Ismerd meg Petyát!

Őszi erotikusok

erotikus novellák

1. évad

Ismerd meg Petyát!

– Gyere át... most!

– De mért ordítasz? Vagy mért telefonálsz a fal túloldaláról?

– Gyere már! Nem hallod?

– Telefon nélkül is hallom, leteszlek, ha nem haragszol.

Cintia magára kapta a köntösét, be sem kötötte, csak a haját igazította meg futtában. Sietett, mert lakótársa, egyben barátnője, Kinga nem szokott csak úgy viccelődni a segélykéréssel. Papucsból csak egyet talált, de nem bánta, mert minden alkalommal, amikor félálomban a kemény, fatalpú lábbeliben közlekedik, felveri a betonrengeteg harmatos reggeli nyugalmát.

– Mi érhette már hajnalban? – zsörtölődött útközben. – Lemerült az elemed...? – kérdezte ajtónyitással egyidőben hangosan, ám elharapta a mondat folytatását.

Kinga mintha valamerre mindenáron el akarna szaladni, a szoba közepén várakozóan megállt, kócosan és meztelenül, arcán a legmélyebb undort kifejező grimasszal, mintha egerek futkároznának. Félve, de harciasan mutatott az ágyára:

– Ki ez?

– Szerintem egy pasi. – Cintia a férfi fölé hajolva megállapította, hogy az még nem ébredt fel a kiabálásra. – Petya - közölte egy másodperc múlva higgadtan.

– Mi az, hogy Petya?! És hogy került ide? – Kinga csípőre tett kézzel várta a magyarázatot. Rutinosan érzékelte a dereka táján jelentkező 2,5 grammnyi súlyfelesleget, amitől elkapta a hiszti: – Vidd innen a francba!

– Mondd meg neki te, hogy köszönöd, ennyi volt! Ezért keltettél fel?

– Hogy került ide?

– Azt neked kell tudni.

– Segítesz kitenni a lépcsőházig?

– De meztelen, mégsem dobhatod ki, mint egy használt kotont...!

– Kiteszem utána a ruháit is.

– Nem kell messzire mennie, itt lakik a házban, de ilyet mégsem csinálhatsz vele, ha éjjel még megfelelt.

– Szóval mégis ismered! – csattant fel Kinga.

– Mondtam már az előbb is, hogy Petya. Itt lakik a házban, de el szeretne költözni a szüleitől, 24 éves, tolmácsként dolgozik, sokat jár külföldre... Kidagadnak az erek a farkán, csupaszra borotválja..., de ezeket te jobban tudod, én csak, amit látok-hallok... Ismerd meg Petyát, mielőtt kidobnád! Jól csinálja?

– Nem tudooom! Semmire sem emlékszem.

– De kúrtatok, az biztos. Jól csinálta a kékeres?

– Miből gondolod, ha én nem tudok róla?

– Látok egy foltot a lepedőn, a farkánál.

– Magától is csöpöghetett. – Kinga végighúzta az ujjait a saját lába között. – Semmi.

– Lehet, hogy mosdottál, vagy megtörölted. Ahogy a kúrásban nem vagy biztos, bármi megtörténhetett a tudtod nélkül. Bújj oda mellé, és ébredéskor meglátod, hogy ismerős-e a kúrás, vagy ez még az első.

– Nem olyan vicces ám ez! Felébredek egy ismeretlen Petyával az ágyamban, és fogalmam sincs, hogyan álljak a dologhoz. Vagy azt gondolja rólam, hogy egy részeg picsa vagyok, aki azt sem veszi észre, ha szétbasszák, vagy simán csak kurvának tart.

– Lehetséges – mondta Cintia –, de akkor jössz ki legjobban belőle, ha visszafekszel, megvárod, amíg felébred és megkúr, majd elköszönsz tőle, és megkéred, hogy minél kevesebb embernek mesélje el a házban.

– Na még ez is!

– Ja. Mindig kiröhögöm Nórát, amikor újra előadja a jótanácsait, köztük a legfontosabbat: Ha csak egyetlen kúrásra vágysz, válassz idegent idegen helyen, különben minden nap szembe fogtok találkozni! Kínos.

– Most akkor mi legyen? – Kinga kétségbeesetten nézett a barátnőjére.

– Te, nekem dereng valami! Amikor hazaértünk, mintha a liftnél találkoztunk volna Petyával, de aztán eldöntöttük, hogy a te fóbiád miatt lépcsőt mászunk... Akkor hozhattad be magaddal, én meg nem láttam, mert rohantam a budira.

– Semmi emlékem sincs – rázta a fejét Kinga.

– Fura. De mindegy, feküdj mellé, nem rossz pasi, megér egy próbát!

– Ha ennyire lelkes vagy, akár te is odafekhetnél!

– Akár... De mit fog rólunk gondolni, ha éjjel téged kúrt, ébredéskor meg engem lesz kénytelen, mert engem talál? – Cintia a homlokát ráncolta. – Tisztára az a szitu, amitől Nóra hiába óv minket.

– Megteszed? – Kinga könyörgően pislogott, és összekapkodott néhány ruhadarabot. – Átmegyek a te szobádba.

– Na, jó, egy igazi barátnő mindent bevállal! De el ne aludj az ágyamban, és ha meggondolnád magad, lecserélhetsz, vagy beszállhatsz harmadiknak.

– Te csak ne osztogasd az észt, ne kend össze a lepedőmet, és be ne valld, hogy az éjjel nem te voltál!

– Aha! Emlékszel valamire? Ha popóba rakattad, szólj időben, mert akkor nem leszek dublőröd!

Petya fészkelődése hallgattatta el a lányokat.

Kinga hangtalanul átosont a barátnője szobájába. Az ajtóból visszapillantva még látta, ahogy Cintia ledobja a köntösét, átlépi Petyát, és fenekét kitolva, háttal hozzásimul.