Reggeli az ágyban 2.

Előzmény:
Reggeli az ágyban 1. Indulás előtt

Ha a panzió... - erotikus novellák

2. évad

Reggeli az ágyban

2.

Mutass valamit!

Gyuri meghökkent – nem számított rá, hogy ilyen egyszerűen, túlságosan is egyszerűen megy a csajozás, mint a karikacsapás –, de gyorsan rávágta:

– Nem lesz rá szükség!... Én is meztelenül szoktam aludni... Jó a fűtés.

– Akkor jó… – sóhajtott mesterkélten a lány. – Fogkefét viszont hoztam.

„Ki kellene találni a nevét! Mégsem kérdezhetem meg… – vigyorgott a férfi. – Vagy hívjam simán PINA3-nak?”

Talán 8 hónapja, vagy még annyi sincs, mióta szomszédos irodákban dolgoznak, mindennap 8-tól 16 óráig. A folyosón, a liftben vagy a lépcsőn egymásra szoktak mosolyogni, de semmi több, viszont Gyuri meg volt győződve arról, hogy csak az alkalom hiányzott a közelebbi kapcsolathoz. Ezért szerezte meg a lány telefonszámát, és mentette el azokéval együtt, akiket még potenciálisan alkalmasnak és kaphatónak tartott egy-egy villám-kalandra.

„Mit is mondott? Hozott fogkefét… Na, jó. És most kérdezzem meg, hogy akar-e szopni?”

Fogalma sem volt, hogyan kellene folytatni a beszélgetést, vagy hogyan lehetne áttérni az elméletről a gyakorlatra, a szavakról a tettekre.

A lány otthonosan érezte magát. Mire a férfi kitalálta, hogy átülne mellé a kanapéra, PINA3 kinyújtózott.

Gyuri visszahuppant a fotelba, majd mégis újabb lendületet véve felállt, és laza tengerészjárással a lányhoz lépett. Egy kicsit megemelte a sima lábakat és alájuk ült. Kezével tett néhány tétova mozdulatot a levegőben, majd tenyereit elhelyezte a lány térde fölött, egymástól 20-25 cm távolságra, így szinte teljes hosszában birtokba vette az egyik combot.

„Mi következik? – kérdezte magától, miközben le sem tudta venni a tekintetét a lány lába között fehérlő csíkról, és némán átkozta azokat, akik kitalálták, hogy beszélgetni illik, mielőtt megdöntenénk egy nőt. – Megkérdezzem, hogy akar-e baszni? Hülyeség, akar hát! De akkor mit mondjak?”

A lány zúzta szét a csendet:

– Nem fogják elhinni a csajok, ha majd elmesélem, hogy randira hívtál.

– Miért? – csodálkozott Gyuri.

– Mert mindig olyan komoly vagy, és ha összefutunk a folyosón, sosem meresztgeted a szemed. Mondják a csajok is, hogy sosem fordultál még utánuk, megnézni a seggüket…

– Hm. – Gyuri nem gondolta volna, hogy a lányoknak hiányozhatnak ezek a dolgok.

–… azt is mondják, hogy olyan... furcsa... vagy.

A férfi zavarában felcsúsztatta a kezét egészen a bugyi szegélyéig, s mivel a lány tiltakozás helyett önkéntelenül szétnyitotta a lábát, elkezdte simogatni a hófehér anyagot.

– Nem vagyok furcsa…

– Érzem… – Nyöszörgés. – Ott, ott jó! Ne törődj vele, ha átnedvesedik, hoztam tartalék bugyit!

– Te mindenre gondoltál?

– Hát mért hívtál? Tévézni? – Széles mosoly. – Vagy megmutatni a gyűjteményedet?

– Nincs gyűjteményem…

– De azért mutatsz nekem valamit?

Gyuri értetlenül nézett a kék szemekbe.

– Nem érted? – nevetett a lány. – Nem vagy valami mutogatós típus! – Egyik talpát a férfi kidudorodó nadrágjához érintette. – Vedd már elő!

Gyuri esetlenül vetkőzött, miközben a lány felpattant az öléből, és a szoba közepéről tanácstalanul nézelődött:

– Van valami piád? – Mintha megérezte volna, hogy hol kell keresni, s nem követte a válaszként kinyújtott mutatóujj irányát, hanem leleményesen kinyitotta a sötétüveges szekrényajtót: – Azt a’! – Kiemelte pálinkát.

Gyuri visszabújtatta ágaskodó falloszát a nadrágba és poharakat vett elő. Addigra a lány mohón meghúzta az üveget:

– Egészségünkre! De most már cumiztass meg, ha már leitattál!

(Folyt.köv.)

Folytatás: Reggeli az ágyban 3. Reggeli az ágyban