Tanyamesék - erotikus novellák
második évad
Kerítés két oldala
1.
Amikor átkukucskált a
kerítésen, szőke haján megcsillant a napsugár.
A lányok a kukucskálást – ha éppen nem
tartották unottan-csukva a szemüket – általában észrevették, és egy bágyadt
mosollyal nyugtázták:
„Megjött Enikő!”
Mert a lányok többségét nem
zavarta a leskelődés, és már a „kíváncsi kiscsajszi” igazi nevét is tudták. Az
ilyen-olyankorú fiúk és férfiak másképp álltak volna a kandi helyzethez, ha esetleg szex közben nézelődnének.
– Olyan cefetül szégyenlősek
tudnak lenni – mesélte egy alkalommal Fruzsina –, mintha egyébként nem mutogatnák
a faszukat fűnek-fának!
Ezt Enikő is tapasztalta:
Megérkezik az autó a kerítés túloldalára, a pasi letolja a saját nadrágját, s
csak utána vetkőzteti le a lányt. Aztán, amikor amaz már teljesen meztelen, a
férfire rájön a szégyenlősködés, és térdig csúszott nadrágban bukdácsolva megkerüli
a kocsit, majd a kinyitott ajtó takarásában kezdi cumiztatni a csajt.
– Nem a farkukat szégyellik,
hanem a szexet – állapította meg Enikő.
– Lehet… – mosolygott Fruzsi.
– Tapasztaltabb vagy a kerítés túloldalán, mint én az innensőn.
– Láttam már ezt-azt…
– Többet, mint én, ha jól
belegondolunk, mert én csak a saját actionjeimet látom, te meg mindenkiét.
– Este nem. Tegnap is akkora
volt a forgalom, mint az országúton, folyton világítottak a reflektorok és a
tolatólámpák, de nem tudtam kiszökni.
– Nem is kell! Az éjszaka
ugyanolyan, mint a nappal, csak nem látszik…
– Te is dolgoztál?
– Ne is kérdezd! 11 után már
úgy kellett megszöknöm, mert visszaértem az útra, és két kocsi várakozott.
Mondtam is az ügyfelemnek, hogy nem akarok kiszállni, úgyhogy bevitt a városba.
A pasik meg biztos feladták egy idő után.
– Egyedül voltál már?
– Nati bírta legtovább, de
valamikor 10 körül elvitte egy bulizó társaság.
– Az jó…
– Honnan tudod? Sok piás
pasi… nem leányálom… sok húgyszagú fasz…
A hajdani gyárépület mellett
álltak.
A csarnok ablakai üresen
tátongnak, néhol fóliát lebegtet a szellő, másutt a kopasz betonból rozsdás
vasrudak meredeznek az ég felé. Az egykori portásfülke mögött egy óriás
konténer, körülötte halmokban a gyárban készült, megfakult, műanyagszerkentyűk.
Enikő behajlította a térdét,
talpával a halott falnak támaszkodott. Máskor is beszélgettek már, sőt annyira
elmélyült a kapcsolatuk, hogy akár szótlanul is jólérezték magukat egymás
társaságában. Fruzsina néha-néha megengedett magának egy kis pihenőt, míg aztán
hirtelen fel nem sóhajtott:
– Megyek már, mert állnak a
faszok!
– Nati elbírja…
– Amilyen őrült nagy
forgalom van, semmilyen, tényleg nem kellene sietnem.
Fruzsi vonakodva indult
megkerülni a vedlett csarnokot, kisétálni a kapunyíláson, majd várakozni a
buszmegállóhoz közeli parkolóban.
Enikő nem tudta kiszámolni,
hogy mikor látja újra, hiszen ez a holtidő. Aznap a másik lány, Nati is még
csak egyszer járt a búvóhelyen, amikor kelletlenül kiverte a burjánzó fűre egy
fiatal srác falloszát.
Bekanyarodott egy kocsi, és
Enikő kiosont a portásfülke melletti résen át a kerítésen kívülre. Biztos volt
benne, hogy Natit hozza egy ügyfél. Hiszen Fruzsi még vissza sem érhetett,
különösen, ha – különös rigolyája szerint – útközben megállt pisilni, ahogy
minden egyes ügyfél után tette.
Úgy tűnt, hogy erre a napra
is vonatkozott az „amilyen a kezdet, olyan a folytatás is” törvényszerűség:
Fruzsinának le sem kellett vetkőznie. Enikő legszívesebben odakiabált volna a
száját nyitva felejtő pasasnak, hogy legalább a lány cicijeit nézze meg és
markolja meg, mert érdemes kihasználni ezt a lehetőséget: Natália mellei
egyszerre lágyak és kemények, igazi tenyérbeillőek.
Az ügyfél – miközben
folyamatosan a száján át vette a levegőt – térdig letolta a gatyáját, hozzá sem
ért a lányhoz, s a tiszta égen keresztül-kasul húzódó csíkokat bámulva tűrte a
kézimunkát. Enikő alig bírta megfigyelni az átlagosnál jóval kisebb péniszt,
mert az elveszett a lány sebesen rángató markában.
„Én nem engedném a helyében,
hogy ilyen gyorsan kiverje…” – gondolta.
Sok mindent másképp csinálna
a pasasok helyében, ha már megfizetik a szolgáltatást. Nem is szerette nézni az
efféle, gépies akciót, mert semmit sem indított el benne, ahogy a mosógép
látványától sem kezdett el nedvesedni.
„Lehet, hogy rossz ügyfél
lennék!” – mosolygott, és kicsit sajnálkozott az aktuális pasin, aki beéri egy
ennyire silány akcióval. – „Már megy is el!”
Nati még egyet-kettőt húzott
a falloszon, majd elengedte, és gondosan megtörölgette a kézfejét. Ellentétben
Fruzsinával, ő legtöbbször beült a kocsiba, és visszavitette magát azon a 45-50
méteren, csak nagyritkán maradt ott egy keveset beszélgetni.
Enikő elégedetlen volt.
Számított ugyan a gyér forgalomra – ahogy minden szombat délelőtt hasonlóan
alakul –, de hogy a pasikból is a leghalvérúbbek kerüljenek horogra…!
„Minek az ilyeneknek nő?” –
dohogott magában. Persze nem csak a férfiak temperamentumával nem tudott
kibékülni, a lányok helyében is másképp tenné magát az akcióhoz.
Előszeretettel képzelte el,
hogy ő áll, guggol vagy fekszik a lányok helyében…
(Folyt.köv.)
Folytatás: Kerítés két oldala 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése