– igazította meg
balkézzel a falloszát – holnapig még újratöltődök. Azt nem mutatta meg, hogy
kell nagyítani, de okoskodott, hogy kiverhetném magamnak…
Nagy igyekezetében a törlésre talált rá, és nyomott egy OKÉ-t is.
Elszállt a fotó, s bár hallotta már, hogy ilyenkor még előhalászható
valahonnan, ez jócskán meghaladta a képességeit.
„Küldj 1 másikat!” – pötyögte be, majd elküldte az sms-t.
Bele is fáradt az ügyintézésbe. Nézett kifelé újra az ablakon, bele a
sötétségbe.
Holnap már visszaáll majd minden a régi kerékvágásba, ő is meglátogatja
a bevált lányokat és asszonyokat. Nem is lehet mindenkit egy napra tervezni –
majd kimagyarázza magát azoknál, akik átcsúsznak a következő napra –, de négyen
biztosan megsértődnének, ha nem vinne sürgősen az életükbe egy kis spriccelő változatosságot. Fel akarta állítani a sorrendet, de mégsem tette:
– Ráérek majd reggel kilogisztikázni. Tuti, hogy Kamillát előre kell
venni, mert kiéhezett, megadom neki, ami jár! – Sürgősen elképzelte a lányt,
combjai kitárva…
Nézett a sötétben úszó, húszéves tapéta felé, ám a 20 évet alig túllépő lányt látta.
Ekkor sms érkezett.
– Mért nem a fotót küldi?
„Mindjárt csinálok egy jót, tetszeni fog! – olvasta. – Te meg fotózz UTÁNA,
amikor éppen folyik!”
Kamilla nem akarja tudomásul venni, hogy Sándor képességeit az idő több téren is meghaladta, ilyen a fényképezés is.
– Majd egyszer megtanulom – mondogatja magában egy ideje a férfi –, és
minden puncit megörökítek.
Várakozott a beígért fotóra, és arra gondolt, hogy mennyire unhatja már
magát a lány. Bezzeg, ha ilyenkor – akár a tapasztalt bika – átsétálhatna
hozzá, és lerendezné 10 perc alatt… A lépcsőházban nem találkozna senkivel,
beosonhatna Kamilla szobájába, ha a szülei nem lennének otthon… de hát ilyen az
ünnep!
Elképzelte, hogy a lány is mennyire várhatja a holnapot. Az egészséges
női test nem nélkülözheti meg hosszútávon a szexet…
Nyöszörgött a telefon.
– Csak ki ne töröljem véletlenségből! A fene ezt a sok gombot!
Megdöbbent, felháborodott, majd a fejét csóválta.
A fotó tanúsága szerint Kamilla megint éppen a fürdőszobában
tartózkodik, de, sajnos nem vele, az érett, sőt tapasztalt bikával, hanem a 20
évnél is fiatalabb, zöldfülű barátjával.
(Vége)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése