2018. október 17.

Klíma nélkül 3.

Előzmény:

Őszi erotikusok - erotikus novellák
3. évad

Klíma nélkül
3.


– Gyula bácsi örömmel segít ilyen kedves fiatalokon. – Kicsit lehajolt, hogy közelről is megtekinthesse az akció közvetlen helyszínét. – Befejezték – kérdezett rá, tisztázni a saját szerepét – vagy megvárjam?
Közben oldalra lépett, mert a ciciken több bámulnivaló akadt, bár azokat meg az ülés takarta, ezért a nyakát kellett nyújtogatnia. Még mindig nem tudta, hogy miben segíthetne. Ha a srác nem tudná, hogy hogy kell, akkor a csaj miért nem segít neki?
– Nem megy? – Érdeklődött erőltetett udvarias hangnemben, amikor sokkal könnyebb lett volna gúnyosan.
– De – felelte a lány, ő bizonyult kommunikatívabbnak –, bement, csak nem jön ki.
– Ki kell húzni, aztán Gyula bácsi megmutatja, hogy kell ezt csinálni.
– De nem jön ki, em-ber! – szólalt meg a fiú türelmetlenül.
– Pont az a baj – magyarázta Helga –, hogy beszorult, se ki, se be.
– Pedig nem nagy – leplezte le az öreg egyetlen mondattal saját kukkolását.
– Közepes – erősített rá a lány. – Nem értem, mi történhetett.
– Beszorult – közölte Gyula bácsi.
– Azt tudjuk! – csattant fel Ákos. – De mi a megoldás?
– Látott már ilyet életében? – kérdezte Helga.
– Szép cicik – felelte a férfi.
A lány felkacagott, egy pillanatra még az abszurd helyzetről is megfeledkezett:
– Ne a cicimmel tessék foglalkozni, hanem a puncimmal!
– Az foglalt...
– Haha! ...De lehet, hogy igaza van, és lazulni kellene...
– Vagy éppen ellenkezőleg – ötletelt az öreg saját malma felé irányítva a vizet –, fel kellene izgulni, nedvesedjen a pi... punci, és hátha kicsúszik.
– Mitől izgulnék fel? A kocsira már rásüt a nap, meg fogunk sülni.
– Arrébb állnék, de sajnos nem tudok vezetni – sajnálkozott az öreg. – De a másik dolgon talán tudnék segíteni, ha nem szégyellném magam.
– Nocsak! Mi a megoldás?
– Szopogatnád a fa... farkam... Elővegyem?
– Attól nem én izgulnék fel, hanem... te! – Helga a helyzet intimitására tekintettel váltott tegezésre. – Nem tudnál mégis pár méterrel errébb állni a kocsival, utána hívni segítséget?
– Hát, ha mondjátok, hogy mit csináljak...! Próbáltátok már, hogy bedugtok egy ujjat is a pinába, és hátha úgy kijön majd...? Vagy birizgálni?
– Ne akard birizgálni, akármit is jelent az! Maradjunk a 2 métert bevezetni az árnyékba, és segítséget hívni című projektnél!
– Értettem! Várom az instrukciókat. Az ajtót be kell hozzá csukni?
– Nem csuklós busz ez – gúnyolódott Ákos.
– Én azt nem tudhatom, de tanácsokat szívesen adnék, hogy máskor hogy kell megbaszni egy csajt!
Még csak el sem zavarhatták Gyula bácsit, hiszen tőle remélték a segítséget. A kínos helyzet egyre kényelmetlenebbé is vált. – "Most meg mit csinál?" – Az öreg nem igyekezett árnyékba kormányozni a kocsit, inkább leguggolt.
– Mit bámulsz? – fortyant fel Helga, pedig pontosan érezte, hogy a vizslató tekintet a popsiját égeti.
– Jó segg, jó segg... – dörmögött Gyula bácsi. – Ha meg tudtok fordulni, hozzá is férnék. – Meg akarta érinteni a lány fenekét, és legalább egy ujját bedugni a szabad résen, de nem tudta volna a fiú megérintése nélkül megközelíteni, ezért inkább lemondott az akcióról.
– Nem megy – sóhajtotta a lány, és úgy érezte, végleg bele kell törődni a lehetetlen állapotba.
Az öreg végre rászánta magát. – Összeragadtak, akár a kutyák, vagy a bodobácsok – dohogott elégedetten. Beült a sofőrülésbe: – Hallgatom... Az ajtók záródnak. Melyik megálló következik?
Mivel Ákos nem szólalt meg, Helga sorolta a teendőket:
– Kuplungot benyomni...!
– Neked?
... Tíz percbe telt, mire Gyula bácsi sikeresen letette a "melyik pedál mire való" című tanfolyamot, és majdnem 2 méterrel arrébb nehézségek nélkül landolt az autó. Legalább az életük hátralévő részét a fák árnyékában tölthetik.
– Finom kis bugyi! – lelkendezett az öreg, mert jobban örült az ülésen talált ruhadarabnak, mint a sikeres vezetésnek. Zsebre vágta a bugyit. – No, most pedig hívok segítséget az útról, ha meg nem találnék, akkor legalább közönséget, hadd röhögjenek már egy jót! – Elindult, hátra-hátra nézett, mert sajnálta magukra hagyni a fiatalokat. – Ha közben kiragadnátok, sikítsatok, mert azt látni akarom! – kiáltott vissza. – Nem is mutattad még a pinádat... – Hangját elnyelte a távolság.
– Szerinted tud segítséget hozni? – kérdezte Ákos.
– Többet tud tenni, mint te... – felelte Helga megvetően. – Ne is szólj hozzám!
– Én tehetek róla?
– Ha kiszabadulunk, ne kerülj még egyszer a közelembe!
– És ha nem?
– Akkor csinálj végre valamit! Kúrjál meg és takarodj a francba!
– Engedj megmozdulni!
– Haha! Ahogy bedugtad, húzd is ki! Azt se bánom, ha közben megkúrsz!... Áll még a farkad?
– Nem érzek semmit, már a szorítást sem.
– Én meg azt, hogy nehéz vagy, és mocskosul összeizzadtunk. Próbáld húzogatni! Mintha kúrnánk, hátha kijönne.
Ákos deréktól lefelé kisebb-nagyobb lökéseket kezdeményezett, ám egy millimétert sem sikerül kintebb kerülni. Mintha pillanatragasztóval rögzítették volna a farkát.
Gyula bácsiról már kezdtek lemondani, és pánikhullámok öntötték el őket, amikor mégis megjött az öreg. Törölgette a homlokát:
– Hát kislány, mire ezt mind meghálálod nekem, megöregszünk!
– Mi van már?
– Alig akart megállni valaki, ha meg mégis, akkor azt hitték, hogy kandi kamera. Többen felajánlották, hogy használjak konyhakést, megadták egy duguláselhárító mester telefonszámát, megfenyegettek, hogy kihívják a rendőröket...! Kalandos volt... Ha szabad lesz a pinád, megérdemlek egy menetet!
– Ha segít, megígérem, hogy viszonozni fogom.
– Akkor vedd úgy, hogy igényt tartok egy-két-húsz-huszonöt menetre! Egyedül élek, nem fog bennünket senki sem zavarni.
– Az önéletrajztól most kímélj meg!
– Azt mondták a mentősök...
– Felhívtad a mentőt?
– Aha. Veszélyes lehet a farok vérkeringése szempontjából, de ahhoz egy autós úgyis ígért konyhakést, szóval mindjárt jönnek.
– Hívd fel őket, hogy téves!
– Hogy megbüntessenek?
Ekkor felharsant a távolból, és egyre közeledett a sziréna hangja.
– Nyugi, elmagyaráztam, hogy jutnak ide!
A továbbiak a valóságban néhány perc alatt lezajlottak, de az eset elszenvedői óráknak élték meg.
Nyugtató injekció, hordágy, letakarás, Gyula bácsi vigyorgó képe, és a mentőnek már el sem kellett indulnia, Helga és Ákos külön-külön szállhattak ki.
Szótlanul autóztak hazáig, és Helga otthon, nővére unszolására mesélt el egyre többet a történetből. Ákosra már nem is haragudott, de nem akart többé találkozni vele, Gyula bácsin csak mosolygott, és őt sem látta többet, talán azért, mert gondosan elkerülte az a területet, ahol az öreg kukkolni szokott.

erotikus novellák - tartalom

Nincsenek megjegyzések: