2018. április 29.

Kupi 25.

Kupi
II. rész

25. fejezet
Létszámbővítés


Néhány méterrel arrébb Károly bácsi fogadta a kupiba jelentkezőket. Amíg a lányok alig győzték kielégíteni a rengeteg kuncsaftot, a falon túl, a bútorraktárra emlékeztető lakásban az ésszerűség és a szervezettség uralkodott, Károly bácsi mindössze napi két pályázót hívott be, az egyik csajt délelőttre, a másikat délutánra.
Közben egyre másra keresték a régi ismerősök, akiknek különféle összejövetelekre és bulikra nőnemű résztvevőkre lenne szükségük, ezért az öreg folyamatosan kalkulált, hogy végül hány fővel kellene megemelni a kupiban dolgozók létszámát. Kettőt szinte folyamatosan ki lehet küldeni bulikba, egynek mindig lent kell maradnia, amíg a többiek szobáznak… – „Legalább kettő mindig menstruál!” – gondolta bosszúsan, mert olyankor nem teljes a szolgáltatás, aztán figyelembe kell venni, hogy előfordulhat, hogy a komák 2-2 lányt visznek szobára… Ha mindent beleszámol, akár meg is lehetne duplázni a létszámot.
A legelső jelentkezővel kevés gondja akadt, hiszen a leányzó dolgozott már a kupiban.
– Mért nem mondtad a telefonban, hogy ismerjük egymást? – förmedt az ajtóba álló lányra. – Akkor behívhattam volna másvalakit helyetted, hatalmas a kínálat kurvákból.
– Éppen ettől féltem, hogy nem is foglalkozik velem, amiért olyan hirtelen elmentem.
– Hát olyan vagyok én? Gyere be!
A csaj örömmel támasztotta hátát az ajtónak – nem nagyon bízott benne, hogy Károly bácsi egyáltalán szóba áll vele –, ott helyben levetkőzött, majd elővette az öreg szerszámát. Tudta, hogy a férfiak többségére alulról és felülről egyszerre kell hatni, s ha Károly bácsit meg akarja győzni, akkor meztelenül kell játszadozni a falloszával.
– Gyere beljebb! – mordult rá az öreg. – Nem fogunk az ajtóban állva baszni! – Belesüppedt a kedvenc fotel viseltes kárpitjába. – Egyáltalán: mért jöttél haza?
A térdeihez kuporodó lány húzogatni kezdte falloszon lötyögő bőrt:
– Ott sem minden fenékig tejföl.
– Mondtam én, hogy a nyugati kupik meg sem közelítik ezt a barátságos, családias... közösséget.
– Az még nem is lenne baj, hiszen nem barátnőket akartam gyűjteni! Nem is beszéltünk két szónál többet egyikkel sem, mindegy... Délután beálltam az egyik rúd mellé táncolni, nagyjából 20 percenként totál levetkőztem, akkor megtapsoltak, vagy nem, ittam valamit, és kezdődött elölről. Néha hajnalig vonaglottam a rúd mellett, mire valamelyik részeg fazon megkérdezte, hogy lehet-e gumi nélkül seggbe... Másnap megint kaptam egy rudat, mert az előző nap keveset kerestem, és csak azok a csajszik ülhettek be a vendégek közé, akik pörögtek... de a rúd mellől megint nem akart elvinni senki. Engem bámultak, ahogy a lábam közé kapom a rudat, és 20 percenként levetkőzöm, közben azokat a csajszikat csöcsörészték, és azokat vitték szobára, akiknek már úgyis fizettek egy pezsgőt.
– No, kapd be a rudamat! – lóbálta meg Károly bácsi a falloszát. – Nem is basztál egész idő alatt?
A lány igent intett a fejével. Kicsivel később visszatért a kézzel húzogatáshoz – tudta, hogy az öregnél hosszú programra kell számítani –, és tovább mesélt:
– Egy haveri társaság mentett meg. Jöttek vagy húszan, hangoskodtak, és már a legelső percben feljött mellém táncolni az egyik, egymást vetkőztettük, aztán mind odanyomult, és azon az apró színpadon akartak szexelni. Rábeszéltem nagy nehezen őket, hogy menjünk fel a szobába, és hajnalig kettesével váltották egymást... Attól kezdve nem is kellett a rúdhoz állnom, de a csajszik keresztbe tettek, ahol csak tudtak. Pezsgő helyett elintézték, hogy buborékos, keserű löttyöt kapjak, amit mosolyogva meg kellett innom ahhoz, hogy ne bukjak le a vendégek előtt, aztán addig, amíg az egyik vendég után lezuhanyoztam, néhány bugyimat kiszakították, a többit meg eltüntették, gondolom, amire nem jutott idejük kilyukasztani. Bepanaszoltak a tulajnál, hogy nem várom meg, amíg a vendégek odahívnak, hanem kérés nélkül rányomulok az ő régi törzsvendégeikre... és így tovább. Mindenért még én kaptam büntetést és levonást. Helyettük. Addig nem is érdekelt, amíg pörögtem, hiszen levonásokkal együtt is jól kerestem, de megint visszakerültem a rúdhoz,..
– Mondtam én mindig, hogy ez egy korrekt hely, ha szorgos és dolgos vagy, itt boldogulhatsz! – vonta le a tanulságot Károly bácsi.
– Akkor visszajöhetnék dolgozni?
– Szerették a kuncsaftok a vaskos combikáidat. Mennyivel jobbak, mint a pipaszár lábak, amikor attól fél az ember, hogy a nyakába veszi őket és eltörnek, mint a ropi, a te combijaid közé meg bátran be leehetett feküdni, és baszni rendesen.
– Akkor visszajöhetek? Azt jelenti?
– Mit mondjak? – vakarta meg a fejét Károly bácsi.
– Hát, hogy tegyem szét a lábam, és megkúr, és holnap meg kezdhetek is!
– Rendben van, megbaszlak, és még ma elkezded a munkát.
– De jó! – lelkendezett a lány, és mohón bekapta az öreg falloszát.
– Szobád nem lesz még állandóra, azt használod, amelyik éppen szabad, de éjjel, ha lemegy a forgalom, gyere át hozzám aludni!
Aztán Károly bácsinak beindult a telefonja, folyton beszélt rajta, és néha mintha el is felejtette volna, hogy a régi-új lány még mindig szopja. Később lomhán, ám keménnyé kapaszkodott az öreg fallosz, és végre bekerült a vaskos combok közé.
– No, menj át! – sürgette utána a lányt Károly bácsi. – Adok egy kulcsot, hogy be tudj majd jönni, amikor végeztél. Ha elaludnék véletlenül, csak bújj be mellém, és tudod a dolgod… – Szinte kituszkolta az ajtón, mert minden percben megérkezhetett a délutánra behívott jelentkező.

– Mi a francot csináltál ennyi ideig? – sziszegett Xénia a két vendégét kikísérő Krisztire, és gyilkos tekintettel nézett a kislányos testű kolléganő után.
Az ajtóból visszatérő szőke lány nem értette a problémát, csak annyit, hogy az egzotikus szépség már megint elégedetlen valamiért. Mivel időközben elfogytak a vendégek, vissza akart menni a szobába letusolni, ám Xénia eléje állt:
– Mit csináltál…?
Kriszti ki akarta kerülni, és megvonta a vállát:
– Te hoztál fel plusz egy faszit!
– Tényleg! Mi bajod van a kiscsajjal? – szólt közbe Anikó, aki az egyik fotel ülőrészén feküdt, lábait meg a háttámlára akasztotta, így fejjel lefelé szemlélte a világot.
Kriszti arca az érthetetlen támadástól olyanná vált, mint amikor a festő vásznán megfolyik a festék.
– Áruld el nekem, hogy miért akarsz mindenáron belém kötni?
Xénia vonásai szigort és összpontosítást mutattak.
– Tanítani kell a kis hülyét – vágott oda kapásból –, mert még leértékeli nekünk a szolgáltatást, amikor így is nagyon olcsók vagyunk – A mondat második felét Anikónak is címezte, nehogy még a "kis hülye" pártját fogja.
– Elmagyaráznád, hogy én is megértsem? – Olívia egy pohárral a kezében állt közéjük. – Vagy tudod, mit? Először tépjétek meg egymást, régen láttam már falusi cirkuszt, aztán majd elmesélitek, hogy mi volt ez!
Xénia nagy levegőt vett:
– Ha valaki befizet 1 órát, az hány perc?
– Hatvan... – válaszolt önkéntelenül Kriszti.
– Na, ugye, hogy tudod?! És ha másik pasi is befizet 1 órát, az hány perc?
– Az is hatvan...
– Eddig jó…És ha ezt az 1 órát ugyanazzal a csajjal, egyszerre akarják eltölteni? Akkor a csajt hány percig baszhatják összesen?
– Százhúszig...
– Na, ez a bajom! – kiáltott fel elégedetten Xénia. – Hatvan percet kapnak, mindkettőnek egyszerre ketyeg az óra, és nem százhúszat, mint tőled! Te meg adtál nekik plusz 1-1 órát, amiért nem is fizettek! Mit csináltál velük 2 órán keresztül?
– Többnyire szoptam... – Kriszti értett már mindent.
– Nem olyan nagy tragédia – jegyezte meg Olívia. – Kezdő még a kiscsajszi, az is lehet, hogy élvezte...
– Legközelebb már úgy jönnek ide – pufogott tovább Xénia –, hogy csak fél órát akarnak befizetni, és azt hiszik, hogy az összesen 1 óra. Nem! Akkor 1 óra, ha az egyik kint várakozik, amíg a másik kihasználja a saját fél óráját... de ha egyszerre akarnak baszni, akkor egyszerre telik le a fél órájuk.
– Bocsi, legközelebb figyelek erre! – ígérte Kriszti.
– Mindjárt megint jön egy roham – pillantott az órára Henriett, majd Olívia vállát megszorítva jelezte, hogy maradt még elintézetlen dolguk. – Jöhetsz te is – intett Krisztinek – levezetjük a feszültséget!
 
Előzmény: Kupi 24. fejezet - Hova tegyelek benneteket?
Folytatás: Kupi 26. fejezet - Károly bácsi oktatásban részesíti, akit lehet

Kupi I. rész ( 1 - 13. fejezet ) - tartalom

Kupi II. rész (14 - 26. fejezet) - tartalom

Nincsenek megjegyzések: