2018. január 28.

Pernahajder 44.

Előzmény: Pernahajder 43. - Macska az ágyon

Pernahajder
IV. rész

44. fejezet
Elmaradt osztozkodás




Más volt.
Száznyolcvan fokkal eltért a megszokott szextől. Pernahajder megpróbálta megfogalmazni magában, hogy mit érez, pedig sem a fokokban nem volt biztos, sem a fogalmazás nem tartozott az erősségei közé. Ő csak a szexhez értett.
Más érzés volt Kati melleit falloszával simogatni, mint unatkozó háziasszonyokat – Manyi néni állítólagos barátnőit – megmászni és kötelességszerűen kielégíteni. Pedig a „nénikkel” is elélvezett, mégis… Összehasonlíthatatlanul más!
Egyre erősödött benne a gyanú hogy Manyi néninek is haszna lehetett a dologból, hiszen a "barátnők" örömmel fizettek a kemény, mutatós farok érintéséért és behatolásáért, a soha kiapadni nem akaró spermáról nem is beszélve.
Marcsival, a Manyi néni szomszédjában lakó lánnyal érzett hasonlót, mint most Katival, csakhogy emez mégis több, mert ebben a felállásban nincs eltiltva a dugástól.
Kati kapkodó szájjal igyekezte megkaparintani az arcát simogató falloszt, és lába között két kézzel kényeztette magát addig is, amíg Pernahajder befejezi a kéjenc mozdulatokat, és végre rátér a lényegre. Nem akarta sürgetni, mert jólesett és ritkaságnak számított, amit a fiú művelt, hiszen nem akarta durrbele módon elintézni. Tetszett a fallosz is, amit kedvére nézegethetett – arányos, egyenes, nem fúrószerűen elvékonyodó, hanem szopnivaló végű... –, más fiúknak nincs türelme játszadozni, egyből spriccelni akarnak. Meg is fogadta, hogy most mindent meg fog tenni…
Pernahajder megpróbálta magában szavakba önteni az érzéseket, ám gondolataiban mind nagyobb helyet követelt, ami éppen történik, majd lassan az is elhomályosult, és már nem gondolt semmire.
Leült Kati mellé, a mennyezet felé bámulva élvezte a lány mozgékony, forró ajkát, és átengedte magát a gondtalan kábulatnak.
– Szopjál! – biztatta kissé megkésve.
– Eddig is akartam… – válaszolta a lány.
Pernahajder tudat alatt észlelte, hogy a szomszédasszony – változatlanul bugyiban és melltartóban – lábujjhegyen közlekedik a mellettük lévő, ajtónélküli szobában – fejét mindig befelé fordítva –, ugyanakkor Katira kellett figyelnie, aki iszonyú cuppogásba kezdett.
Simogatta a lány fejét, a másik kezével a melleit markolászta. Csalódottság törölte le az elégedett vigyort, amikor abbamaradt a szopás, de a lány átlendítette a lábát, az ölébe ereszkedett, és a nyáltól fénylő falloszt határozottan magába csúsztatta.
Legközelebb akkor eszmélt fel, amikor a szomszéd szobában, valahol a fal takarásában beszélgetett a fürdőszobával végzett asszony és Zoli bácsi.
"Ők is dugnának?"
Aztán nem követte tovább a számára lényegtelen eseményeket, mert Kati szembefordult az ölében, és neki sürgősen be kellett furakodnia a fejével a cicihalmok közé.
– Nem lesz izomlázad? – kérdezte az ütemesen rugózástól elkábulva.
– Szeretem így…– lihegte a lány.
Bízott Pernahajder elégedettségében, hiszen a haverok ezt a szembeülős lovaglást azért tanították vele, mert mindegyikük kedvence, és most nagyon jól akarta csinálni. Mindenben a fiú kedvére tenni. Ha bírják az izmai, akkor ebben a pózban végtelenül hosszan lehet folytatni, mint egy dugattyú a motorban, nedvességet meg úgyis kap bőven, hadd csúszkáljon csak!…
Lomhán elsétált mellettük a macska, szegény nem nagyon értette, hogy miért került a középpontba őhelyette az egérnél nagyobb valami, ami ki-be futkos a lyukon. Felugrott mögéjük az ágyra, de hunyorogva készenlétet tartott, nehogy ezek itt az eszement játék közben óvatlanul rádőljenek.
Pernahajder kilesve a kitartóan mozgó Kati mellett, elkapta azt a fél percet, amikor a szomszédasszony és Zoli bácsi elhaladtak az üresen tátongó ajtókereten túl, mindketten befelé bámultak, és annyira lelassították a lépteiket, mintha helyben járnának. Az asszony a fürdőszoba takarításához alkalmazott bugyit viselte, melltartóját a kezében lóbálta.
„Egyáltalán nem szégyenlős!” – Az öregen egy bő, kifakult gatya lógott.
Kati lihegése már megfelelt egy maratoni távot lefutóénak.
– Szeretnél te is mozogni? – érdeklődött, levegőért kapkodva.
– Feküdj le, húzd fel a lábad! – kérte a fiú.
A következő pillanatban a lányra nehezedett. Fallosza úgy csúszott vissza igazítás nélkül, mintha ki sem húzta volna.
A macska rémülten iszkolt kifelé, az ajtónál épp’ csak elkerülte az ütközést a kikerekedett szemű, agyonmosott gatyáját markolászó Zoli bácsival és a bugyiját térdig letoló szomszédasszonnyal.

Folytatás: Pernahajder 45. - Bedobni a közösbe

Pernahajder IV. rész
tartalom

Nincsenek megjegyzések: