2018. május 6.

Kupi 26.

Kupi
II. rész

26. fejezet
Károly bácsi oktatásban részesíti, akit lehet




A délutánra behívott jelentkező kísérővel érkezett.
– Ilyen még nem volt! – hökkent meg Károly bácsi, amikor meglátta, hogy ketten állnak az ajtóban.
Sok lány átment már a kezei között, mind a kupiban akartak dolgozni, ám először fordult elő, hogy a pályázó nem titokban – az utcán félve ide-oda nézegetve – jött, hanem egy 50 év körüli, beesett arcú, zsíroshajú, ravaszkás és foghíjas mosolyú férfi társaságában.
– Az apja lehet? – fordult meg a fejében.
Azonban inkább a lányt mérte fel futólag, sokkal visszafogottabban, mint ha egyedül érkezett volna.
– Kábé 2 órát vesz igénybe a felvételi elbeszélgetés – közölte Károly bácsi –, utána sértetlenül visszaadom a leányzót.
– Az jó! – villant ki néhány sárga fog a férfi szájából, és megfogva a lány vállát, mintha befelé tessékelné, együtt léptek be a bútorraktárra emlékeztető lakásba. – Ha csak annyi, akkor meg tudom várni. Azt hittem – vigyorgott tovább a szünetekkel tarkított fogsor –, hogy lesz gyakorlati rész is, és nekem nincs annyi időm.
– Hány éves a leányzó? – érdeklődött a meglepett Károly bácsi.
– 19. – vágta rá a férfi, mint aki már percek óta ezt a kérdést várja. – Jó mi? Gimnazista stílus, elkeveredne az utcán csivitelő bármelyik csoportban, ez kell az idősebb komáknak! Úgy fogják falni, hogy ki sem kell kelnie az ágyból, hosszú sorok kígyóznak majd egy kis dugásért...
A lány szégyenlősen mosolygott, közben rajongó tekintettel nézte a túlzottan áradozó férfit.
Károly bácsi tisztában volt vele, hogy valóban sikeres lesz – vagy lenne – a csaj, hiszen Krisztit is éppen ilyen elgondolásból vette fel, de zavarta a kéretlen prókátor jelenléte.
– Biztos, hogy 19?
– Ha mondom... Tudunk mutatni igazolványt, ha megegyezünk. Ugye, hogy kicsit megtévesztő az apró cici? És nem kezdett el asszonyosodni a csípője sem, de jó és szűk a puncija, és úgy nyeli a faszt, mint kacsa a nokedlit.
Az öreg, ahelyett, hogy hellyel kínálta volna a jelentkezőt és kísérőjét, leült a kedvenc foteljébe, amelyben kényelembe helyezkedve első menetben ki szokta próbálni a csajok orális tehetségét.
A foghíjas, mint aki tisztában van a felvételi forgatókönyvvel, a szemével intett a lánynak – mire a kupi potenciális új lakója letérdelt az öreg elé, és egyetlen bűvészmozdulattal elővette a falloszát –. és kedvtelve figyelte az eseményeket.
– Hol lesz a munkahelye? – kérdezte Károly bácsit.
– A szomszéd lakásban dolgoznak a lányok... – Az öreg megijedt a saját kijelentésétől, mert úgy hangzott, mintha máris felvette volna a csajt.
– Ugye, milyen jól csinálja? – A foghíjas megértve, hogy még nincs meg az állás, a leendő munkáltatótól akart dicséretet kicsikarni. – Nem ám kézzel rángatja, csak a finom ajkak dolgoznak... És ennek egyetlen titka van: élvezi a szopást! Egy kincs! Mondtam is neki, amikor a fél város belejárt, hogy nem kéne ingyen elherdálni ezt a tehetséget...
– Ügyes... – hagyta jóvá Károly bácsi. – Ritkaság, aki érzéssel csinálja.
– Ugye? – A ritkafogú témát váltott: – Átmehetek addig megnézni a munkahelyet? – kérdezte közömbös hangon.
– Nem szokás... – válaszolta az öreg. – Eleve nem szokványos, hogy az apa elkísérje a lányát...
– Nem a lányom, hanem a barátnőm... Megnézhetem a kupit? Addig itt hagyom a csajszit, ajánlom kipróbálásra a szűk puncit is!
– Na, jó! – sóhajtott fel Károly bácsi. – Addig ne csukja be ezt az ajtót, amíg amazt ki nem nyitják, így tudni fogják a leányok, hogy innen küldtem!
– Addig csak ismerkedjenek nyugodtan! – A néhány sárga fogat felmutató férfi lelkesen hagyta el a lakást.
– Ezzel világbajnok lehetnél – dörmögött Károly bácsi elismerően. A 19 éves lány hálából tövig bekapta a falloszt, és még arra is maradt energiája, hogy közben a nyelvét rezegtesse. – Azt a mindenedet! Ezt tanítani kellene! A kurvák mért nem tudnak ilyet?
– Én is az vagyok...
– Gyere az ágyra! – Úgy dobálta le magáról a ruhát, mint utoljára kamaszkorában. – Ha a pináddal is így tudsz dolgozni, mint a száddal, akkor fel vagy véve! – Szinte hanyatt zuhant a nagy igyekezettől.
A lány lassabban, forgolódva, magát illegetve vetkőzött. Még néhány másodpercre megállt, mielőtt az öregre ereszkedett volna, és megmutatta a testét pucéran. Féloldalasan guggolva, óvatosan vezette magába a farkat.
Ekkor dörömbölés hallatszott a bejárat felől.
Károly bácsi először a sárgafogúra gondolt, de az nem végezhetett ilyen gyorsan, és különben is csak a kupi csajai közül néhány venné a bátorságot, hogy ilyen erőszakosan zavarogjon. – Baj van? – gondolta rémülten.
– Nyisd már ki az ajtót – kérte a felvételi folyamatban résztvevő lányt –, ne kelljen feltápászkodnom, és engedd be, ha a kupiból akarnak valamit!... Aztán siess vissza!
A lány kiszállt a lovaglóhelyzetből, és ahogy volt, meztelenül szaladt az ajtóhoz, majd még a dörömbölő előtt vissza is ért, és ismét elfoglalta a helyét az öregen.
– Egy kurva jött... – jegyezte meg, s miközben újra mozgásba lendült, ő is kíváncsian várta, hogy mit akarhat a jövevény.
Anasztázia volt az, arca kipirulva, s izgatottan kapkodta a levegőt:
– Miért küldted át nekünk Pernit? – Idegességében még le is tegezte az öreget, mint amikor szexelni szoktak. – Mi? – Leült Károly bácsi feje mellé, és szórakozottan nézte a 19 éves lány emelkedését-süllyedését. Zaklatottsága dacára is elmosolyodott az elő-előbukkanó, fénylő fallosz láttán: "Öreg cövek.”
– Mi bajod van?
– Mindenkinek baja van! Tönkre akarod tenni a kupit?
– Részeg vagy? Beszélj értelmesen!
– Nincs idő magyarázkodni, különben is te tartozol magyarázattal. Miért küldted át Pernit?
– A kedves sárgafogú úrra gondolsz?
– Ebből csak a sárgafogú stimmel.
– Mi a bajotok vele? Ő kért engedélyt, hogy szétnézhessen...
– De minek?! Te nem ismered? Tényleg nem ismered, vagy csak tetteted a hülyét?... Óriási híre van Pernahajder néven...
– Per-na-haj-der... Azt hiszem, hallottam már.
– Lányok lesznek öngyilkosok, jobb esetben csak eltűnnek, ahol Perni megjelenik. Kupik égnek porig, csak előtte még jól kirabolják, a rendőrök keresik, a maffia keresi... te meg engeded, hogy a kupiban sétálgasson...
A 19 éves lány megállt a levegőben, csak most értett meg valamit, és átemelte a lábát az öregen:
– Bocsi, de ha ez az alak tényleg Pernahajder, akkor én nem akarok itt dolgozni, és sehol sem, amihez neki köze van! – Jóval rövidebb idő alatt öltözött fel, mint ameddig a vetkőzés tartott. – Viszlát! – Becsapta az ajtót maga után.
Károly bácsi zavartan pislogott. Még nem fogta fel tisztán az eseményeket, amikor azok – nem törődve az öreg szellemi kapacitásával – begyorsultak.
Ugyanaz az ajtó, ami az imént a menekülő lány mögött zajosan bevágódott, most kulccsal nyílt, és Pernahajder vigyorogva mutatta fel a fogas mellől elemelt kulcsot:
– Kölcsönbe vittem, hogy visszafelé ne zavarjak! Végeztetek? Hol a kiscsaj?
Anasztázia felelt vállat vonva, de támadó hangsúllyal:
– Elment.
– Egészségére! Pedig jó kis punci volt... Viszlát! – A sárgafogú ennél meglepőbbet nem is mondhatott volna.
Az ajtó megint becsapódott, és a lány meg az öreg döbbenten meredtek egymásra. Károly bácsi azon csodálkozott, hogy semmiféle botrány sem csapott ki, Anasztázia pedig próbálta kitalálni, hogy mi következik.
– Elvitte a kulcsot?
– Mindegy, kicserélem a zárat.
– Vissza fog jönni. – Anasztázia megborzongott.
– Ne engedjétek be, bár nem tűnik valami veszélyesnek!
– A kiscsajt ő hozta?
– És itt hagyta addig, amíg szétnéz... kipróbálni…
– Hogy menekült szegényke! Mi lesz most?
– Menj vissza és nyugtasd meg a csajokat, hogy minden rendben!
Fél perc múlva Anasztázia pontosan tudta, hogy semmi sincs rendben.
A lányok a kupiban azzal fogadták, hogy Károly bácsi meghibbanhatott, hogy üzletet kötött a hírhedt Pernivel.
Mert a sárga- vagy ritkafogú másodszor is visszatért, és magával vitte az egynapos új lányt, Krisztit, cserében azért a csajért, akit ő Károly bácsinál hagyott, s akit az öreg "éppen oktatásban részesít".

Vége a II. résznek


Előzmény: Kupi 25. fejezet - Létszámbővítés


Kupi I. rész ( 1 - 13. fejezet ) - tartalom

Kupi II. rész (14 - 26. fejezet) - tartalom

Nincsenek megjegyzések: