Ha a panzió...
erotikus novellák
A balkezes
1.
– A feleségemmel, akkor még a menyasszonyom
volt, sokat utaztunk együtt. Beült
mellém a furgonba és elkísért. Szerette, amikor a kezemet a combjára tettem,
sokszor indulástól megérkezésig itt tartottam. Mások a sebváltóra teszik, netán
a kézifékre… Hogy annak mi értelme van?... Én a combjára. Néha megsimogattam a
punciját, persze csak ruhán keresztül, ilyenkor felnevetett. Élvezetes kis utak
voltak, és egészen hozzászoktam, hogy csak az egyik kezem van a kormányon. Egy
alkalommal, még közvetlenül indulás után… teljesen kiment a fejemből, meg ugye
a megszokás hatalma: áttettem a kezem a szomszéd ülésre. Amikor már
belemarkoltam a combjába, akkor döbbentem csak rá, hogy a róla elnevezett
ülésen… az anyósom ül! Az anyós, akit el kellett vinnem valahová! Fogtam a
combját, ő pedig meg sem mukkant… – Ezt a történetet Dezső mindenkinek
elmeséli, és akár igaz, akár nem, a sztori osztatlan sikert arat.
Az évek során a furgon személykocsira
cserélődött. A felesége elmaradt útitársnak lenni – s bár szívesen rajta tartotta
volna Dezsőn a szemét –, lekötötték az otthoni teendői. Viszont kolléganők
váltakoztak az anyósülésen, stopposokat is felvett, így alkalma nyílott újra és
újra előadni egyéni stílusú vezetésének kalandos történetét. A mese minden
alkalommal úgy ért véget, hogy szemléltetésképpen Dezső keze átkerült az anyósülésen tartózkodó,
nőnemű lény combjára.
– Akkor is működne a megszokásod, ha egy
pasi ülne melletted? – Hosszú évek óta ez volt a legerélyesebb apelláta a
manőverre, ha ugyan ezt tiltakozásnak lehet venni.
A kéz persze maradt a helyén, és röpke 1-2
kilométer után megindult felfelé.
*
Dezső balkézzel vezetett – ami a kormányzást illeti –, de mindenki tudhatja, hogy a kormányzás csak egy apró részeleme a vezetésnek, úgyhogy elegendő hozzá az egyik kéz. A másiknak közben egyéb feladatai vannak, például az anyósülésen ülő nő lába közt a lehető legmélyebbre hatolni.
– Meglepődnél, ha egyszer valaki a te
combodat kezdené el simogatni vezetés közben! – mosolygott a harminchoz
közelítő, pufók arcú, ám karcsú nő.
– Engem nem lehet megzavarni a
koncentrálásban!
– Szóval nem szeretnéd?
– Nem úgy értettem… Engem nem zavar a
vezetésben, sőt még éberebbé és még frissebbé tesz, kvázi csak előnyömre
szolgál. Próbáld csak ki!
– Haha! De nem mindenki balkezes, hogy
feltűnés nélkül odanyúlkáljon… Ha meg jobbal akar tapizni, akkor feléd kell
fordulnia, és minden szembejövő kocsiban tudni fogják, hogy mit csinál.
– Várjál… ezt nem igazán értem… – Dezső
lázasan ismételgette magában a duzzadt női ajkakról elhangzó szavakat: Melyikbe
kellene belekötni, hogy sor kerüljön gyakorlati bemutatóra? – Te jobbkezes
vagy?
– Dehogy! – kacagott a kolléganő.
– Már teljesen elkezdtem aggódni…
– Haha! – Dezső felé fordult: – Nézd csak,
ha jobbal foglak meg, ahhoz így kell helyezkedni! – A térdére tette a kezét. –
De ha ballal… – Kényelmesen visszaült.
– Nos? Hol az a bal?
– Most fogjam meg a térded megint?
– Ne a térdem!… – Időközben Dezső jobbja
nadrágon és bugyin keresztül masszírozta azt a területet, amit elért, egy
kicsit sikerült még utasa alá is bejutni.
A nő elcsendesedett, majd a matató kar alatt
átnyúlva, megérintette a férfi nadrágjának cipzárrészét közvetlenül a fallosz
felett, aztán megpihentette a kezét valahol a zseb tájékán.
Több éve dolgoztak már ugyanannál a cégnél,
ismerték is egymást, ám valahogy most először nyílt alkalom közös kiszállásra. Erika,
a kollégáját kedélyes, nyitott férfinek tartotta, s nem sokat adott a
szóbeszédre, vagy a női pletykákra. Jóleső izgalommal készült az útra, biztos
volt benne, hogy sokat fognak nevetni, csak arra nem számított, hogy Dezső keze
ilyen hamar eljut a kritikus pontig. Magának is félve vallotta be, hogy milyen
jólesik… – „Jöhettem volna szoknyában!” – Belepirult a gondolatba. Perverz
ötletei támadtak, és minden olyan végtelenül természetesnek tűnt a vidám
kolléga mellett, még az is, hogy lehúzza a cipzárját.
Egy városon hajtottak keresztül, így Dezső
többször elvette a kezét sebességváltáshoz, majd hamar vissza is helyezte. Egy
kanyarodás után kettesből váltogatott fentebb, s amikor visszatért a feszes combra,
ámulva tapasztalta, hogy meztelen bőrt tapint: Erika a kanyarban térdig lehúzta
a saját nadrágját.
– Jaj, micsoda finomságot találtam!
– Őrült vagyok! – sóhajtott a nő.
– Én is örülök. – Dezső érezte, hogy
nyomorgó fallosza, amely eddig kétségbeesve, combja mellé szorulva várta a
szabadulást, kijutott a friss levegőre.
Egymást fogva, szótlanul értek ki a
városból.
Dezső sokat megélt, őszülő halántéka mögött
előkerültek az emlékek erdőkről és eldugott utacskákról, s ha kicsit törné a
fejét, fel tudná sorolni, kikkel állt meg eddig ezen a tájon…
– Ez az! – kiáltott fel elégedetten, és
beletaposva a fékbe, bekanyarodott az erdőbe.
Pár méter után megállt az autó. A férfi
tapasztalatból tudta, hogy most nem szabad időt húzni, gondolkodási időt
hagyni, hanem azonnal cselekedni kell. Kiszállt az ajtón, és kapkodó
vetkőzéssel az ülésre dobálta a ruháit. Megfigyelései szerint gyorsan el kell
hagyni a kocsit, mert a szűk és zárt tér érzelgőssé teszi a nőket – esetleg
eszükbe juttathatja párjukat, régi szerelmüket, vagy egyszerűen romantikázni
akarnak szex helyett –, ezzel szemben az erdő, a szabadtér, a lebukás kockázata
csak tovább fokozza a vágyat.
Önelégülten látta, hogy Erika a túloldalon
ugyanúgy vetkőzik, s bár a bugyinál megtorpant, az is lekerült. Mindkettőjük
összes öltözéke a cipő maradt, amikor találkoztak a motorháznál. Dezső, aki
alig bírt már magával – amit meredező farka is tanúsított –, a motorháztetőhöz
préselte a nőt, és ezer kézzel markolta, simogatta.
"Ennyi elég is lesz a
romantikából!” – gondolta, és magabiztosan benyomta volna az ujját a hüvelybe…
– Mutasd csak! – tért észhez Erika, és a
tolakodó ujjat kettőjük közé emelte. – Éreztem, sajnos ez van. – A mutatóujj
hegye piros volt. – Megjött… De csinálhatjuk azért úgy, hogy neked jó legyen. –
Leguggolt a férfi és az autó közé.
(Folyt.köv.)
Folytatás: A balkezes 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése