2018. szeptember 23.

Játszd el nekem!

Őszi erotikusok - erotikus novellák
3. évad

Játszd el nekem!




A szobalány egy merevedési fázisban lévő falloszt kapott a markába, amikor gyanútlanul hátratette a kezét. A nézőtéren legalább 150 ember ült, ezért a meglepetés legkisebb jelét sem árulhatta el, és nem vonhatta el a figyelmet a két főhősről, úgyhogy rezzenéstelenül tűrte a váratlanul és hívatlanul érkezett farok vidám fickándozását.
Az előadás közepe táján történt.
Paulina már-már úgy érezte, hogy ő az egyik főszereplő. Hiszen minden színpadi jelenését hatalmas taps követte, és ez csak részben tudható be a szemérmetlenül kurtára szabott szobalány-jelmeznek, amelyben kifelé billegés közben kilátszott a fél popsija. Szerette a sikert, és afféle mámor fogta el, mint az űrhajósokat súlytalansági állapotban. Megállva a jobboldali, távoli sarokban, közvetlenül a festett díszlet előtt – kifejezve azt a rendezői szándékot, hogy mindent hall, bár a főhősök "nem veszik észre" – valahonnan a markába érkezett a fallosz, ami hamar fel is állt. Ki tehette oda?
Mitől ilyen kanosak ezek? – kérdezte magától.
Ugyanis a rövidebb-hosszabb jelenetei után, amikor nem kellett "hallgatózva" a színen maradnia, a díszletek mögött, vagy a koedukált öltözőben mindig érte valami kisebb-nagyobb meglepetés. Kisebbnek az egyáltalán nem színpadi csók számított, ami váratlanul érte a félhomályba kilépve, miközben 2 mohó kéz a jelmezből kilátszó popsiját markolászta.
– Ügyes vagy! – dicsérte meg fogdosás és nyelvbedugós csók után az amatőr színészkolléga, majd sietett a színpadra.
Paulina abban a meggyőződésben folytatta az útját sminket igazítani az öltözőbe, hogy a lovászfiút játszó színész futtában meg is dugta volna, ha nem várakozik rá 150 fős, lelkes közönség.
– Hát igen! – pillantott elégedetten az ajtóval szemközti, nagyméretű tükörbe, belépve a kihaltnak tűnő öltözőbe. – Szexi! – mondta ki hangosan azt a szót, ami a látványról legelőször eszébe jutott.
– Pszt! – válaszolta oldalról egy hang.
A szobalány szerepét játszó Paulina erre odakapta a fejét, és egyből elfelejtette jövetele célját, a sminkelést, és a dekoltázsában már nem is kezdett el gyönyörködni, pedig bőven lett volna miben.
Az öltözőként használatos helyiség sarkában a bárónőt játszó csaj egy kimustrált fotelre támaszkodott, hosszú ruhája a nyakában, és kapaszkodva állta a bokáig letolt nadrágú huszár lökéseit.
– Bocsi! – szaladt ki Paulina száján.
– Semmi baj, csak csukd be az ajtót – felelte az amatőr bárónő –, nehogy kihallatsszon a nézőtérre! ...Meg nehogy rajtakapjon Boti. mert azt hiszi, hogy kisajátíthat.
Ezen jót nevettek mindketten, a bárónő és a huszár is, hiszen a lovászfiút játszó Botondnak fogalma sincs róla, hogy amíg ő a színpadon erőlködik, itt más jellegű, a fináléhoz lassan közeledő jelenetről marad le.
A huszár lassan, de erőseket lökött, és mindig sokáig tartotta bent a farkát, ilyenkor a bárónő hunyorogva mosolygott, és kissé megrezegtette a fenekét.

Később, amikor Paulina a színpad sarkában állt, és a markában landolt egy keményedő, saját nedvétől csúszós fallosz, nem mert megfordulni és hátranézni, csak találgatta magában, hogy kié lehet e becses szerszám. Összezárta az ujjait, és biztos volt benne, hogy pillanatokon belül ömleni fog a sperma, ő pedig perdülhet majd ki a színpad közepére  o l y a n  kézzel.
A főhősök jelenetének végén annyi ideje maradt mindössze, hogy a markát megtöltő anyagot sebtében beletörölje a háta mögött talált férfi ruhájába, és már várta is a reflektorfény.

Négy hónapon keresztül próbálták a darabot. Az amatőr színjátszók komolyan vették a dolgukat, sajnos nem ugyanúgy fogott mindegyikük agya, ezért némelyik szerepet többször meg kellett kurtítani, s még így is sok lett a baki.
A közönség persze élvezte, és vevők voltak minden tévedésre, némelyiken jobban szórakoztak, mint a gondosan kidolgozott poénokon.
Több visszatapsolás után a nézők még kitartóan tomboltak, és csak fokozta a sikert, amikor legeslegutoljára, terven felül gördült fel a függöny. Eddigre ugyanis több szereplő – aki nem akart az öltözőben zsúfolódni – ott helyben megszabadult a ruhái nagy részétől, és őket végezetül ilyen állapotban csodálhatta meg a közönség.
Paulina is maga elé kapta a kezét, takargatta a letolt szobalány-jelmez szorításából kibuggyanó melleit. A bárónő valahonnan a ruha redői közül egy bugyit húzott elő éppen, s azt mutogatta mindenkinek – így a 150 fős közönségnek is –, hogy a meleg miatt nem húzta magára. A színpad sarkában, ahol előadás közben Paulinát egy fallosszal lepték meg, most a lovászfiú farkát akarta előhalászni a primadonna, és ehhez könyékig elmerült a nadrágban, és letérdeléshez készült...
Több függönyfelhúzást nem kockáztattak. Mindannyian bevonultak a koedukált öltözőbe, és egymásnak vetett hátakkal, vagy finom simogatásokkal kísérve hámozták le és akasztották vállfára a jelmezeket. Izgatottan lubickoltak a vártnál jóval nagyobb sikerben.
– Egészségünkre! – járt körbe-körbe néhány pálinkásüveg, majd követték más italok is, miközben az amatőr művészek elfelejtettek felöltözni.
– Te voltál az? – verekedte át magát Paulina a tömegen, és kivéve a lovászfiú falloszát a primadonna ajkai közül, méretet vett arról. – Nem hinném. – Megvárta, amíg útközben a báró úr megcsöcsörészi, majd a biztonság kedvéért a rangidős színész farkát is megszorongatta, utána tovább kereste annak a bizonyos fallosznak a tulajdonosát.
A rendező, aki mostanáig fogadta a gratulációkat, és örömmel átvette továbbításra azt a néhány üveg pezsgőt, amit a község vezetői küldtek, most pislogva kapaszkodott az ajtóba, majd sietve becsukta maga mögött.
– Nagyon jók voltatok, mindenkinek köszönöm a munkát! – próbálta túlkiabálni a hangzavart.
Feladta.
Meglátta a félmeztelen szobalányt, aki a jelmeze jelentős részétől már megszabadult, de a kötényt még a nyakába akasztva viselve, minden hímnemű szereplőnek megfogta a farkát, mintha ilyen sajátosan fejezné ki gratulációját, vagy mint egy fordított Hamupipőke.
– Te is nagyon jó voltál! – ordította a szobalányt játszó Paulina fülébe, majd a kikerekedett szemek néma kérdésére megmagyarázta: – Legjobb a markod volt, de szerintem ezt még tudnád fokozni. – Szelíden megragadta a lány fejét, és lassan nyomta lefelé, miközben lazán elővette a falloszát.

erotikus novellák - tartalom

Nincsenek megjegyzések: